Gyenge termés: nagyon kevés lesz idén a magyar alma és körte

Az elmúlt 20 év egyik legalacsonyabb alma- és körtetermésére lehet számítani Magyarországon a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti Osztálya és az ÉKASZ együttműködése keretében készült 2020. évi előzetes alma és körte termésprognózis szerint. A rendkívüli fagyok miatt komoly terméskiesésre lehet számítani a hazai ültetvényeken. Kevés olyan termelő vállalkozás van, ahol idén elérik a tavalyi, gyenge vagy közepes eredményeket.

Kora tavasszal, a vegetáció kezdete előtt még nagyon jó termésre lehetett számítani az alma és a körte esetében is, ugyanis a 2019. évi gyengébb termés (alma: 397 ezer tonna, körte: 28 ezer tonna) miatt jó volt a virágrügy-berakódottság. Továbbá egyes fajtáknál kifejezetten erős virágzást vártak. A tavaszi fagyok – és kis részben az egyéb kedvezőtlen időjárási hatások – azonban nagyon jelentős termésveszteséget okoztak - írta a FruitVeB oldalán Dr. Apáti Ferenc alelnök.

Fagyok, károk, terméskötődés

A 2020. év tavaszán rendkívül sok, 15-18 fagyos éjszaka alakult ki. Március 22-től kezdve május közepéig több hullámban jelentős fagykárok érték a hazai gyümölcsültetvényeket. Ezek közül több is olyan mértékű lehűlést eredményezett (március 22-26., április 1., 2., 14., 15. és május 13., 14.), ami önmagában külön-külön is jelentős károkat okozott volna, és így ráadásul a hatásuk is összeadódott. Minden termőhely, minden fajtája, minden érzékeny fenológiai fázisban elszenvedett egy, vagy több erős fagyhatást. A számtalan hideghatás miatti jelentős virágkárokon túl a rendkívül aszályos tél végi, kora tavaszi időjárás tovább rontotta a megmaradó virágok termékenyülését.

A csapadékhelyzet sem volt ideális

A terméskötődést meghatározó időszakban, a virágzást követő 4-6 hétben, májusban megérkeztek az első kisebb – a legtöbb termőhelyen még nem számottevő – csapadékok, de jellemző inkább az átlagosnál hűvösebb és borult, fényszegény, aszályos időjárás volt, bár a terméskötődésnek éppen a jó vízellátottság, a kiegyenlítetten meleg és napos idő kedvezne. Ezek miatt a jelentős virágkárok és a rossz termékenyülés mellett rossznak bizonyult a terméskötődés, ami az átlagosnál nagyobb mértékű természetes tisztuló hullást eredményezett. Ezt a kedvezőtlen folyamatot erősítették a rendkívül későn, május 13-14-én érkező fagyok, melyek jelentős sérüléseket okoztak a kis gyümölcsökben. Ez május második és június első felében további, nagyon erős gyümölcshullást eredményezett. Ez a késői fagyhatás így aztán tovább rontotta az egyébként is gyenge terméskilátásokat.

A negatív időjárási hatások alapvetően meghatározták a termésmennyiséget

A pontos mennyiségi becslést nehezíti, hogy termőtájanként és termesztőkörzetenként, sőt egy-egy vállalkozáson, illetve ültetvényen belül is nagyon változékony, mozaikos a kárkép. Az idei alma- és körtetermésről azonban sokat elárul, hogy a termésprognózist megalapozó felmérés során kevés olyan termelő vállalkozással találkoztak, ahol idén elérik a tavalyi – egyébként gyenge vagy közepes – termést. Viszont sok olyan ültetvény van, ahol abszolút nincs szüretelhető termés. A termelők, a feldolgozók, a TÉSZ-ek és az integrátorok beszámolói alapján egyértelműnek tűnik, hogy a tavalyinál is lényegesen alacsonyabb lesz az idei alma- és körtetermés.

Magyar alma

Magyarországon egy jó évjáratban (mint 2014-ben és 2018-ban) 800-900 ezer tonna alma terem, míg a rosszabb években (2011, 2019) 300-400 ezer tonna között alakul az össztermés. Az elmúlt 20 év legrosszabb termését 2007-ben szenvedték el az almatermesztők (214 ezer tonna), amikor a tavaszi fagyok okoztak súlyos terméskiesést. A sokéves átlagtermés 600 ezer tonna körül alakul. A megtermelt almának jellemzően 2/3-a kerül ipari feldolgozásra (ennek 80-90 százaléka a sűrítménygyártó léüzemekbe), 1/3-a pedig a frisspiaci magyar alma.

Ez a hozamszint a legrosszabb évjáratok termésének felel meg, illetve 15-25 százalékkal múlja alul a tavalyi 397 ezer tonnás termést. A gyenge termésekben rejlő relatíve nagy becslési hiba (+/- 15 százalék) miatt kis mértékben akár ettől az intervallumtól is eltérhet majd a tényleges termés, negatív és pozitív irányban is.

Fajtaszinten a károk

A fajták vonatkozásában a Gala és a Golden fajtakör esetében a helyzethez mérten jó a termés, míg kifejezetten gyenge termés várható a Jonagold-, Jonathan- és Idared-fajtakörnél. A Red Delicious, Pinova, Braeburn és Fuji fajták termése erősen heterogén, általában gyenge. A nyári almák jelenleg szokatlanul magas áron kelnek el a piacon (160-200 Ft/kg, nettó termelői ár, tartályládás, lédig I. oszt. árura vonatkoztatva, tárolás, osztályozás, csomagolás nélkül), ami szintén a nagyon szerény kínálatot mutatja.

Magyar körte

Magyarországon egy jó évjáratban 35-40 ezer tonna körte terem, míg a rosszabb évjáratok termése 20-25 ezer tonna közé tehető. A legrosszabb termést 2007-ben mérték, mindössze 11,3 ezer tonna magyar körte volt akkor. A sokéves átlagtermés 32 ezer tonna. 2019-ben az átlagosnál mintegy 15 százalékkal gyengébb, 28 ezer tonna körüli mennyiséget szüreteltek a magyar körtetermesztők. Az almához hasonlóan a körtében is jók voltak az idei terméskilátások a szezonkezdet előtt, azonban a tavaszi fagyok az almában tapasztaltnál is durvább terméskieséseket okoztak.

A jelenlegi becslések szerint az idei hazai körtetermés 13-16 ezer tonna között várható, ami nagyjából a tavalyi termés fele. A dunántúli termőtájakon általában nagyon gyenge a termés. Az ország északi, északkeleti termesztőkörzeteiben valamivel jobb a helyzet, bár ott is jelentősen alulmúlja a termés a tavalyi szintet. A fajtáknál a Vilmos körte esetében a helyzethez mérten elfogadható – de nem jó – a termés. A többi fajta általában nagyon gyengén teljesít. Számos ültetvényben igen nagy számban találhatók a fákon mag nélküli, partenokarp gyümölcsök, általában torzult, szabálytalan alakkal, melyek esetében a várható gyümölcsméret is igen kritikus - írták az elemzésben.