"Ha rajlik a muslica februárban, lesz még zimankó márciusban."

Február hónap régi magyar neve Böjtelő hava. A karácsonyt követő és a farsangot megelőző időszakot jelöli ez a név, ugyanis a katolikus vallásban ez az időszak böjti időszak. Olvasson tovább és megtudhatja milyen népi jóslatok és megfigyelés kötődnek ehhez a hónaphoz!

Február másodika Gyertyaszentelő boldogasszony napja. Sokan mennek el ezen a napon állatkertbe, kicsik és nagyok egyaránt, sőt, a média munkatársai is, mivel ha ezen a napon a medve kibújik a barlangjából és meglátja az árnyékát, akkor még 40 napig tartani fog a tél.

Úgy tartja a népi hiedelem, hogy ha Dorottya napján (február 6.) csikorog a fagy, nemsokára abbahagy, vagyis ha ezen a napon fagy, akkor már közeledik a tavasz.

Február 14. nem csak a szerelmesek napja. Ha ezen a napon hideg és száraz az idő, akkor jó lesz a termés. Azt is tartották őseink, hogy ha ezen a napon a verebek hangosan csivitelnek, az a jobb idő közeledtét jelenti.

Julianna napján (február 16.) ha esik a hó, enyhülni fog az időjárás, közeledik a tavasz.

Február 19-én, Zsuzsanna napján, ha magasan repülnek a pacsirták, már nem kell sokáig kibírni a hideget, közeleg az enyhülés. Amennyiben a magasban repkedő pacsirták még énekelnek is, akkor biztosra vehető, hogy megérkezett a tavasz! Őseink kedvező jelnek vették azt is, ha csorgott az eresz, ugyanis ez jó termést jelzett előre. Mezőgazdasági munkák is fűződnek ehhez a naphoz, sok helyen, ha szép volt az idő, e napon már elkezdték a tavaszi szántó-vető munkálatokat, és trágyát is lehetett már hordani a földekre. A szőlőmetszést is ezen a napon lehet elkezdeni, mert korábbi metszés esetén könnyen lefagyhatnak a rügyek.

Üszögös Szent Péter napján (február 22.) nem végeznek semmilyen munkát a gazdák, ugyanis a hiedelem szerint ez egy szerencsétlen nap, és amibe belefognak, minden üszkös lesz. Időjósló nap is, mert azt tartják, hogy amilyen idő van ezen a napon, olyan lesz József napján is.

Február 24-én, Jégtörő Mátyás napjához több megfigyelés is tartozik.  A néphit szerint Mátyás megkönyörül az embereken, a bárdjával megtöri a jeget és elűzi a hideget. Innen ered a következő népi szólás: "Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál." Mátyás napja a halászoknak is jósló napnak számít, ugyanis az ezen a napon fogott csuka az év további részére is bőséges halfogást ígér. Ha ezen a napon hideg van, jó termés várható, viszont ha fúj a szél, kevés tojást fognak tojni a tyúkok. A Mátyás napi libatojást sok helyen nem költették ki, mert úgy tartották, hogy ebből a tojásból kikelt liba szerencsétlenséget hoz.

Végül egy utolsó népi megfigyelés: ha Mátyás éjszakáján fagy, még 40 fagyos éjszaka következik.