Három ország akár a hústermelést is betiltaná, hogy teljesítse az EU-s klímacélokat

Mit tesznek azok az EU-s országok, amelyek nem érik el a nettó nulla kibocsátást? A válasz igencsak meghökkentő: betilthatják a hústermelést. Az Európai Unió egyes országai – elsősorban Svédország, Hollandia és Dánia – nincsenek megfelelően felkészülve az EU által elvárt nettó nulla kibocsátás megvalósítására. Kis méretűek, és a gazdaságuk fontos alapköve a mezőgazdaság, benne az állattenyésztés – ez utóbbi pedig nagy ökológiai lábnyommal jár. 

A Mandiner írta meg, hogy a fenntarthatósági indokok miatt a tervek szerint Svédország, Hollandia és Dánia jelentősen megadóztatja a hús fogyasztását. Sőt, felvetődött a hústermelés teljes betiltása is. Bár a terv egyszerűnek hangzik, a valóságban korántsem az: a legfőbb probléma, hogy ezen országok lakosai rengeteg húst fogyasztanak, az állattenyésztés pedig rengeteg húsárut termel - írták. 

A svéd statisztikák

A cikk szerint Svédország azt állítja, hogy a svédek egyre kevesebb húst esznek, és egyre többen váltanak vegetáriánus életmódra. A statisztika azonban mást mutat: az EuroMeatNews és a Svéd Mezőgazdasági Hivatal friss adatai szerint „a svédországi hús és baromfi iránti kereslet jelentősen megnőtt” az utóbbi időben.

A Svéd Mezőgazdasági Hivatal által gyűjtött hivatalos adatok szerint a svéd bárányhús iránt 6 százalékkal, a svéd marhahús iránt 4,4 százalékkal, a sertéshús iránt 3,2 százalékkal, a svéd baromfi iránt pedig 2,3 százalékkal nőtt a kereslet a korábbi időszakhoz képest.

Hollandia és Dánia helyzete

Hollandia viszont több lépést már meg is tett a témához kapcsolódóan. Az Amszterdamtól nyugatra fekvő Haarlem városában 2024-től egyszerűen betiltják a húsok és húskészítmények reklámozását, a hústermékeket ahhoz hasonlóan fogják kezelni, mint ma a dohányárut és az alkoholt.

Chadwick Hagan, a The Epoch Times írója szerint az ország ezzel rákényszeríti lakosait a nagymértékben feldolgozott húsipari termékek, a húsalternatívák és különböző importált húsok fogyasztására. 

Dánia jelentős húsiparral rendelkezik. A dán húsipari bevételek 2022-ben 4,4 milliárd dollárt (több mint 1600 milliárd forintot) tettek ki, és várhatóan évente több mint 5 százalékkal nőnek. Az ország hatalmas mennyiségű sertéshúst termel a piacokra – évente mintegy 32 millió malacot –, és ezekből a sertésekből több milliót az Európai Unió országainak (elsősorban Németországnak és Lengyelországnak) adnak el. Összehasonlításképpen: ez a 32 millió malac majdnem kétszer annyi, mint amennyit Kanada évente elad az Egyesült Államoknak - közölték.

Nem váltja meg a világot a hústermelés betiltása

Hagan szerint a farmok bezárása és a hústermelés esetleges betiltása nem racionális stratégia. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint az ember által okozott összes üvegházhatású gázkibocsátás 14,5 százaléka tulajdonítható az állattenyésztésnek. A Nature Food tudományos folyóirat szerint azonban Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia és Dél-Amerika a világ legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátói ebben a szegmensben, nem pedig Európa - írták.

„Nem lenne jobb ötlet, ha korlátozásokat és szabályozásokat állapítanánk meg azok számára, akik a legtöbb szennyezést és üvegházhatású gázt bocsátják ki (ebben az esetben Ázsia és Dél-Amerika)?” – tette fel a kérdést a cikkíró.

„Nagyon bosszantónak találom, hogy Ázsia és Dél-Amerika továbbra is meggondolatlanul szennyezik a környezetet, miközben a nyugati világ vezetői az ipar tönkretételét tervezik azért, hogy elérjék az elvárt nettó nullát. A nyugatiaknak nem szabadna hátradőlniük és hagyniuk, hogy az ázsiai és dél-amerikai országok mit sem törődve az éghajlatváltozással, ontsák magukból az üvegházhatású anyagokat.” – fejtette ki véleményét Hagan.