Hasít a dinnyetermesztés, javulhat az agrárpiac versenyképessége

Jól jön a dinnye termesztésének bővülése; törekvés a mezőgazdaság versenyképességének növelésére; várható támogatási lehetőségek; szorosabbá válik a magyar-jordán agrárkapcsolat is; Kína és a GMO kérdéskör; hétvégi programajánló a Duna–Tisza közében. A részletekért olvassa el cikkünket!

28%-kal nőtt az éves dinnye termésmennyisége

A zöldség-gyümölcs, és kifejezetten a külföldön is keresett dinnye termesztésének bővülése (3 év alatt 4800 hektárról 5600 hektárra nőtt a termőterület, az éves termésmennyiség pedig 170.000 tonnáról 218 ezerre) jelentősen hozzájárul a mezőgazdasági foglalkoztatás növekedéséhez, nem mellesleg az ágazat az új KAP időszakban (2014-2020) is kiemelt szerepet élvez, emellett pedig a Magyar Nemzeti Bank Növekedési és Hitelprogramja is nagy segítség lehet.

A mezőgazdaság versenyképességének, az őstermelők és családi gazdaságok finanszírozási feltételeinek javítása, valamint új, beruházásokat segítő pénzügyi eszközök létrehozása a célja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) által aláírt együttműködési megállapodásnak. Ennek értelmében közös erővel juttatják el a különböző finanszírozási lehetőségekkel, belföldi és EU-s támogatásokkal kapcsolatos információkat a vállalkozásokhoz, valamint a kedvezményes kezességi díjra nem jogosultak esetében alapítványi támogatást biztosít az AVHGA.

Közel 2,47 milliárd forintnyi kárenyhítő juttatás kifizetése kezdődött meg az elmúlt héten azon 1169 gazdának, akik megalapozott igényt nyújtottak be az MVH felé. A mostani időszakban fel nem használt források jelentősen megnövelik a következő időszakban esedékes kárenyhítések összegét. A hátrányos helyzetű önkormányzatok és intézményeik is magasabb támogatási összegre számíthatnak idén, a szociális földprogram keretében ugyanis összesen 250 millió forintra (vissza nem térítendő) pályázhatnak április 9-ig – 120 millió közfoglalkoztatásra, 50 millió fejlesztésre és eszközbeszerzésre, kertkultúra- és kisállattartásra pedig 80 millió. Intézményenként közfoglalkoztatáshoz 500.000 – 3.500.000 Ft, eszközbeszerzéshez 1.000.000 – 3.000.000 Ft, kisállattartáshoz 500.000 – 1.200.000 Ft igényelhető.

Törökország helyett Jordánia lehet a szarvasmarha exportőrök célpontja

Két hete írtunk a magyar-jordán agrárexport értékének növekedéséről és az eddigi együttműködés megújításáról. Most egy 6+5 pontból álló akciótervben állapodtunk meg Jordániával, mely többek között megerősíti az export növelésére való törekvésünket, vagy a vízgazdálkodás terén az összedolgozást. Jó hír lehet a török szarvasmarhaexport ellehetetlenülése után, hogy újabb felvevő piacot találjunk. A hatósági főállatorvosok már tárgyalnak az engedélyekről.

Bár a napokban már szárnyra kaptak olyan hírek, mely szerint Kína engedélyezni kívánja a GMO termékek forgalmazását saját országában, a nagy felháborodást keltő híresztelést nemrég megcáfolta a kínai mezőgazdasági miniszter. Az ázsiai országban jelenleg csak a papaya és a gyapot termesztésénél engedélyezik hivatalosan a génmódosított technológia igénybe vételét. A főváros, Peking viszont az amerikai kontinens több országából is importál évente 60 millió tonna GMO-s szójababot – ezzel a világ legnagyobb importőrének számít -, amiből a lakosok kedvelt szójatermékei (szójatej, szójaszósz) készülnek. Eközben Európában is napirenden van a GMO- kérdés, mely téren nincs túl nagy egyetértés.

Hétvégi programajánló

V. Duna-Tisza közi Agrár Expo - 2014. Március 22-23. Kiskőrös, Városi Sportcsarnok Több mint 100 kistermelő (Bács-Kiskun, Csongrád, Pest megyéből) és kézműves élelmiszereik, termékeik várhatják az érdeklődőket. Emellett a Duna Borrégió borait, pálinkáit is meg lehet kóstolni, a legújabb fejlesztésű mezőgazdasági gépeket és eszközöket is meg lehet nézni.

Agrárhír-összefoglalónk az MTI hírei alapján készült.