Egyre nagyobb hangsúly kap a talajegészség és a környezetvédelem a mezőgazdaságban. A hagyományos technológiai sor a terméshozam maximalizálására törekszik, a minőség helyett a mennyiség került előtérbe. A talajmegújító mezőgazdaság viszont anélkül elégíti ki a jelenlegi élelmiszer- és rostszükségletet, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségét a saját szükségleteik kielégítésére. Kökény Attila, a regeneratív mezőgazdaság egyik hazai szakértője a kapcsolódó gyakorlatokról beszélt.

A Mezőhír készített dupla interjút a témában, először Dr. Parádi István, az ELTE egyetemi adjunktusa beszélt a kapcsolódó kutatásokról és a gyakorlatokról, amit itt szemléztünk, majd Kökény Attila, a regeneratív megzőgazdaság egyik hazai szakértője mondott el sok hasznos tudnivalót.

Kökény Attila, a regeneratív mezőgazdaság egyik hazai szakértője a kapcsolódó gyakorlatokról beszélt - Fotó: FB, TMG REAG - Talajmegújító Gazdák Egyesülete

Mi a különbség a no-till és a szántás nélküli technológia között?

Kökény Attila: A no-till, magyarul direktvetés vagyis a talajművelés nélküli gazdálkodás egy innovatív mezőgazdasági technika, amely jelentős előrelépést jelent a talaj egészségének megőrzése és a környezetvédelem területén. 

A hagyományos szántással szemben, ami a talajt megfordítja, és zavarja annak természetes rétegeit, a no-till módszer lehetővé teszi a magok vetését anélkül, hogy a talaj szerkezetét jelentősen befolyásolná. Ezáltal a talajban lévő mikroorganizmusok és a természetes tápanyagciklusok zavartalanul működhetnek, ami hosszú távon javítja a talaj termékenységét és ellenállóképességét. A no-till gazdálkodás előnyei közé tartozik az erózió csökkentése, mivel a talaj felszíne nem lesz közvetlenül kitéve az időjárási elemeknek, így a víz és a szél által okozott talajveszteség jelentősen csökken. Továbbá a csapadék beszivárgásának és visszatartó képességének javulása révén a növények jobban ellenállnak a szárazságnak, ami kisebb öntözési igényt eredményez. 

A talaj szénmegkötő képességének növelésével a no-till hozzájárul a globális felmelegedés elleni küzdelemhez is, mivel a termesztő közeg a legnagyobb kapacitású széntároló.

A szántás elhagyása mellett a takarónövényektől is a talaj minőségének javulását lehet várni?

A takarónövények vetése a két főnövény közötti időszakban kulcsfontosságú szerepet játszik a fenntartható mezőgazdaságban, mivel ezek a növények számos előnyt biztosítanak. Elsődleges szerepük, hogy megóvják a talajt az eróziótól, összetartva annak szerkezetét, ezzel megakadályozva a víz és szél okozta károkat. A takarónövények, különösen a pillangósvirágúak, nitrogént kötnek a talajba, növelve annak termékenységét, ami létfontosságú a következő növényi ciklusszámára. A téli időszakban a földek jelentős része felszántottan, növényzet nélkül marad. Ezzel szemben a magas takarónövények képesek jelentős mennyiségű légköri nedvességet is megkötni. Ez a hatás naponta akár 2 milliméter nedvességmegőrzést is jelenthet, ami hozzájárul a talaj nedvességtartalmának stabilizálásához, még csapadék hiányában is.

Ezen felül a takarónövények fontos szerepet játszanak a szén- és humuszegyensúly fenntartásában a termőrétegben, ami nélkülözhetetlen a talaj fejlődéséhez. A folyamatos szénutánpótlás és a mulcstakarás fenntartása elengedhetetlen, különösen olyan vetésforgókban, ahol a haszonnövények termesztése után nem marad elegendő szár- és gyökérmaradvány a talajban. A takarónövények, amelyek jelentős mennyiségű szár- és gyökérmaradványt hagynak a talajban, képesek évente hektáronként több mint 10 tonna biomasszát termelni, elegendő mennyiséget biztosítva a talaj fejlődéséhez. Így a takarónövények nélkül gyakran nem lehetséges előrehaladni a talajépítésben, mivel például egy repce-búza vetésváltásban nem áll rendelkezésre elegendő szerves eredetű szén a talaj életének támogatásához.

Mennyire érvényesek a regeneratív technológiát a hozamok miatt érő kritikák?

A mezőgazdasági gyakorlatok terén szerzett tapasztalataim alapján megfigyelhető, hogy a no-till rendszerek alkalmazásával várható az átlagos terméshozam, gyakran azonban ezek a technológiák átlag feletti terméshozamot eredményeznek. 

Ez az eredmény alátámasztja azt az állítást, hogy a no-till rendszerekkel magas hozamok érhetők el, bár ezek a hozamok egyelőre nem képesek felülmúlni az intenzív műtrágyázást és intenzív talajművelést végző hagyományos módszereket Magyarországon. Ennek ellenére a no-till technológiák olyan környezeti és gazdasági előnyökkel járnak, amelyek más rendszerekkel nem érhetők el, mert a minimális költségekkel nagyobb haszon realizálható átlagos hozamok mellett is.

Hogyan hozható egyensúlyba a technológia a gazdasági és az üzleti célokkal?

A talajművelés intenzitásának, a növényvédőszerek és a tápanyagutánpótlás mennyiségi csökkentésével egyértelműen gazdaságos a regeneratív technológia. A környezeti értékek, mint a víz megfelelő befogadása mellett a no-till rendszer felszámolja az eróziós eseményeket, élőhelyet biztosít különböző állatok számára, ezzel is hozzájárulva a biodiverzitás növeléséhez. 

Ez a gyakorlat környezetvédelmi szempontból rendkívül előnyös, mivel csökkenti a mezőgazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt negatív hatásait, elősegítve a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok terjedését. Az ökoszisztéma integritásának megőrzése szempontjából kiváló élőhelyek kialakítására is törekszünk, amelyek elősegítik a biológiai sokféleség megteremtését. Ennek azonban minden esetben harmonizálni kell az üzleti célkitűzésekkel és a várt pénzügyi teljesítménnyel - fogalmazott Kökény Attila.

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Ősztől indul a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó szakmérnök és szaktanácsadó szakirányú továbbképzés, még lehet jelentkezni

2024.07.01.

Ősztől indul a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó szakmérnök és szaktanácsadó szakirányú továbbképzés a MATE oktatási rendszerében, még lehet jelentkezni.

Tovább csökkent tavaly a termőföld-eladások száma, az árak viszont nőttek

2024.07.01.

Az országos forgalom közel kétharmadát adó szántó művelési ágat külön vizsgálva 5,3%-kal nőtt tavaly a forgalom, a NAV szűrt, előzetes adatbázisa szerint nagyjából 24,9 ezer hektár volt az eladott szántóterület mérete 2023-ban.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás