A haszonállatok is szenvednek a kánikulától

Ahogyan az emberi szervezetet, úgy állatainkat is nagymértékben megviseli a nyári hőség. Miért veszélyes a hőstressz? Mik a tünetei és hogyan védhetjük tőle állatainkat? Cikkünkben megtalálhatja a válaszokat!

Néhány szó a hőstresszről

Minden haszonállatunknak megvan a maga optimális hőmérsékleti tartománya, melyben a legjobb termelésre képes. Mi történik, ha a hőmérséklet drasztikusan emelkedik, és az állatunk kilép az optimális hőmérsékleti zónájából? Ekkor kialakul a hőstressz, ami már negatívan befolyásolja az állat termelési esélyét, illetve akár az életére is veszélyes lehet. A hőstresszre jellemző tünet lehet:

• az állat légzésszáma megemelkedik,
• az állatok aktivitása csökkenést mutat,
• csökken az étvágy,
• csökken a termelés,
• gyengül a kondíció, amely a csökkenő étvágyra vezethető vissza.

Hőstressz baromfi esetében

A hőstressz hatása a baromfiállományoknál is megfigyelhető. A baromfi testét vastag tollréteg borítja, így őket is érheti hőstressz. Előfordulása főleg baromfitelepeken, nagy állatszám esetén tapasztalható. A zsúfolt tartás és a nagy meleg hatására a tojástermelő fajták esetében a tojástermelés visszaesése jelentkezhet, míg a vágásra szánt állatoknál a súlygyarapodás lassulása lehet a leginkább észrevehető hőstressztünet. A nagytestű pulykákat tartó telepek a legveszélyeztetettebbek hőstressz szempontjából. Ott akár az állatok pusztulásához is vezethet, ha nem teremtik meg a megfelelő körülményeket.

A szárnyasokat is érheti hőstressz, gondoskodjunk a megfelelő tartáskörülmények megteremtéséről

A szarvasmarhák sem ússzák meg

Szarvasmarháknál elsősorban a tejelő szarvasmarhákat érő hőstresszről kell beszélni. A tejelő marháknak az optimális külső hőmérséklet 20-25 fok körül alakul. A hőmérséklet emelkedésével a szarvasmarhák a testfelületükön keresztül egyre több hőt adnak le, úgynevezett száraz hőleadás formájában. Viszont egy bizonyos hőmérséklet fölött a nedves hőleadás mértéke is megemelkedik, ezzel viszont a páratartalom is növekszik az istállóban. Ha nagyszámú állat van az istállóban, annyira megemelkedhet a hőmérséklet mellett a páratartalom, hogy nem tudják már leadni a felesleges hőmérsékletet az állatok. Ekkor jelentkezik a hőstressz. Ennek hatására a tejtermelés lelassulhat, az állatok jóval kevesebbet termelhetnek, mint optimális körülmények között.

Szegény sertés, még izzadni sem tud

A sertéseket is érinti a hőstressz, sőt! Mivel nem tudnak izzadni, így ők még nehezebben adják le a felesleges hőmérsékletet, mint más állatok. Amennyiben 30 fok fölé kúszik a hőmérséklet, könnyen érheti hőstressz a sertéseket. A szoptatós kocák a nagy melegben akár 30 százalékkal kevesebb takarmányt vehetnek fel, mint optimális körülmények között. Ennek hatására csökkenhet az almok súlygyarapodása, sőt, az elégtelen tápanyagfelvétel miatt az anyakocák súlya is jelentősen csökkenhet.

Mit tehetünk a hőstressz kivédése érdekében?

• ne tartsuk túlzsúfoltan az állatainkat,
• gondoskodjunk megfelelő természetes szellőzésről az istállókban,
• amennyiben a természetes szellőztetés nem megoldott, alkalmazzunk mesterséges légkondícionáló berendezéseket,
• hűtő-párásító berendezésekkel is javíthatjuk állataink komfortérzetét,
• megfelelően szigetelt istállókkal is kivédhetjük a nagy meleg okozta hőstressz negatív hatásait.