Hatalmasat kockáztat a gazda, ha nem gondol előre a jégverésre

Sajnos, nem minden gazda biztosítja földjét, a mezőgazdasági gépeit és terményét az esetleges károk ellen. Pedig egy váratlan jégverés, tűzeset, vagy hatalmas vihar miatt odaveszhet akár egy élet munkája is. Kókai Gáborral, a Generali Biztosító Zrt. mezőgazdasági biztosítási csoportvezetőjével beszélgettünk a tavalyi káreseményekről, a biztosított növénykultúrákról és arról, mekkora veszteségektől kímélték meg magukat a biztosítás megkötésével a gazdák. Egyre gyakrabban lehet olvasni mostanában a sajtóban a különböző évszakokban jelentkező káreseményekről, a különböző fagyokról, aszályról, belvízről, viharkárról, jégkárról. Mekkora ezeknek a károknak a biztosítási piacon betöltött súlya, mekkora összegeket fizettek ki az egyes kártípusokra? A tavalyi esztendőben elég sok káreseményt volt a mezőgazdaságban. A legtöbb biztosítást továbbra is a jégkárra kötik és a kifizetések túlsúlya is jégre történt. A Generali által a növénykárokra kifizetett 2,7 milliárd forintból 2,5 milliárdot fordítottak erre a kártípusra. A második helyen, a tavaszi fagy okozta károkra, a jéghez képest elenyésző, 180 millió forint kifizetés történt. 2012-től létezik a díjtámogatott biztosítás, aszály elleni védelem igazából azóta van a magyar piacon. Előtte főként a jég, a tűz és a vihar elleni védekezés volt a jellemző. A belvízre csak nagyon kivételes esetekben kötünk biztosítást. Alapvetően nem tartozik a biztosítható kockázatok körébe, hiszen ellene megfelelő agrotechnikával és vízelvezető árkokkal lehetne védekezni. Azaz a belvíz nem kiszámíthatatlan esemény, mert akinek mély fekvésű és elvezetés nélküli a területe, az minden tavasszal számíthat rá. Sajnos mégis előfordul, hogy beszántanak vízelvezető árkokat is a művelt terület növelése érdekében. Hozzávetőlegesen tavaly viharkárra 140, tűzre 60, állatra 58 millió, mezőgazdasági vagyonra 315, míg mezőgazdasági felelősségkárokra 9 millió kifizetés volt a Generali részéről. A Generali erdőbiztosítási termékét igénybe vevőknek mindössze 500 ezer forintnyi kifizetést tett. Ehhez azonban érdemes tudni, hogy míg Magyarországon a szántóföldi erőforrások 50 százaléka biztosított, addig ez az arány az erdők esetében még az 1 százalékot sem éri el.

Generali kárkifizetések károkok szerint (2017):

Jégeső	2505 millió Ft
Tavaszi fagy	183 millió Ft
Vihar	144 millió Ft
Tűz	66 millió Ft

 

Generali kárkifizetések kártípusok szerint (2017):

Növény	2738 millió Ft
Állat	58 millió Ft
Erdő	0,5 millió Ft

  Vannak-e még az erdőbiztosításhoz hasonló érdekes ellentmondások a mezőgazdasági biztosítási piacon? Az állatbiztosítások száma is nagyon alacsony. A teljes magyar piacon összesen mintegy 1500 darab ilyen típusú biztosítást kötöttek. Ez nagyon kevés a meglévő állatlétszámhoz képest. Pedig egyre gyakrabban bukkannak fel olyan betegségek, amik miatt indokolt lenne. Tavaly a madárinfluenza, idén az afrikai sertéspestis (ASP), korábban a kéknyelv betegség, még régebben pedig a szarvasmarhák szivacsos agyvelőgyulladása, a BSE okozott nagy gondokat. Az elmúlt 10-15 év alatt 4-5 olyan járványhelyzet volt, ami indokolja a kötések nagyobb számát. Növénybiztosítások területén viszont nagyon imponáló számokat látunk, főként a díjtámogatott termékekkel kapcsolatban. A támogatás elindítása előtt a piaci becslések szerint a magyarországi mezőgazdasági területek 30 százaléka volt biztosítva. Most ez az érték már 50 százalék körül jár. De ez még mindig elmarad Nyugat-Európától, ahol 70-90 százalék között mozog. Ausztria, Franciaország és Spanyolország agráriuma sokkal jobban készül a bekövetkező károkra. Jellemzően az ország mely régióiban jelentkeztek a tavalyi károk? Tavaly Borsod volt nagyon erősen érintett, és Bács-Kiskun megyében is komoly károk voltak. Kecskemét és Baja környéki gazdáink is pórul jártak volna a jégverés miatt, ha nem óvja meg őket a biztosítás. A legmagasabb kifizetés pedig Baranyában volt, ahol 100 millió forint feletti kártérítést kapott egy főként repcét termesztő gazdaság. Általában milyen kultúrára kötnek az ügyfelek biztosítást? És melyek azok, amelyekre a szakértő szerint kellene, de mégsem kötnek, és miért? A szántóföldön kimagaslik a kalászos és a kukorica 1-1 millió hektárral. Ez a hazai 4,3 millió hektáros szántóföldi területek nagyjából felét adja. A repce is fontos, több 100 ezer hektárt biztosítottak, és újra jelentős szerepe van a napraforgónak, ami 600 ezer hektár feletti vetésterületet ért el. Egyelőre nem igazán kötnek rá szerződést, de nagy fejlődési lehetőség van az erdő és a mezőgazdasági vagyontárgyak, gépek biztosításában. Ez utóbbi típusnál gyakran még mindig csak a hitelkonstrukció miatt szükséges biztosítást kötik meg. Összességében nagyon fontos, hogy a gazdálkodók a biztosítások tekintetében is tudatosabbak legyenek és készüljenek fel arra, hogy kár érheti a növényeket és a gépeket is. Nézze meg a további részleteket, és a mezőgazdasági biztosítási ajánlatokat ide kattintva, a Generali Biztosító oldalán. (x)