Hazai kutatók tökéletesítették 3 őshonos magyar halfaj tenyésztését

Hirdetés

Három őshonos magyar halfajta, a ponty, a süllő és a harcsa tenyésztéstechnológiájának komplex fejlesztését végezte el csaknem egymilliárd forint európai uniós támogatással az ország vezető mezőgazdasági kutatóintézményeit magában foglaló konzorcium - közölte Horváth Ákos projektvezető. A 2017-2021 közötti időszakban végzett fejlesztés a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program forrásából jutott támogatáshoz. A 987,44 millió forint vissza nem térítendő támogatás segítségével megvalósult projekt eredményeként a hazai haltermelés és fogyasztás jelentős minőségi javulása érhető el.

A haltenyésztés technológiájának fejlesztése során az ökológiai és a fogyasztói szempontok érvényesítését egyaránt célul tűzték ki - írták a vonatkozó közleményben. A legfontosabb Magyarországon tenyésztett halfaj, a ponty esetében az eddigi hároméves termelési szerkezet helyett rövidebb, kétéves tenyésztési technológiát fejlesztettek ki. Ehhez választották ki a genetikailag legmegfelelőbb pontyfajtát, és kidolgoztak egy, a takarmányozáshoz szükséges új receptúrát is.

Hazai kutatók tökéletesítették 3 őshonos magyar halfaj tenyésztését - Fotó: Magro.hu, CSZS, Akasztó, 2021, lehalászás, illusztráció

A két ragadozó halfaj tenyésztésének fejlesztése

A süllő és harcsa esetében létrehoztak egy mélyhűtött génbankot, amely az adott állományok genetikai tartalékainak megóvására és megőrzésére szolgál. Mindkét halfajtánál fontos szempont volt, hogy alkalmasak legyenek az intenzív rendszerű nevelésre.

Hirdetés

A projektet induláskor a Szent István Egyetem, majd több partner egyesülése után jogutódja, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem vezette, amelynek tagja volt konzorciumi partnerként a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK), a Halászati Kutatóintézet (HAKI) és a Debreceni Egyetem is.

Fogyasztói igényekhez igazodó, gazdaságilag jelentős haszonhalaink (harcsa, ponty, süllő) genetikai erőforrásainak és tenyésztéstechnológiájának innovatív fejlesztése –GOODFISH (GINOP-2.3.2-15-2016-00025)

A projektben résztvevő partnerek a következő eredmények elérését tűzték ki célul - részletezte a tevékenységet a Pannon Egyetem.

Harcsa fajban:

élő és mélyhűtött génbankok létrehozása harcsa fajban (PE, NAIK HAKI és SZIE),
kidolgozásra kerül egy kétéves üzemmódú kombinált kombinált nevelési technológia, amellyel 2 kg-s átlagos egyedsúlyt érünk el (PE),
egy speciálisan szelektált harcsa tenyészfajta, ami a fenti technológiában a jelenlegi állományoknál lényegesen jobb (20-30%) termelési paramétereket mutat (PE és NAIK HAKI).

Süllő fajban:

élő és mélyhűtött génbankok létrehozása süllő fajban (SZIE, NAIK HAKI)
Hazai süllőállományok populációgenetikai jellemzése (adatbázis)
A süllő iparszerű lárva és ivadéknevelési technológiájának kidolgozása (NAIK HAKI), ezen belül:
1. Tenyészhal állomány nevelése/tartás,
2. Lárva- és ivadéknevelési technológia,
3. Tápraszoktatási technológia.

Ponty fajban:

Új ponty fajtajelölt kialakítása és genetikai jellemzése tavi intenzív tartástechnológiához (NAIK HAKI),
Egyivarú ikrás pontyállomány kialakítása (DE),
Ivadék-, növendék- és áruhal immunstátusz vizsgálatok (DE),
Fehérje-beépülés, proteomikai vizsgálatok (minden korcsoportban) (DE),
Fermentált baromfitrágya felhasználása a halastavi haltakarmányozás hatékonyságának javítására (DE),
Kétéves, kombinált (zárt és nyílt rendszerű) tartástechnológia kidolgozása (DE),
Döntéstámogató eszközök kifejlesztése a termelők és állategészségügyi szakemberek számára egy állományszintű betegség esetén (DE),
Költség-haszon elemzés (DE). OK, de picit pontosabban, hogy ez min történik, például egy kombinált rendszeren.