Hazai tejtermelés: nem sok jót remélnek a piaci szereplők

A szarvasmarha- és tejágazat lehetőségeiről és a takarmányozási dilemmákról folyt az eszmecsere Hajdúböszörményben a Kelet-magyarországi Agrárfórumon. Elhangzott, hogy voltak nagyon jó és rossz évei is a többek által a mezőgazdaság nehéziparának nevezett ágazatnak. Viszont majdnem nálunk a legalacsonyabb a tej felvásárlási ára az Európai Unióban, és ez igen nehéz helyzetbe hozza az ágazatot.

Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központjának vezetője már a beszélgetés elején leszögezte: 2022-ben csúnya mélypontot hozott a változások együttese – ráadásul ez egy folyamatnak az eleje. Fórián Zoltán szerint nem számíthatunk az ideinél sokkal jobb időjárásra az előttünk álló években. A meteorológusok szerint a száradási folyamat ezután eszkalálódik. Emiatt több háború lesz, a járványok száma és hatása is nőni fog, a piacok átalakulnak. Mindezek hatással lesznek az árakra, és bizonyosan átalakul a fogyasztás is.

A világ tejtermelése évtizedeken keresztül egyre nőtt, de az utóbbi három évben drasztikusan csökkenni kezdett. Egyszerűen azért, mert ilyen körülmények között nem lehet többé annyi tejet előállítani – olvasható a magyarmezogazdasag.hu tudósításában.

Fontos marad a matematika

Egy másik évtizedes trend is megtört: a magyarországi szarvasmarha-állomány lassú, de folyamatos növekedése. Fórián Zoltán szerint e téren is drasztikus változást hoz 2022. Az ágazat nagyon nehéz időszak előtt áll.

Ennek ellenére, tapasztalatai szerint az ágazat rendkívül innovatív, és rendkívül sok benne a fejlesztés, a tartástechnológiában és a takarmányozásban egyaránt. Ezzel együtt, a matematika továbbra is fontos marad. Az utóbbi évek támogatási hátterének biztonságában a gazdák hajlamosak voltak elnagyolni számításaikat, akár beruházásról, akár költségről, akár építőanyag- vagy energiaárról volt szó. Ezt nem engedhetik meg maguknak többé.

Nyakas András, a Nyakas Farm Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a termelők minden beszállítója árat emelt. A helyzetre ők az állatlétszám jelentős csökkentésével tudtak válaszolni: 2200-ról 1700-ra csökkentették tejelő teheneik számát. Mint mondta, az ágazat erősen ki van szolgáltatva a tej mindenkori felvásárlási árának, ez határozza meg a gazdálkodást, még a pályázati támogatást elnyert beruházásaikat is komolyan át kell gondolniuk emiatt.

A takarmányhelyzet: borzasztó

A tej felvásárlási árának változása 2-3 hónappal lemaradva követi a többi ár változását, és ez a gazdaságokat igen nehéz helyzetbe hozza. A takarmányhelyzetet röviden, egy szóval foglalta össze: borzasztó.

Rákóczi András, a Tedej Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint a szarvasmarha-tenyésztők a legoptimistábbak, mert ők októberben és novemberben trágyáznak és szántanak, áprilisban vetnek, augusztusban pedig silókukoricát készítenek, aminek egy évig ki kell tartania. Tehát ők két évre előre finanszírozzák a takarmányt.

Ha még a termékenyítést is figyelembe vesszük, akkor még ennél is brutálisabb számokkal dolgoznak. A sperma megvásárlásától az üsző felneveléséig, amíg az először tejet ad, rengeteg idő telik el, vagyis elképesztően hosszú időre szóló befektetést jelent. A szektor forgóeszközigénye tehát a többi ágazatéhoz képest hatványozottan megugrik.

Ha nincs kukorica és nincs búza, akkor feldolgozói melléktermékek sem lesznek

A másik óriási problémájuk a takarmányozás, mert nincs reális alternatívája a kiesett idei termésnek.

Ha nincs kukorica és nincs búza, akkor az egyébként alternatívát jelentő feldolgozói melléktermékek sem lesznek. Rákóczi András a Tej Terméktanács elnökségi tagjaként rálát az országos helyzetre, és folyamatosan tájékozódik. Úgy látja, hogy a Dunától keletre idén 5000 darabos tehénlétszám-csökkenés fog bekövetkezni. Nyilván ebben az óriási számban az energiaárak megemelkedése is nagy szerepet játszik. Az állománycsökkentés, a hatékonyság javítása és a beruházások elhalasztása lehet szerinte a megoldás.

Nagy Béla, a Caravanus Kft. vezetője, aki a Kőröstej Kft.-t képviselte, a tejfeldolgozók helyzetét ismertette. Cégcsoportjuk több mint 50 országba exportál sajtokat és más feldolgozott tejtermékeket. Termelésük 40-70 százalékát, mintegy 30 ezer tonna sajtot értékesítenek külföldön évente.

Aki visszafogja a fejlesztést, az nem tud reagálni a piaci folyamatokra

A kiterjedt exporttevékenység teszi lehetővé a vállalat több lábon állását, ami a mai helyzetben létfontosságú lehet.

A beruházásokat Nagy Béla más fényben látja, mint a beszélgetés többi résztvevője. Szerinte muszáj fejleszteni - nincs olyan, hogy nem kell beruházni. Aki a fejlesztést visszafogja, sőt teljesen leállítja, az nem tud reagálni a piaci folyamatokra.

Saját példájukkal szemléltette a mostani helyzetet. A tejfeldolgozás során a gyártási folyamatok, gépek, gőz előállítása, fűtés és a hűtés megnövekedett energiaköltség ebben az évben eddig 2 milliárd forintot jelentett. Negyvenmilliárdos tavalyi árbevételükhöz képest ez nagyon nagy szám.

Ez azt jelenti, hogy 1 kilogramm sajt előállításának energiaköltsége nagyjából 50 forinttal nőtt. De van olyan sajtféle is, aminek 200 forinttal. Elhangzott, hogy

a Kőröstejnek olyan holland vagy német cégekkel kell versenyeznie a világpiacon, amelyek egymaguk annyi tejet dolgoznak fel, mint amennyit egész Magyarország.

Kulcskérdés az alkalmazkodás a megváltozott helyzethez

Ilyen helyzetben a beruházás, a fejlesztés, az innováció elengedhetetlen. Nagy Béla megemlítette még, hogy a korábbi években számos pályázat esetén feltétel volt a dolgozói létszám megtartása, ez a fenntartási időszakban is követelmény. Az új pályázatok már a hatékonyságot és a folyamatok digitalizálását, automatizálását célozzák. E téren szerinte nehézkes lesz a pályázatok eredményes felhasználása.

Bodnár Lajos, a Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft. ügyvezető igazgatója szerint most olyan új helyzet van, hogy az számít, ki hogyan tud alkalmazkodni ehhez. Mindenkinek tevékenységétől függően eltérőek lehetnek a problémái. A Béke Mezőgazdasági Kft már több mint 10 ével ezelőtt saját biogázüzemet épített, és az nagyon jól működik. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy óriási segítség lesz az energiaellátásukban.

Eleinte azzal számoltak, hogy az alomban mennyi szalmát tudnak kiváltani vele.

Utána a gyártási folyamat során keletkező barnalé kiöntözésével folytatták a fejlesztést. Ma az iszapot brikettálják, és az égetésére alkalmas kazánokat vettek a sertéstelep fűtéséhez. Olyan tartástechnológiai fejlesztést is végrehajtottak, amelynek eredményeként az itthon átlagos 2-2,1 tehenenkénti laktációtól a kiváló 4-5 laktáció felé tartanak.

A borjakat 6 hónapos korukig épületben tartják, vigyázva rájuk, mert akkor több utód várható tőlük. Bodnár Lajos úgy látja, a válságok mindig a kereslet csökkenéséhez vezetnek, és ez már most érezhető a tej kapcsán. Ennek ellenére bízik benne, hogy piac hamarosan kompenzál.

Eredményt hoz a feszes gazdálkodás

A feldolgozóipar képviselői szerint a nagyobb hozzáadott értéket előállító feldolgozók valóban valamivel magasabb áron tudják ugyan értékesíteni termékeiket, ennek ellenére ők azt tapasztalják, hogy a termékpálya kereskedelmi szereplői tudnak igazán nagy hasznot realizálni.

Egységesen felhívták rá a figyelmet: nem látják biztosítottnak, hogy az eddigi 4-500 ezer gyerek iskolatejhez jut a következő tanévben is, pedig fontosnak tartják a programot, hogy a gyerekek hozzászokjanak a tejfogyasztáshoz.

Mint elhangzott, a cukrozott üdítő italok beszerzése az iskolabüfében nem lehet jó példa.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői nehéz következő évre számítanak. A nehéz helyzet mindig megtanítja az ágazat szereplőit a feszes gazdálkodásra, és amikor kicsit könnyebb lesz, a gazdálkodás feszessége megmarad, aminek előbb-utóbb szépen megjelenik az eredménye.