Helga, az IVF segítségével született borjú, áttörést hoz a tejiparba

Új reményeket hoz a tejipar által termelt metánkibocsátás csökkentésére egy skóciai projekt révén, amelynek keretében megszületett egy IVF-eljárással világra hozott borjú, Hilda. (Az IVF az  in vitro fertilizáció rövidítése, a köznyelvben lombikprogram.)

A Cool Cows projekt égisze alatt Hilda a Skóciai Vidéki Főiskola (SRUC) Tejkutatási Központjában dolgozó tudóscsapat munkájának eredménye, amelyet Richard Dewhurst professzor vezet.

Kevesebb kibocsátás

Hildát, akit az alacsonyabb metántermelés érdekében tenyésztettek, példaképnek tartják a tejiparban az emisszió csökkentése és a nettó zéró kibocsátás felé vezető gyorsabb haladás érdekében.

Hilda az első IVF-eljárással született borjú a skóciai Dumfriesben található Langhill állományban, amely az SRUC szerint „több mint fél évszázada létfontosságú adatforrást jelent az Egyesült Királyság tejipara számára”. A borjú az állományban született 16. generáció első egyede, az állomány az 1970-es évek elején jött létre.

Dewhurst és csapata, akik Walesben, Új-Zélandon és Írországban vezető kutatási egységeknél szerzett tapasztalatokkal rendelkeznek, elmondták, hogy Hilda anyjának petesejtjeit a projekt során laboratóriumban termékenyítették meg, ami lehetővé tette, hogy a borjú 8 hónappal korábban születhessen meg, mint ami eddig lehetséges volt.

Az IVF-technológia használata lehetővé teszi a kutatócsoport számára, hogy felgyorsítsa a női vonal genetikai fejlesztését, így 24 hónap helyett 12 hónap alatt két javított borjú születhet, felére csökkentve a generációs időt.

Metánhatékony megoldás

A Cool Cows projekt fő célja, hogy elősegítse a genomikai és reprodukciós technológiák alkalmazását a globális klímavészhelyzet kezelésére.

A projekt bemutat egy egyedülálló kombinációt a reprodukciós technológiák (OPU-IVP-ET) és az új genomikai eszközök között, amelyek először teszik lehetővé, hogy az állatokat kifejezetten alacsonyabb metántermelésre szelektálják, miközben fenntartják a termelési szintet, így rendkívül termelékeny, metánhatékony szarvasmarhákat állítanak elő.

Az OPU-IVP-ET technika más tenyésztési célokra is alkalmazható, miközben az állatokat minden más tulajdonság, például a jövedelmező élettartamindex és az alacsonyabb metánkibocsátás alapján egyszerre szelektálják.

Genetikai fejlesztés

A projekt, amely az SRUC, a Cumbria állatorvosi cég, a Paragon, és a Semex együttműködésével valósul meg, 335 000 font támogatást kapott a Digital Dairy Chain Kutatási és Fejlesztési Pályázatából.

Rob Simmons, a Paragon igazgatója és vezető tenyésztési állatorvosa elmondta: „A Paragon örömmel vett részt ennek a fontos projektnek a fejlesztésében és megvalósításában, hogy támogassa a tejipar fenntarthatóságát. A metánhatékonyság genetikai javítása kulcsfontosságú lesz abban, hogy a jövőben továbbra is tápláló élelmiszereket biztosíthassunk a nyilvánosság számára, miközben ellenőrzés alatt tartjuk a metánkibocsátás környezeti hatását.”

Stuart Martin, a Digital Dairy Chain programigazgatója hozzátette: „A mezőgazdaság környezeti hatása kritikus, globális kérdés, ezért az ilyen innovatív megoldásokat kereső projektek elengedhetetlenek az ipar számára. Az első Cool Cows borjú születése jelentős mérföldkő, ígéretes eredményeket tartogat a fenntartható mezőgazdaság jövője számára.”

Mivel a folyamat ismételhető, a kutatók megduplázzák a genetikai előnyök elérésének ütemét, és ezzel felgyorsítják az adatgyűjtést a hatékonyabb tejelő tehenek tenyésztésére.

(Forrás: dairyglobal.net)