“Helyspecifikus mezőgazdaság: a tervtől a megvalósításig” címmel tart előadást január 17-én Debrecenben Nagy Bence, a Magtár Kft. GPS üzletágvezetője a
Magro KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozaton. A szakember lassan 15 éve foglalkozik mezőgazdasági GPS-rendszerek értékesítésével, telepítésével, terméktámogatásával. Az elsők között hozta be az országba a Trimble és Ag Leader GPS-eszközöket, majd megszervezte, és jelenleg működteti az ország első és egyetlen közösségi RTK-hálózatát. Vele beszélgettünk a helyspecifikus gazdálkodás és az adatgyűjtés fontosságáról.
Hol tart ma Magyarországon a mezőgazdaság technikai fejlődése?
Jó lenne, ha a precíziós gazdálkodásnak több köze lenne a növényekhez. Sajnos, ez sok termelőnél és sajnos kereskedő cégeknél sincs meg. Működik az RTK-rendszer, szépen, pontosan megfordul a traktor, de a kultúrnövényekre nem, inkább csak a gépre koncentrálnak. Sokan, sokféle dolgot adnak el a termelőknek precíziós gazdálkodás címszóval. Ám a precíziós gazdálkodásnak a növényről kellene szólnia, mert ez hat a termelő pénztárcájára.
Nagy Bence, MagtárGPS üzletágvezető, Magtár Plusz Automatizálási Kft.
Azzal, hogy fiatal, képzett agrárszakemberek kerülnek döntéshozó, vagy döntést előkészítő pozícióba, változhat ez a hozzáállás?
Igen, ennek pozitív hatása lehet, de sajnos, én úgy tapasztalom, hogy a kis-, a közepes- és a nagy cégeknél is csak ritkán hívják oda az agronómust a döntések előkészítéséhez. Sokszor csak a gépész vesz részt a megbeszéléseken a tulaj mellett. Azon a szemléleten kéne változtatin, hogy a precziós mezőgazdaság=RTK=2 cm-es kormányzás. Ez a része is fontos, de egy robotpilóta csak a precíziós mezőgazdaság első lépése kéne hogy legyen, semmiképp nem a végcél!
Mit lehet tenni azért, hogy a megfelelő tudás és ismeretek eljussanak a gazdákhoz, a gazdaságokba?
Az olyan szakmai események, mint a
Magro KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozat, segítenek ezen. De ez alapvetően nagyon nehéz feladat. Egyesével mindenkivel órákat kell eltölteni, hogy helyükre kerüljenek a dolgok. Fokozatosan kell a tudást felépíteni, i, átnézni, hogy mi, mennyibe kerül, mire jó, és miért lehet fontos az adott gazdaságban. Nagy szívfájdalmam, hogy a precíziós gazdálkodás beruházásigényes, drága és bonyolult dologként szerepel a köztudatban. Sokan ezzel próbálják hívogatni és magukhoz kötin a termelőket. De ez nagyon nagy tévhit, ugyanis nem bonyolultabb, mint bármi más a mezőgazdaságban.
A III. Kukorica és Búza Konferenciasorozat a 2 fő szántóföldi növényünk termesztéstechnológiai újdonságait mutatja be
A GPS rendszerek telepítése után milyen hibákat szoktak elkövetni a termelők?
Ha egy gazda már döntött arról, hogy megvesz egy modern rendszert, az esetek döntő többségében az szokott lenni a gond, hogy csak a legegyszerűbb alapfunkciókat használja. Ez leginkább a kormányzást meríti ki. Pedig a kezelőfelületek a dokumentálást is megoldanák, akár a komplett gazdálkodási napló is összeállítható az év végén, egy gombnyomással. De ez csak akkor lehetséges, ha végig, minden nap következetesen használják az eszközt. A gazdálkodóknak tudniuk kellene azt, hogy mit tud a program, és illene használni is ezt a többlettudást. De ez gondolom hasonlóképp van a modern traktoroknál is, az abban lévő tudást is csak nagyon kevesen használják ki.
A jövő mindenképpen afelé vezet, hogy el kell kezdeni a munkagépekkel foglalkozni, majd a traktorok, munkagépek és kombájnok feletti szinten létre kell hozni egy egységes rendszert, amiben a gazdálkodás rögzített adataival tud majd dolgozni a termelő. Az adatoknak hatalmas értéke van, ideje lenne felismerni ezt a tényt! Ezekből nagyon hasznos információk nyerhetőek. Így a döntéshozatal sokkal nagyobb haszonnal valósul meg a gazdaságban. Ha ez a rendszer már adott, akkor lehet helyspecifikus növénytermesztésről beszélni, és itt jutunk el a növényig. Érdemes egy kezelőfelülettel dolgozni, hogy minden adat egységes és jól átlátható legyen. A szép távoli jövő pedig az, hogy a gazda tudni fogja, hogy a földjén egy szem kukoricának egy adott pillanatban épp milyen tápanyagra van szüksége. Néhány napja kombájnon láttam olyan eszközt, ami már aratás közben méri a beltartalmi értékeket. A nedvességen kívül a sikér- és a fehérjetartalmat, és további adatokat, amelyeket azonnal elemez. Így pedig a rendszer segítségével nem keveredik össze a különböző minőségű búza, kategóriánként szét tudja választani a termést, ami már ezer forint különbségnél is megéri.
Mekkora és milyen hasznot hoz, ha így gazdálkodik valaki?
A kukorica és a búza tekintetében hektáronként 10-20 százalékos profitnövekedés is elérhető a helyspecifikus növénytermesztés alkalmazásával. Viszont fontos, hogy az egész rendszer a hektáronkénti profitról, nem pedig a hozamról kell, hogy szóljon. Érdemes minden hektáron megnézni, hol a profitmaximum, mert van, ahol intenzív, van, ahol extenzív technológiával tud magasabb profitot elérni a termelő.
Tudjon meg még többet a a helyspecifikus gazdálkodás rejtelmeiről és hozzon ki többet a földjéből!
Ehhez jöjjön el a III. KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozatra,
Debrecenbe 2019. január 17-én,
ahol az agrárszakma kiváló eladói számolnak be a kukorica és a búza termesztéstechnológiai újdonságairól, és adnak tanácsokat a korszerűbb és hatékonyabb termesztéshez.
További információ és regisztráció a rendezvényre a konferencia hivatalos oldalán:
https://www.magro.hu/konferencia/