Nyakunkon az adóbevallás beküldésének határideje, így mai cikkünkben összeszedtük, hogy az őstermelőkre milyen szabályok vonatkoznak az adózás terén!

A NAV közlése szerint a magánszemély az őstermelői tevékenységből származó bevételéből háromféle módszer szerint állapíthatja meg a jövedelmét:

  1. Lehetősége van a 10 százalék költséghányad alkalmazására, ha nem kíván költségeivel tételesen elszámolni;
  2. Választhatja a tételes költségelszámolást is. Ekkor a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett és bizonylattal igazolt kiadás számolható el költségként;
  3. A jövedelem átalányban történő meghatározásának módszere.

Abban az esetben, ha a tárgyévben az őstermelő bevétele nem éri el a 600.000 forintot (a kapott támogatást ki kell vonni a bevételből!), nem kell bevallania a bevételét, de ha meghaladja a 600.000 forintot, köteles azt a fizetésével együtt bejelenteni.

Amennyiben az adózó nem él az átalányadózás módszerével, illetve az egyszerűsített bevallást sem választotta, akkor a jövedelem megállapításánál a költségelszámolás kétféle módszere közül választhat:

  1. Az első módszer szerint a 10 százalék költséghányad levonásával a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. Ebben az esetben a tárgyi eszközeinek és a nem anyagi javaknak az értékcsökkenési leírását, valamint a korábban elhatárolt veszteség 20 százalékát az adóévre elszámoltnak kell tekinteni.
  2. A másik módszer a tételes költségelszámolás. Ha ezt a módszert alkalmazza, akkor a törvényben költségként elismert és/vagy igazoltan felmerült kiadások tételes figyelembe vételével kell a bevételéből a jövedelmét megállapítania. Ha a tételes költségelszámolás szerinti adózási módot választotta, és jövedelme keletkezett: 16 százalék személyi jövedelemadó, illetve 27 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett.

Az őstermelő  jövedelmét az átalányadózás szabályai szerint is megállapíthatja. Ezt a szándékát az előző évre vonatkozó éves adóbevallásban tett nyilatkozatával jelentheti be. Az átalányadó alapjául szolgáló jövedelmet az adóévben elért bevételből kiindulva, a törvényben meghatározott költséghányadok figyelembevételével kell kiszámítani. Eszerint az állat vagy állati termék értékesítéséből származó bevételnek a 6 százaléka, más egyéb őstermelői tevékenységből származó bevételnek pedig a 15 százaléka a jövedelem. Az átalányban megállapított jövedelem az összevont adóalap részét képezi, amely után 16 százalék személyi jövedelemadó kötelezettség terheli, illetve a jövedelem után 15 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni. Az átalányadó választása esetén az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni.

Átalányadózás esetén nem őstermelői bevételként kell figyelembe venni a költségek fedezetére, valamint a fejlesztési célra jogszabály szerint folyósított vissza nem térítendő támogatást. Az átalányadózás szerint adózó kistermelőknél ezeknek a támogatásoknak az összegét az adóbevallásban az összevont adóalapba tartozó más önálló tevékenységből származó bevételként kell bevallani.

A tételes költségelszámolást választó őstermelő akkor élhet egyszerűsített bevallási nyilatkozattételi jogával, ha:

  • a támogatások összege nélküli bevétele az adómentesség értékhatárát (600 ezer forint) meghaladja,
  • de az nem több 4 millió forintnál,
  • legalább a bevételének a 20 százalékát kitevő összegű, az őstermelői tevékenységével kapcsolatosan felmerült, költségként elismert kiadásait számlával tudja igazolni.

Ebben az esetben a bevétel 5 százalékának a 15 százalékát kell egészségügyi hozzájárulásként megfizetnie.

Őstermelői adókedvezményt érvényesíthet az a magánszemély, aki rendelkezik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv által kiadott regisztrációs számmal, és bevallásában feltünteti azt. Amennyiben az őstermelő a jövedelem kiszámításakor a tételes költségelszámolást vagy a 10 százalékos költséghányad szerinti elszámolást választotta és jövedelme keletkezik, jövedelmének adóját, de legfeljebb 100 ezer forintot őstermelői adókedvezmény címén érvényesíthet.

Forrás: teol.hu

Megosztás

További híreink

Módosul a tenyészbika tenyésztésbe állítását segítő de minimis támogatás

2024.07.06.

Változnak a szabályok, módosul a tenyészbika tenyésztésbe állítását segítő de minimis támogatás.

Modern feudalizmust hozhat az agráradatok kezelése? 

2024.07.06.

A modernizálódó mezőgazdaságban új ágazatként jelentek meg a precíziós gazdálkodásra és az ennek kiszolgálására létrehozott eszköz- és programrendszerek.

Takács András Péter beszélt a növényvédelem aktuális témáiról

2024.07.06.

Takács András Péter beszélt a növényvédelem aktuális témáiról és a keszthelyi Georgikon Campus tevékenységéről.

Válaszok kellenek arról, hol tart a magyar agrárdigitalizáció

2024.07.05.

Tanulmány készül annak érdekében, hogy az Európai Unió tagállamai pontosabban lássák, hol tart a mezőgazdaság digitalizációja

Sürgősen változtatni kell a magyar mezőgazdaság vízellátásán

2024.07.05.

A jóval a rendszerváltás előtt megépült keleti és nyugati főcsatornán kívül nem nagyon fejlődött az infrastruktúra, pedig az ország bővelkedik felszíni vizekben.

Új eszközök és büntetések segítenek a gazdáknak a termőföld felvásárlókkal szemben

2024.07.05.

Javul a termelők helyzete, mert új eszközök és büntetések segítenek a gazdáknak a termőföld felvásárlókkal szemben.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Kiemelt
Solis 50 RX kabinos 12fokozat
Bács-Kiskun, Kecskemét

Solis 50 RX kabinos 12fokozat

Hitelesített telefonszám
Keressenek az ár miatt!
Kiemelt
Goldoni S 80 plus fülkés traktor
Bács-Kiskun, Kecskemét

Goldoni S 80 plus fülkés traktor

Hitelesített telefonszám

12 000 000 HUF

+ áfa
Hirdetésfeladás