Hogyan alakul a hazai erdőgazdálkodás a klímaváltozás hatására?

Hirdetés

Magyarországon a klímaváltozás miatt olyan idegen, invazív állat- és növényfajok jelentek meg, mint a harlekinkatica, az ázsiai poloska vagy az ecetfa, a turkesztáni szil vagy a vadszőlő. De hogyan hatnak ezek az állatok és növények a hazai erdőgazdálkodás folyamataira? Az Élő bolygónk oldal számolt be a témáról, ezt az anyagot szemléztük. A felmelegedésnek és a lehűlésnek van egy természetes rendszeressége, ami több 1000 évben mérhető. Ezeket a ciklusokat rövidíti le az emberiség tevékenysége. A klímaváltozást és a globális felmelegedést az üvegházhatás okozza. Erről a megnövekedett szén-dioxid-kibocsátás tehet, mert így a Földön keletkező hő nem tud elszökni a légkörön kívülre – mondta Tóth Károly, a Vadex Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese.

A hazai erdőgazdálkodás több új, invazív fajjal találkozik az erdőkben, ilyen a vadszőlő is (képünkön)

Durván beavatkoztunk a természet rendjébe, erre pedig nagyon nem tetsző válaszokat ad a természet – folytatta Tóth Károly, aki szerint a klímaváltozástól nem függetlenül jelentek meg olyan invazív fajok is Magyarországon, mint például az ázsiai poloska és a harlekinkatica. További özönfajok a gyapottok-bagolylepke, a tölgy-csipkéspoloska vagy a szelídgesztenye-gubacsdarázs is. Normál esetben a tápláléklánc szereplői reagálnak az egyes fajok túlszaporodására, és helyreáll a természetes egyensúly. Ezen rovarok esetében azonban – mivel óriási a számuk, és nincs elegendő ellenségük – ez már nem történik meg.

Ráadásul a növények között is találhatók inváziós fajok. Ilyen az ecetfa, a kései meggy, a turkesztáni szil, az ezüstfa, a nyugati ostorfa, a bálványfa és a vadszőlő.

Öt klímazónát ismer a hazai erdőgazdálkodás

Magyarországon öt erdészeti klímazónát különítenek el, elsősorban a levegő páratartalma, a csapadékmennyiség és az átlaghőmérséklet alapján. A lucos klíma, amelynek jellemző fás szárú növénye a luc- és a vörösfenyő, néhány száz hektáron található Sopron és Kőszeg környékén. A bükkről elnevezett zóna a magasabb, hegyvidéki részekre jellemző, ilyen található a Bakonyban is. Továbbá van a gyertyános-tölgyes, a cseres- tölgyes és az erdős sztyepp. Az utóbbi csoport a legkevésbé párás és a leginkább meleg.

A klímaváltozás hatására elmozdultak a korábbi zónahatárok, az alsóbbak a felsők felé tolódnak.

A folyamat meglétét, amelynek hatására például feltűnően nagy számban pusztulnak a bükkösök Zalában vagy a Zselicben, konkrét meteorológiai mérések igazolják – mondta Tóth Károly. A kevesebb csapadék hatására legyengülnek a fák, így kiszolgáltatottá válnak a gombáknak és a rovaroknak, például a szúnak is. A klímaváltozás ellen, annak kivédésére hatalmas erdőtelepítésre lenne szükség, hiszen a fák a lélegzésnél szén-dioxidot használnak fel, ugyanakkor a fotoszintézishez elegendő vízre is szükség van – folytatta Tóth Károly.

Hazánk egyébként már tett lépéseket: nemzeti éghajlat-változási stratégia készült, illetve az ország erdősültségének mértéke 50 év alatt 16-ról 22 százalékra nőtt, a távlati cél pedig a 27 százalék elérése. A Vadex is folyamatosan telepít erdőt. De lassan nincs már szabad terület, Sárosdon pedig rendkívül gyorsan növő, úgynevezett hengeresfa-ültetvényt hoztak létre, amelynek fáiból fűrészáru lesz - írja az Élő bolygónk oldal.

Témák a cikkben

erdészet

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Nyuszt vagy menyét? Segítünk, hogy megkülönböztesse őket!

2024.11.21.

A nyusztok, ezek az apró, fürge és rejtőzködő ragadozók, gyakran felkeltik az emberek érdeklődését. Legyen szó arról, hogy hol élnek, mit esznek, vagy hogyan különböztethetők meg más menyétféléktől, sok izgalmas kérdés merül fel velük kapcsolatban. Az alábbi cikk a nyuszttal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre válaszol.

Dámbikák élet-halál harca videóval

2024.11.21.

Látványos mentőakciót hajtottak végre a Lábodi Vadászerdészet hivatásos vadászai, amikor szétválasztottak két, agancsuknál összeakadt dámbikát.

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.