Hogyan fejleszthető a kukorica öntözése?

2017 decemberében kezdődik a Magro.hu II. Kukorica és Búza Konferenciasorozata, ahol több szakember mutat be hasznos újdonságokat a témában. Köztük lesz Váradi Balázs, a Magtár Kft. öntözési üzletágvezetője is. Az agráriumban, valamint a szántóföldi öntözőrendszerek kereskedelmében eltöltött bő 10 év során közelről megismerhette az ágazat működését, problémáit illetve a lehetőségeit. Előadásának célja, hogy az öntözésfejlesztést tervező gazdálkodók átfogó képet kapjanak az öntözés előnyeiről, a legfontosabb tervezési szempontokról illetve az ágazat jövőjéről. Kedvcsinálónak őt kérdeztük a témában. A konferenciáról a linkre kattintva tájékozódhat: https://www.magro.hu/konferencia/

A vetőmag-előállítás előfeltétele az öntözés. Az előadás főleg ennek a hátterét mutatja be. Az elérhető technológiákat öntözési oldalról és hogy milyen üzemelési szempontokat kell figyelembe venni. Fejlesztési újdonságokról is lesz szó, azaz, hogy mit tehet a gazda, ha már öntöz, és a rendszerét korszerűsíteni szeretné.​

Váradi Balázs (öntözési üzletágvezető, Magtár Kft.)

Váradi Balázs előadásában kísérleti tapasztalatait osztja meg. Összehasonlítja a terméseredményeket és tápanyag utánpótlási trendeket a fejlett európai országok gyakorlatával. Hol és miért éppen itt tartunk ma? Mik a korlátaink? Milyen lehetőségek vannak a növény és táj specifikus tápanyag utánpótlási technológiákban? Mire érdemes odafigyelni őszi búza és kukorica termesztésekor? Mi az a „nem szokványos technológia”?

Mivel küzdenek a legtöbbször a gazdák, mik az alapproblémák?

Az első és legfontosabb, hogy egyáltalán van-e víz. Ritkán fordul elő, hogy csak elhatározás kérdése az öntözés. A döntő többség hiába szeretne öntözni, nem, vagy nagyon nehezen tudja megoldani, hogy a víz rendelkezésre álljon.

Magyar sajátosság, hogy a birtokszerkezet eléggé mozaikos. A nagy, egységesen művelhető táblákat a privatizáció alatt felszabdalták. Kárpótlásban a nadrágszíj parcellákkal olyan lehetetlen birtokszerkezet alakult ki, hogy nagyon nehéz hatékony öntözést kialakítani.

A felszíni vízkivétel lenne az ideális. Ha van csatorna, víztározó, vagy halastó. Ha ez nem áll rendelkezésre, még mindig lehet kútból öntözni. Persze csak bizonyos feltételeknek megfelelve. Tévhit, hogy a kútból való öntözést nem engedélyezik. Van rá lehetőség, de egyáltalán nem mindegy, milyen mennyiségű és minőségű talajvíz van az adott területen. Erről is lesz szó az előadáson.

Az agrotechnikának is van szerepe. Az öntözés hatékonyságát lazítással, valamint a megfelelő kultúra és hibrid kiválasztásával növelni lehet.

Az öntözés hasznos dolog, de önmagában nem elég. Érdemes intenzívebb hibridekkel, megfelelő tápanyag-ellátottsággal és agrotechnikával támogatni a termesztést. Ez térségenként, sőt, táblánként más és más. A gazdák ismerik a saját területeiket. Lehet olyan tábla, amin nem is érdemes öntözni, mert az kidobott pénz.

II. Kukorica és Búza Konferenciasorozat, amely a 2 fő szántóföldi növényünk termesztéstechnológiai újdonságait mutatja be.

Első és legfontosabb a lazítás. A lazább talajszerkezet jelentősen javítja a talaj vízháztartását, emellett megakadályozza az eketalp kialakulását, ami az állandóan ugyanazon mélységen művelt talajokra jellemző. Ez gyakorlatilag egy vízzáró réteget hoz létre, ami a felső talajrétegben tartja a nedvességet, és megakadályozza a beszivárgást. Ennek elkerülésére a változó mélységű művelés és általában a megfelelő, okszerű talajhasználat a megoldás.

Termelési régiónként nagyon eltér. A kukoricánál, ha van lehetőség öntözésre, a nagy termésátlagú hibrideket részesítik előnyben. A nem öntözött területeken - vagyis az ország túlnyomó többségén - az aszálytűrő hibridekre van igény.

Hazánkban a 4,5 millió hektár szántóterületből kb. 200 ezer hektárnál van meg hozzá a létesítményi háttér. Ennek nagyjából felét öntözik. Valamivel kevesebb, mint 100 ezer hektárról beszélhetünk. Ez körülbelül 2 százalék, ami uniós szinten is nagyon alacsony.

A felszíni vízkivételhez komoly állami beruházásokra van szükség. Víztározókat, csatornákat kellene építeni. Duzzasztógátakra lenne szükség a nagyobb folyóinkra. Ezek a fejlesztések egyelőre nem történnek meg, A magyar vízgazdálkodási alapszemléletet kellene megváltoztatni.

Kelet-Magyarországon óriási mocsaras területek voltak a 19. században. Ezeket lecsapolták és a vizeket visszavezették a mederbe. Ez pont ellentétes azzal, amire most lenne szükség. Akkor az volt a cél, hogy minden víztől megszabaduljanak, és így lett kiépítve az infrastruktúra.

A vizeket nem használjuk megfelelően. Belvíznél például a vizet a befogadóba pumpálják vissza, és veszítik el. Pedig 2-3 hónap múlva már nagy szükség lenne rá.

A szemléletváltás lassan halad, mert hiányoznak mögüle a megfelelő infrastrukturális fejlesztések. Előbb-utóbb a magyar mezőgazdaságnak vizet kell biztosítani, mert az intenzívebb kultúrákat ki kell szolgálni, és erre jelenleg az ország nagyon kis területén van lehetőség.

Tudjon meg még többet az öntözésről, hozzon ki többet a termesztéstechnológiából! Ehhez jöjjön el a II. KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozatra 2017. december 14-én a Kaposvári Egyetemre vagy 2018. január 18-án a Debreceni Egyetemre, ahol 19 eladó tart számol be a két főbb szántóföldi növényünk termesztéstechnológiai újdonságairól, és ad tanácsokat a korszerűbb és hatékonyabb termesztéshez.

https://www.magro.hu/konferencia/

Főtámogatók:

Szakmai partnereink:

Előadó partnereink: