Hogyan kezeljük hatékonyan az állatok stresszét az állattenyésztésben?

Az állatok több okból is stresszes körülmények közé kerülhetnek. Az állapot előfordulhat fáradtság, sérülés, éhség, szomjúság vagy hőmérséklet-változás, ismeretlen emberek felbukkanása, bánásmód, a környezet vagy a környezet változásának hatására. A hatékony, a tapasztalatokon alapuló, nyugodt állattartás, az ajánlott technikák és lehetőségek alkalmazása, a fájdalom és a véletlen sérülések megszüntetésére irányuló intézkedések mind szerepet játszanak az állatok stresszének csökkentésében.

A stressz olyan fizikai vagy mentális tényező, amely feszültséget okoz mind az emberek, mind az állatok testében vagy elméjében. Kialakulása általában a „küzdj vagy menekülj” reakciót indítja el, amely mind endokrin, mind neurológiai tényezőkből áll, adrenalinnal és noradrenalinnal. A stresszt kiváltó tényezők származhatnak kívülről, például a környezetből és a test pszichológiai vagy szociális helyzeteiből, vagy belülről, például betegségek vagy orvosi eljárások következtében.

A fizikai, kémiai és egyéb észlelt stresszorok hatással lehetnek az állatokra, és elsődleges, másodlagos és az egész testre kiterjedő reakciókat okozhatnak. Minden egyed másképp reagál a stresszre, és az állatok stresszre adott válasza fajuktól, fajtájuktól és életkörülményeiktől függhet.

A stresszreakció számos olyan változást foglal magában, amelyek negatív hatással lehetnek az állatállományra. Ezek a hatások közé tartozik az immunfunkció megváltozása és a betegségekre való fokozott fogékonyság, a takarmányfelvétel és a kérődzés csökkenése, az oxitocin-felszabadulás gátlása és a termékenység csökkenése. Ezek a tényezők nemcsak az állatok jólétére, hanem a gazdaság termelékenységére is hatással vannak. Ez az oka annak, hogy a gazdálkodóknak minden szinten fel kell mérniük és előre kell jelezniük az állatok stresszét, és megfelelően kezelniük kell azt.

A haszonállat életének számos szakasza van, amelyek stresszes pillanatokat jelenthetnek, mint például az átmeneti szakaszok, az elválasztás, ami kényes időszak lehet például egy malac számára, vagy az ellés, illetve szoptatás a szoptató kocáknál, amelyeknek energia-kiegészítőkre van szükségük újszülött malacaik jobb ellátásához. A háziállatok egyéb gyakori stresszhelyzetei közé tartoznak az egészségügyi eljárások. A kezelés által kiváltott stressz izgatja és izgatja az állatokat, ami növeli a testhőmérsékletet és a pulzusszámot, megemeli a kortikoidszintet, például az adrenalint a vérükben, és csökkenti az immunfunkciókat, így az állat fogékonyabb lesz a betegségekre. Azok az állatok, amelyek születésük óta hozzá vannak szokva az emberi közelséghez, természetesen kevésbé intenzív fiziológiai reakciókkal rendelkeznek, mint azok, amelyeket olyan legelőn neveltek fel, ahol kevés ember érintkezik.

A környezeti stressz hatással van az állatállományra is. Minden állat jobban teljesít a „termikus komfortzónájában”, amely fajonként változó. Ezt a stresszt minden esetben megfelelő táplálkozás és hidratálás biztosításával lehet kezelni, megfelelő kezelési gyakorlattal, például menedékekkel, szellőztetéssel és szükség esetén egészségügyi ellátással. Az állatok kezelésének lehetőség szerinti elkerülése szinte tökéletes megoldás lenne minden fejlett gazdaságban. Ez az oka annak, hogy a világ egyes helyein a gazdálkodók elkezdtek előrehaladott intézkedéseket végrehajtani, amennyire a pénzügyek lehetővé teszik. Például az automatizált fejőrobotokkal a tehenek akkor lépnek be, amikor csak akarnak, és nincs rájuk nehezedő nyomás, hogy a gazdaságon keresztül tereljék őket fejni.

A létesítmények és az általános menedék mellett a táplálkozás is fontos szerepet játszik; ezért a táplálkozási stratégiák segíthetnek az állatoknak megbirkózni a környezetükből fakadó esetleges kihívásokkal, javítva jólétüket. Például az étvágytalanság és az újszülött malacok alultápláltságának elkerülése érdekében a gazdálkodók olyan ízesítőket választanak, amelyek növelik a táplálék ízletességét a laktáció után, majd serkentik az állatok étvágyát. A takarmány-adalékanyagok különösen fontosak lehetnek a lábpárna és a paták egészségének megőrzésében. Az állategészségügyi ellátással együtt ezek hozzájárulnak az ízületek erősebbé tételéhez, és támogatják az állatok immunrendszerét azáltal, hogy megőrzik a bélrendszer egészségét, ami fokozott ellenálló képességet eredményez a stresszorokkal és a fertőző betegségekkel szemben.

Ha télen magas kalóriatartalmú takarmányt adnak az állatoknak, az segíthet nekik megbirkózni az alacsony hőmérséklettel, ha megfelelő tartási fűtőrendszerekkel együtt használják, és elkerülik a hideg levegő áramlását. Másrészt, ha nyáron alacsony kalóriatartalmú takarmányt adunk, az segíthet leküzdeni a magas hőmérséklet hatását, elkerülve azt, hogy az állat több testhőt termeljen. Megfelelő árnyékolt területeknek kell kísérniük a tartási területek körül vagy a legelőkön – megfelelő szellőzést a beltéri létesítményekben és a különböző formátumú édesvízforrások rendelkezésre állását. Például a szarvasmarhák esetében az ivóvíz és a sertések zuhanyozása szintén csökkentheti a stresszt. A szarvasmarhák és tejelő tehenek egy talán még újszerűbb stresszoldó eszköze az automatikus keferendszer vagy a jól elhelyezett statikus kefék, hogy a tehenek jól karcoljanak. Ki ne szeretne egy kellemes hátmasszázst az élet feszültségeinek enyhítésére?

Forrás: meatthefacts.eu