Hogyan lett luxuscikk az élelmiszer Magyarországon - a szakértők elmondták

Az elmúlt időszakban a kormányzat ismételten arra ösztönözte a kiskereskedőket, hogy mérsékeljék az élelmiszerek árát. Ennek ellenére a boltokban tapasztalható drágaság továbbra is fennáll. De vajon miért? A válaszokat Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára és Farkas András nyugdíjszakértő segített megérteni a Kibeszélő podcastban.

Az árak emelkedésének okai

Neubauer Katalin szerint az élelmiszerárak drágulása már 2021 októberében megkezdődött, amelyet tovább súlyosbított az ukrajnai háború. Ennek hatására a kormány bevezette a hatósági árakat, amelyek azonban további feszültségeket okoztak a piacon. 2022 februárjában a hatósági árak még a 2021-es szinten lettek rögzítve, ami torzította a piaci folyamatokat és egyes termékek hiányát is előidézte.

A főtitkár elismerte, hogy a kereskedők emeltek az árakon, azonban ezt nem az árrés növelése vezérelte, hanem a beszállítók felől érkező nyomás. Az árképzést több tényező is befolyásolja: a termelői költségek, a feldolgozóipar, a logisztika, a gyenge forintárfolyam, az emelkedő üzemanyagárak és a minimálbér növekedése egyaránt hozzájárul az áremelkedéshez. Továbbá az élelmiszeripar hatékonysága is alacsony maradt, ami versenyképességi problémákat okoz.

A hatósági árak újbóli bevezetésének kockázatai

Az MNKSZ főtitkára szerint a hatósági árak megszűnése is hozzájárult a mostani árnövekedéshez. 2024 júliusáig még kilenc termék esetében kötelező akciókat kellett biztosítani, amelyek eltörlésével ezek ára ismét piaci alapokra került. Az érdekvédelmi szervezet javasolja tagjainak, hogy tárgyaljanak a beszállítókkal és ahol lehet, próbálják mérsékelni az árakat.

Áfa-visszatérítés vagy áfacsökkentés?

Farkas András nyugdíjszakértő szerint a kormány eddig többször próbálkozott az élelmiszerek áfájának csökkentésével, ám a végső fogyasztói árakban ez nem mutatkozott meg jelentős mértékben. Ezért a jelenlegi intézkedés, az áfa-visszatérítés bevezetése, egy szokatlan megoldásnak számít.

A nyugdíjasok számára az élelmiszerárak különösen nagy terhet jelentenek, hiszen jövedelmük jelentős részét élelmiszerre fordítják. Az azonban nem egyértelmű, hogy pontosan hogyan élhetnek majd az érintettek az áfa-visszaigényléssel, különösen az alanyi áfamentes őstermelőknél vásárlók esetében. Mivel ezek a termelők nem számítanak fel áfát, a náluk vásárlók kieshetnek a támogatott körből, ami torzíthatja a fogyasztói döntéseket.

Technikai kihívások és javaslatok

Az MNKSZ szerint az intézkedés végrehajtása komoly technikai akadályokba ütközhet. A nagyobb áruházláncok kasszarendszerei képesek lehetnek kezelni az esetleges kedvezménykártyákat, azonban a 17 ezer kisebb bolt esetében komoly problémát jelenthet az ehhez szükséges eszközök beszerzése. Éppen ezért a szövetség azt javasolja, hogy a kormány fejlesszen egy olyan okostelefonos alkalmazást, amely lehetővé teszi a nyugdíjas kártyák egyszerű ellenőrzését a kiskereskedők számára.

Alternatív támogatási lehetőségek

Farkas András szerint az áfa-visszatérítés mellett más módszerekkel is lehetne segíteni a nyugdíjasokat. Ilyen lehet például egy célzott nyugdíjemelés, amely akár egy egyszeri, áfakönnyítő prémium formájában is megvalósulhatna. Egy ilyen támogatási forma jobban tervezhető és átlátható lenne, mint az áfa-visszaigénylés rendszere.

A szakértő szerint a legnagyobb hatást az érné el, ha a 2026-os 13. havi nyugdíjat kiegészítenék egy plusz juttatással, ami politikailag is előnyös lehetne a kormány számára a választási évben.

A beszélgetés összegzéseként elmondhatjuk tehát, hogy az élelmiszerárak csökkenését számos tényező hátráltatja, beleértve a piaci folyamatokat, a hatósági árak eltörlését és a gazdasági környezet kihívásait. Az áfa-visszatérítés bevezetése ugyan egy lehetséges megoldás, de technikai akadályok és igazságossági kérdések merülhetnek fel. Az MNKSZ és a szakértők szerint a nyugdíjasokat célzott nyugdíjemeléssel vagy prémiumokkal lehetne hatékonyabban támogatni, amely elkerülné az áfa-visszatérítés bonyodalmait.