Hogyan védjük a gyomtól a kukoricát?

A kukorica hazánk egyik legnagyobb mennyiségben termelt haszonnövénye, így a növényvédelme előkelő helyen áll a gazdák beszédtémái között. Sok minden megnehezítheti a gyomirtást, összeszedtük, mik lehetnek a gyomok elleni védekezés legjobb módszerei.

A kukorica gyomirtása egy bonyolult és összetett feladat. Ez annak köszönhető, hogy vannak olyan évek, amikor egyszerre jelennek meg az állományokban az évelő és az egynyári gyomok, illetve szintén vegyesen találkozhatunk egy- és kétszikű növényekkel a kultúrában. Ilyenkor komoly fejtörést okoz a gazdáknak a megfelelő kezelés kiválasztása. De kezdjük inkább az elején.

A kukorica gyomproblémáinak megoldása már a vetés előtt elkezdődik. Megfelelő vetésforgóval, valamint ideális talajművelési eljárásokkal sokat segíthetünk a kukoricatábla későbbi gyomosodásának megakadályozásában. De ez sem jelent 100 százalékos megoldást, így az esetek többségében kelés után a gyomnövények is megjelennek a kukoricásban.

Nem kell azonban rögtön vegyszerekhez nyúlni. A mechanikai gyomszabályozás épp olyan hatékony, mint a vegyszeres, sőt, egyes esetekben még előnyösebb is. Elsősorban a gyomfésű lehet segítségünkre. Ezzel az eszközzel elsősorban az elhúzódó kelésű gyomokat tudjuk sikerrel pusztítani, mivel esetükben a hosszú kelési idő miatt a vegyszeres védekezés nem jelent megoldást. Több alkalommal történő gyomfésűzés azonban képes kipusztítani a nem kívánatos növényeket.

A gyomfésű rendkívül hatékony eszköze a gyomirtásnak (Fotó: shutterstock.com)

Fontos azonban figyelni arra, hogy megfelelő időben fogjuk meg vele a gyomokat. A védekezés lényege ugyanis abban rejlik, hogy a még fiatal gyomnövényeket kiforgatjuk a talajból és be is temetjük, mélyen a föld alá. Több nyugati országban kifejezetten sikeresen alkalmazzák a gazdák a gyomirtás ezen fajtáját.

Hasonló hatást érhetünk el, ha kultivátort használunk a sorközök művelésére. Mindkét eszköz használata során a gyomirtás mellett a talaj felszínének állapotát is javítjuk, valamint a talaj vízgazdálkodására is pozitív hatással lehetünk.

A mechanikai gyomirtás azonban csak addig alkalmazható, amíg a kukorica magassága nem éri el a 90 centimétert, ekkor ugyanis már nagyobb kárt okozhatunk az állományban, mint amennyit segíthetünk rajta.

Ha a mechanikai gyomszabályozás nem segít, akkor kénytelenek vagyunk vegyszerek segítségével beavatkozni. Ugyanakkor sokan meg sem próbálnak mechanikus úton védekezni a gyomok ellen. Már vetés után, kelés előtt gyomirtó szereket juttatnak ki a területre. Ezt a gyomirtási módszert preemergens kezelésnek hívjuk. Ezek a szerek kijutva a talajfelszínre kizárólag akkor képesek hatni, ha 2 héten belül bőséges, legalább 20 milliméteres csapadék éri a területet. Ez ugyanis bemossa a szert a talajba, ahol a gyomok csírázási zónájában hat, tehát a gyomok ki sem tudnak kelni.

A preemergens kezelés előnyei közé tartozik, hogy hatására a későbbi posztemergens védekezést jobban tudjuk időzíteni, mivel jó esetben kevesebb fajjal lesz dolgunk, valamint sok, más módszerrel nehezen irtható gyomnövényt is jó eséllyel tudunk megfogni.

A preemergens kezeléssel a talajból még ki nem kelt gyomokat tudjuk megállítani fejlődésükben (Fotó: shutterstock.com)

Hátránya, hogy nem megfelelően elkészített magágy esetén az így kijuttatott készítmények hatásfoka alacsonyabb lesz, valamint ha nem kapja meg a kellő mennyiségű csapadékot, egyáltalán nem fog hatni a kezelés.

Ezt követően a kukorica kelése után tudunk ismét vegyszeresen védekezni, amikor már a megmaradt gyomok is kikeltek a kukorica között. Korai posztemergens kezelésről akkor beszélünk, amikor a szer kijuttatásakor a kukorica szögcsíra, maximum 2 leveles állapotban van, a gyomnövények pedig szik- 2 leveles fenológiai állapotot érnek el. A posztemergens kezelés 3-5 leveles kukorica fejlettségnél végzendő el, míg a késői posztemergens permetezés 5-7 leveles kukorica és 10-20 centis évelő gyomnövények esetében alkalmazható.

A posztemergens kezelések pozitívuma, hogy az adott esetben sikertelen preemergens kezelést még tudjuk korrigálni, valamint a permetezés hatékonysága nem függ a csapadék mennyiségétől. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a posztemergens szerek egy része talajon keresztül is felszívódik és tartamhatással is rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy növekedést gátló és csírázást gátló anyagok kerülnek a talajba, amelyek a később kelő gyomokat vissza tudják szorítani.

Hátránya, hogy a szerek többségénél szigorúan kötött az alkalmazhatóság ideje, amit a kukorica fejlettségéhez lehet kötni.

A gazdák a posztemergens kezelésre több szert is előszeretettel használnak. Az Adengo nevű permetszert, ami magról kelő egy- és kétszikű gyomok ellen hatásos, hivatalosan 3 leveles korig lehet kijuttatni az állományra, viszont a gyakorlat mást mutat. Egyesek szerint ugyanis még 4-5 leveles fejlettségű kukoricásra is rá lehet fújni a szert és semmi problémát nem okoz a növény fejlődésében.

Ugyan így magról kelő egy- és kétszikű gyomok ellen még a Laudis névre hallgató szert használják a gazdák az utóbbi években. Sőt, a Laudis az egyik legnépszerűbb gyomirtó szerré nőtte ki magát az utóbbi években.