Hogyan védjük meg a munkánk gyümölcsét?

Amikor a mezőgazdaságban azt halljuk, hogy stressz, akkor sokan először a biotikus vagy abiotikus hatásokra gondolhatnak. De távolabbról nézve látnunk kell, hogy azok a gazdasági, geopolitikai események és a klímaváltozás, amelyek hatással vannak a világra, fokozottan okoznak stresszt a mezőgazdasági szektorban. Ezek a stresszorok hatással lehetnek a gazdák mindennapi döntéseire és gazdálkodásuk gyakorlatára is.

Az egyik égető kérdés, hogy ilyen környezetben hogyan tudja fenntarthatóan folytatni a gazdálkodást egy mezőgazdasági termelő? Hogyan kerülheti el azokban az években az anyagi csődöt, amikor az extrém időjárás például teljesen megsemmisíti a termést, vagy drámaian csökkenti azt?

Ha tovább megyünk ezen a gondolatmeneten, akkor logikusan juthat eszünkbe a kérdés: „Kössek vagy ne kössek biztosítást?” Ha egy gazdálkodó már eljut idáig, akkor egy lépéssel közelebb kerül a megoldáshoz. Mi, biztosítási szakemberek ugyanis azt tapasztaljuk, hogy ennek a kérdésnek a hátterében sok esetben a tájékozatlanság és a biztosítókkal szembeni negatív előítélet húzódik meg. A tájékozatlanság fakadhat abból, hogy valaki nem ismeri az állami és a piaci biztosítók működését, szolgáltatásait, és a jogszabályi összefüggéseket a különböző rendszerek között. A tájékozatlanságot és a negatív előítéletet pedig könnyen megszüntethetjük egy kötelezettségmentes beszélgetéssel, ami megteremtheti a további együttműködés alapjait.

Hirdetés

Mi alkotja a gazdák számára a gazdasági védőhálót?

Bordás Imre, a Generali Biztosító Zrt. mezőgazdasági biztosítások területvezetője

A mezőgazdasági védőháló 4 pillérből áll: az I. pillér az állami agrárkárenyhítési és kockázatkezelési rendszer, a II. pillér alatt a piaci biztosításokat értjük, a III. pillér a jégelhárító rendszer, IV. pillér pedig a Krízisbiztosítás, melyet nevével ellentétben nem a biztosítóknál lehet megkötni, hanem a Magyar Államkincstárnál lehet belépni ebbe a rendszerbe.

Nézzük meg részletesebben az első 2 pillért!

Az I. pillér alatt az állami mezőgazdasági kárenyhítés rendszerét értjük, amihez bizonyos üzemméret felett kötelező csatlakozni a mezőgazdasági termelőknek. Amelyik vállalkozás nem éri el ezt a méretet, az önkéntes alapon dönthet a csatlakozásról. Az I. pillér rendszeréhez csatlakozott termelők kárenyhítésre - részbeni kártérítésre - jogosultak elemi károk esetén, ha üzemi szinten a káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában 30%-ot meghaladó hozamcsökkenés, továbbá 15%-ot meghaladó mértékű hozamérték-csökkenést okozó elemi kár történt a tárgyévben. A károk fedezetéül szolgáló forrás a mezőgazdasági termelők befizetéséből és az állam ezzel legalább azonos összegű költségvetési támogatásából áll, a kártérítést pedig a Magyar Államkincstár folyósítja. Annak viszont, hogy a jogszabály szerinti maximális kárenyhítő juttatást megkapjuk, az a feltétele, hogy még az elemi kár bekövetkezése előtt piaci biztosítást kössünk az adott évben termelt növényi kultúrára.

A II. pillér alatt a piaci biztosításokat értjük, amelyek, mint látható, elengedhetetlenek ahhoz, hogy az I. pillérből felvehető kártérítést maximalizáljuk. Az állam célja ezzel az öngondoskodás ösztönzése, a pénzügyi biztonság fenntartása, a piaci biztosítások pedig ezeknek a céloknak az elérését támogatják.

Mire terjednek ki a piaci biztosítók szolgáltatásai?

Növénybiztosítás esetén köthető úgynevezett hagyományos és díjtámogatott biztosítás is. A hagyományos növénybiztosítás jég, tűz, villámcsapás, földcsuszamlás, és téli fagy okozta károk esetén nyújthat biztosítási védelmet, és kiegészíthető többféle biztosítási szolgáltatással.

A díjtámogatott növénybiztosításnál a törvényi szabályozásnak megfelelően 3 féle – A, B, C – biztosítás közül lehet választani, amelyek csomagonként eltérő kockázatokra nyújtanak fedezetet. Ebben a konstrukcióban biztosítható kockázatok a jég, az aszály, a tavaszi fagy, a téli fagy, a felhőszakadás, a vihar és a homokverés, a mezőgazdasági árvíz, valamint az őszi fagy.

Fontos tudni, hogy jég és vihar által okozott károknál az üzemi szinten 20%-os hozamveszteséget meghaladó károkra nyújtanak fedezetet a díjtámogatott biztosítások, ha pedig aszálykárról beszélünk, akkor 50%-os hozamveszteség felett fizet a biztosító. Jó hír, hogy a Generali minden szerződése mellé ad olyan kiegészítő biztosítást, ami jég és viharkárok esetén már 5% eléréses önrész felett megtéríti a kárt.

Az ügyfeleink nagyon szeretik a díjtámogatott termékeket, mert ezeknél a konstrukcióknál akár 70%-os támogatásintenzitás is elérhető, a keretösszegre pályázók számától és biztosítás mértékétől függően.

A növénybiztosításokon túlmenően lehetőség van az agrárvagyon biztosítására is, gondolok itt az épületek, berendezések, gépek biztosítási védelmére. Ezen felül géptörés-biztosítás, erdőbiztosítás, állatbiztosítás vagy esetleg felelősségbiztosítás is köthető.

Mire figyeljünk szerződéskötéskor?

Előszöris tudnunk kell, milyen növényi kultúrát szeretnénk biztosítani és milyen kockázatoktól - azaz milyen káresemények bekövetkeztétől - tartunk leginkább.

Ügyelnünk kell arra, hogy a biztosításhoz szükséges információkat a valóságnak megfelelően adjuk meg, így elkerülhető az alul- vagy a túlbiztosítás. Azt szoktam javasolni, hogy reális értéken biztosítsanak az ügyfeleink. Miért? Mert ha alulbiztosítunk, akkor az éves díjunk alacsonyabb lesz, de ekkor a kártérítés is arányosan kevesebb lesz kár esetén. Ha túlbiztosítunk, akkor pedig fölöslegesen fizetünk magas díjat, mert a kárrendezésnél a kárszakértő a kárkifizetést reális értéken fogja megítélni, hiszen a PTK. szerint káron nem lehet gazdagodni.

A feltételeket mindenképp érdemes elolvasni, hiszen szerződéskötéskor erről nyilatkozni is kell. Olyan biztosítási termék nincs, ami korlátlanul mindenre (kizárások nélkül) érvényes, jó ezzel tisztában lenni. Kérdés, bizonytalanság esetén, vagy a legoptimálisabb konstrukció megtalálásához érdemes a Generalinál a biztosításközvetítők segítségét kérni, akik segítenek értelmezni a feltételeket. Tehát, kérdezni kell bátran, hogy az ajánlat aláíráskor pontosan tudjuk, mire terjed ki a biztosítás, hiszen a kárnál már késő módosítani a szerződést. Mire, mikor és hogyan térít a biztosító? Ha ezekre tudjuk szerződéskötéskor a válaszokat, akkor nyugodtak lehetünk.

Tapasztaltuk az évek során, hogy sokan több biztosító ajánlatának összehasonlításakor csak a díjat nézik, a szolgáltatások körét viszont már nem, és a legolcsóbb ajánlatot választják. Érdemes több biztosító ajánlatát megnézni, de ilyenkor mindig „az almát az almához” hasonlítsuk, azaz nézzük meg a biztosítási szolgáltatások körét is. Sokszor kevesebb szolgáltatást magában foglaló ajánlatot fogadnak el az ügyfelek, mert olcsó. De vajon jó is? Lefedi az igényeimet?

Mindig egy kár kapcsán derül ki, hogy milyen szerződést kötöttünk, azaz milyen szolgáltatást vettünk. Egészen addig csak egy ígéretünk van arra, hogy baj esetén segíteni fog a biztosító. A Generalinál az elmúlt években sok fejlesztést hajtottunk végre, hogy minél korszerűbb eszközökkel minél pontosabban mérjük fel a kárt. Ilyenek, például, a drónok, a nedvességmérők és a műholdas technológiák. De emellett használjuk a régi – talpalós - kármegállapítási metodikákat is. A cél, hogy kifizetésre kerüljön minden jogos kárigény, ami nem csak ügyfeleink elégedettségét növeli, de alapot teremt egy hosszútávú együttműködésre is.