Egy friss tanulmány szerint a jövőben nem biztos, hogy képes lesz az emberiség fedezni élelmiszerekre vonatkozó szükségleteit. Ennek oka, hogy egyre nagyobb nyomás nehezedik a természeti erőforrásokra, valamint az erősödő egyenlőtlenségek és a klímaváltozás negatív hatásai sincsenek pozitív hatással az élelmiszertermelésre.

Mára annyira kihasználtuk Földünk adta lehetőségeinket, hogy a bolygót borító erdőségek fele már eltűnt, az édesvíz is vészesen fogy, a biodiverzitásról pedig sok esetben már nem is beszélhetünk.

2050-re már 10 milliárdan lehetünk a bolygón, így várhatóan 50 százalékkal emelkedni fog addigra a mezőgazdasági termékek iránti kereslet.

Ez a rengeteg ember gyakrabban és nagyobb arányban fog húst, gyümölcsöt, zöldséget és feldolgozott élelmiszert fogyasztani, mint például gabonát, gyorsítva az erdők eltűnését, a talajromlást és nagyobb üvegházhatású-gázkibocsátást generálva.

Komoly szemléletváltás kell, ha a jövőben is szeretnénk élelmiszerhez jutni
 

A legfontosabb kérdés, amit egy FAO publikáció felvet, hogy vajon a mezőgazdaság és az élelmezési rendszerek megbirkóznak-e majd az ekkorára növekvő lakosságszámmal.

A rövid válasz: igen. A föld képes ellátni ennyi embert is, ráadásul fenntartható módon, de ehhez „alapvető változásokra” szükségesek.

Az élelmezési rendszerekbe történő további befektetés nélkül sokkal többen éheznek majd 2030-ban, amikorra az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai szerint épp meg kéne szűnnie ennek a problémának.

Honnan származik majd az ételünk?

Mivel a mezőgazdaság nem nagyon nyújtózkodhat tovább a termőföld és vízkészletek tekintetében, a termelési többletet a produktivitás és az erőforrás-hatékonyság javításán keresztül kell biztosítani.

Aggasztó jelenség azonban, hogy egyes alapvető gabonák hozamnövekedése alacsony. A 90-es évek óta a kukorica, rizs és gabona hozama globálisan épp hogy 1 %-kal emelkedett, jegyzi meg a tanulmány.

Épp ezért, jelenti ki Az élelmezés és mezőgazdaság jövője tanulmány, a jövő kihívásai nem oldhatók meg az eddigi gyakorlat folytatásával.

A cél: több termés elérése kevesebb energia-ráfordítással
 

„A magas eszköz- és erőforrás igényű mezőgazdasági termeléssel, ami az erdőirtást, a vízhiányt, a talajromlást és az üvegházhatású gázok kibocsátását okozta, nem érhető el a fenntarthatóság,” olvasható benne.

A legfontosabb kihívás, hogy többet termeljünk kevesebb erőforrással, miközben a kicsi, családi gazdálkodások és a rászorulók helyzetét is javítjuk. Ezt leginkább egy kettős megközelítéssel érhetjük el, ami a szociális ellátórendszerbe való befektetés révén azonnal segít az alultápláltságon, hosszabb távon pedig jövedelemtermelő lehetőséget biztosít a szegényeknek.

A fenntarthatóbb élelmiszer rendszerekhez nagyobb mezőgazdasági befektetésekre lesz szükség, kiemelten a kutatás-fejlesztésbe.

A termelés és ellenálló képesség javítása mellett ugyanolyan fontos az ellátási láncban összekötni az alacsony- és közepes jövedelmű országok termelőit a városi piacokkal, akár állami szerepvállalás révén, hogy a fogyasztók tápláló és biztonságos élelmiszerhez jussanak megfelelő áron.

Forrás: FAO sajtóközlemény

Megosztás

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Tudja mik azok a kunhalmok és miért, mitől kell azokat megvédeni?

2024.11.22.

A kunhalmok megóvása és népszerűsítése csak akkor lehet sikeres, ha a helyi közösségek is felelősséget vállalnak ezekért a természeti és kulturális értékekért.

Meddig marad velünk a hó?

2024.11.22.

Az előttünk álló három napban változó időjárás várható: pénteken borult, csapadékos idő után estétől fokozatosan csökken a felhőzet, szombaton többnyire napos, helyenként hózáporos idő várható élénk széllel, vasárnap pedig délen naposabb, északon felhősebb, de jellemzően csapadékmentes lesz az idő.

Óriási potenciál van az mRNS-technológiában a Nobel-díjas kutatók beszámolói szerint

2024.11.22.

A nukleozid-módosított mRNS-technológia óriási potenciállal bír az új orvosi terápiák kifejlesztésében – jelentette ki Drew Weismann, a Pennsylvaniai Egyetem Nobel-díjas immunológia professzora a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) szervezett konferencián.

20 beltéri és kültéri növény, amelyik télen is virágzik

2024.11.21.

Ha van olyan időszak, amikor egy kis színre van szükségünk az életünkben, akkor azok a borongós, szürke téli napok. Szerencsére, bár sok növény inkább tavaszig elrejti virágait, vannak olyanok, amelyeket nem riaszt el a hideg.

Nyuszt vagy menyét? Segítünk, hogy megkülönböztesse őket!

2024.11.21.

A nyusztok, ezek az apró, fürge és rejtőzködő ragadozók, gyakran felkeltik az emberek érdeklődését. Legyen szó arról, hogy hol élnek, mit esznek, vagy hogyan különböztethetők meg más menyétféléktől, sok izgalmas kérdés merül fel velük kapcsolatban. Az alábbi cikk a nyuszttal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre válaszol.

Dámbikák élet-halál harca videóval

2024.11.21.

Látványos mentőakciót hajtottak végre a Lábodi Vadászerdészet hivatásos vadászai, amikor szétválasztottak két, agancsuknál összeakadt dámbikát.

Partnerhírek
Partner

Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben

2024.11.19.

Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.

Partner

Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez

2024.11.07.

Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat

Magro.hu Piactér

Több mint 400 hirdetés 89 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás