Hova kerülnek az agrártámogatások?

A mezőgazdaság a nemzetgazdaság egyik alappillére. Az agrárium és azon belül is a magyar gazdák támogatása mindig a mindenkori kormány gazdasági stratégiájának szerves részét alkotta és alkotja. A támogatások túlnyomó részét azonban jelenleg mégis az EU biztosítja. Az évi 450 milliárd forint közvetlen támogatás, valamint az agrár- és vidékfejlesztési forrásokon keresztül adott évi átlagos 300 milliárd forint igen jelentős eszköz lehetne az agrárgazdaság modernizációjára, versenyképességének javítására. Jó helyre kerülnek az agrártámogatások pénzei?

A GKI Gazdaságkutató elemzését az Adózóna dolgozta fel. Eszerint a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 2010 és 2020 között – a KSH adatai szerint – nominálisan kétszeresére (833 milliárd forintról 1,7 ezer milliárd forintra) növekedett. Ugyanakkor a mezőgazdaság GDP-je volumenben mindössze 23 százalékkal bővült (szemben a nemzetgazdaság 64 százalékos értékével). Ugyanezen időszak alatt – az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint – az agrár- és vidékfejlesztési támogatások összege 72 százalékkal (534 milliárd forintról 919 milliárd forintra) növekedett (ezen belül a közvetlenül a termelőkhöz került támogatások összege 68 százalékkal (297 milliárd forintról 500 milliárd forintra) gyarapodott. A mezőgazdaság hozzáadott értékén belül a közvetlen termelői támogatások súlya 29 százalék, a teljes támogatás aránya pedig 54 százalék volt 2020-ban (a 2010–2020 közötti éves átlag pedig rendre 28 százalék, illetve 51 százalék). Ez arra utal, hogy alacsony szinten hasznosulnak az EU mezőgazdasági támogatásai, aminek több oka is lehet.

A két lehetséges ok az agrártámogatások alacsony szintű hasznosulására:

Az egyik, hogy a támogatások folyamatos növekedése mellett azok nagy része nem jut el a kisebb termelőkhöz, gazdákhoz, hanem a közepes- és nagyméretű gazdaságok, illetve a földtulajdonosok részesednek belőle (a bérleti díjon keresztül). A másik ok, hogy a bérelt földeken a bérlő nem érdekelt abban, hogy olyan beruházásokat hajtson végre, amelyek javítják a termőföld minőségét, így ezekre nem költ. Ehelyett a gépesítésben érdekelt, részben mert ahhoz jelentős támogatások kapcsolódnak (alacsony kamatú és kamatmentes hitelek, vissza nem térítendő támogatások), részben mivel a gépek a bérleti szerződés lejárta után is nála maradnak.

Így oszlanak el a pénzek

Az Európai Bizottság legfrissebb, 2019-es adatai alapján 171 ezer jogosult jutott közvetlen támogatáshoz, továbbá a használt területek több mint 42 százalékát adták bérbe hazánkban. 2019-ben a támogatottak közel fele (78 ezer jogosult) a támogatások csupán 4 százalékhoz jutott (18 milliárd forint), ami átlagosan 231 ezer forintot jelentett, miközben a támogatásra jogosultak 1 százaléka (1768 jogosult) kapta az összes közvetlen támogatás 32 százalékát (143 milliárd forintot), ami egy jogosultra vetítve 81 millió forintot jelentett. Összességében a támogatásra jogosultak 87 százaléka (149 ezer jogosult) átlagosan csak 712 ezer forint közvetlen támogatást kapott 2019-ben (s az összes ilyen támogatás 23 százalékát). Mindezek hatására a magyar gazdaságok száma 10 év alatt majdnem harmadával esett (351 ezerről 234 ezerre) vissza, ami jelzi, hogy nem vonzó a mezőgazdaság a kisebb gazdálkodóknak, illetve, hogy erőteljes (főleg föld) koncentráció zajlik.