Hirdetés
Hová lettek a talajbaktériumok?
Hirdetés
Előfordulnak olyan évek, amikor a szokásosnál is több növényvédelmi kezelést kell eszközölniük a gazdáknak. Az idősebb gazdák szerint régen nem volt ez így, kevesebb permetezéssel is kitűnően tudtak növényeket termeszteni. De mi változott azóta?
A válasz igen egyszerű: szinte minden megváltozott azóta, hogy dédapáink befejezték a szántóföldi pályafutásukat és helyüket a fiatalabb generáció és velük együtt a modern mezőgazdaság vette át. Megindult az iparszerű mezőgazdaság térhódítása. Intenzíven termesztjük a növényeket, a termőföldet pedig nem tiszteljük úgy, mint kellene.
A műtrágya is hibás
Mielőtt ennyire gépesítetté vált volna a mezőgazdaság, igás állatokkal végeztették többek között a szántást is a termőföldeken. Mivel állatokkal dolgoztak a gazdák, mindenki tartott jószágokat. Ebből adódóan szerves trágya is rendelkezésre állt bőséges mennyiségben, azzal oldották meg a talaj tápanyag-utánpótlását. Ezzel azonban nem csak tápanyagot biztosítottak a termőföldnek, hanem kellő mennyiségű rost is visszakerült a talajba, valamint kiváló közeg volt az ilyen talaj a talajbaktériumoknak is.
A műtrágyázással azonban valami megváltozott. A kémiai úton előállított tápanyagvisszapótló szerek ugyan a talaj tápanyagtartalmát javítják, de a szerkezetére nincsenek hatással. Sőt, a talajlakó baktériumokat is módszeresen elpusztítják egyes kémiai vegyületek, amelyek a műtrágyázás során kerülnek a talajba.
Mi történik, ha nincsenek talajbaktériumok?
A talajbaktériumok segítenek a növényeinknek a kórokozók elleni küzdelemben. Amennyiben a talajból eltűnnek ezek a baktériumok, úgy a növényeink veszítenek erejükből, legyengülnek. Ennek egy példája a gombás megbetegedések terjedése. Tipikusan az ilyen legyengült növényeken képes kialakulni gombás megbetegedés, ugyanis ezek a növények nem tudják megakadályozni a káros nehézfémsók felvételét és ezzel együtt a gombás betegség is elkezd terjedni a növényben.
Ezzel szemben megfelelő talajbaktériumok jelenléte mellett a növények gyökérzetén lévő receptorok képesek megakadályozni a nehézfémsók felvételét, ezáltal a gombák sem tudnak bejutni a növényi testbe.
Van megoldás
Nem nehéz a megoldás erre a problémára. Oda kell figyelni arra, hogy a talajbaktériumok megfelelő mennyiségben legyenek jelen a termőtalajban. Ezt a műtrágyák visszaszorításával, a szervestrágyázás alkalmazásával, valamint az egyre nagyobb mennyiségben piacra kerülő baktériumtrágyák alkalmazásával érhetjük el.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják
Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.
Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma
A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatSolis 50 RX kabinos 12fokozat
Goldoni S 80 plus fülkés traktor
12 000 000 HUF
+ áfaHirdetés
Hirdetés