Hová lettek a talajbaktériumok?
Előfordulnak olyan évek, amikor a szokásosnál is több növényvédelmi kezelést kell eszközölniük a gazdáknak. Az idősebb gazdák szerint régen nem volt ez így, kevesebb permetezéssel is kitűnően tudtak növényeket termeszteni. De mi változott azóta?
A válasz igen egyszerű: szinte minden megváltozott azóta, hogy dédapáink befejezték a szántóföldi pályafutásukat és helyüket a fiatalabb generáció és velük együtt a modern mezőgazdaság vette át. Megindult az iparszerű mezőgazdaság térhódítása. Intenzíven termesztjük a növényeket, a termőföldet pedig nem tiszteljük úgy, mint kellene.
A műtrágya is hibás
Mielőtt ennyire gépesítetté vált volna a mezőgazdaság, igás állatokkal végeztették többek között a szántást is a termőföldeken. Mivel állatokkal dolgoztak a gazdák, mindenki tartott jószágokat. Ebből adódóan szerves trágya is rendelkezésre állt bőséges mennyiségben, azzal oldották meg a talaj tápanyag-utánpótlását. Ezzel azonban nem csak tápanyagot biztosítottak a termőföldnek, hanem kellő mennyiségű rost is visszakerült a talajba, valamint kiváló közeg volt az ilyen talaj a talajbaktériumoknak is.
Hirdetés
A műtrágyázással azonban valami megváltozott. A kémiai úton előállított tápanyagvisszapótló szerek ugyan a talaj tápanyagtartalmát javítják, de a szerkezetére nincsenek hatással. Sőt, a talajlakó baktériumokat is módszeresen elpusztítják egyes kémiai vegyületek, amelyek a műtrágyázás során kerülnek a talajba.
Mi történik, ha nincsenek talajbaktériumok?
A talajbaktériumok segítenek a növényeinknek a kórokozók elleni küzdelemben. Amennyiben a talajból eltűnnek ezek a baktériumok, úgy a növényeink veszítenek erejükből, legyengülnek. Ennek egy példája a gombás megbetegedések terjedése. Tipikusan az ilyen legyengült növényeken képes kialakulni gombás megbetegedés, ugyanis ezek a növények nem tudják megakadályozni a káros nehézfémsók felvételét és ezzel együtt a gombás betegség is elkezd terjedni a növényben.
Ezzel szemben megfelelő talajbaktériumok jelenléte mellett a növények gyökérzetén lévő receptorok képesek megakadályozni a nehézfémsók felvételét, ezáltal a gombák sem tudnak bejutni a növényi testbe.
Van megoldás
Nem nehéz a megoldás erre a problémára. Oda kell figyelni arra, hogy a talajbaktériumok megfelelő mennyiségben legyenek jelen a termőtalajban. Ezt a műtrágyák visszaszorításával, a szervestrágyázás alkalmazásával, valamint az egyre nagyobb mennyiségben piacra kerülő baktériumtrágyák alkalmazásával érhetjük el.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatAMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 3.100 hirdetés 90 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés