Humin- és fulvosavakkal a jobb télállóságért, fagytűrésért és kötődésért

Az egyre szélsőségesebb és extrémebb időjárás miatt évről-évre nehezebb felkészülni az ültetvényeink helyes növényvédelmi és tápanyagutánpótlási technológiájának kidolgozására. A 2022-es és a 2023-as szezon sok szempontból különleges és extrém időjárási helyzetet eredményezett. A hosszantartóan magas hőmérséklet, az erős UV-sugárzás és az átlagnál csapadékosabb évjárat nagyon sok problémát vetett fel a növényvédelem és a tápanyag-hasznosulás terén.

Az alacsony piaci árak és a 2022-es aszályos időjárás miatt drasztikusan csökkent a gyümölcsösök kezelési hajlandósága, tápanyag-utánpótlás és növénykondicionálás szempontjából is. Sok gyümölcsös, mindezek ellenére, bőséges termést hozott, de kiemelten oda kellett figyelni a tartaléktápanyagok felhalmozására is, a termésképzés mellett. Az enyhe tél a 2024-es év tavaszán fogja megmutatni káros hatását (pl.: jelentős a szénhidrátraktárak fogyása).

A tavalyi év minden szempontból próbára tette gyümölcsültetvényeinket. Az elmúlt év 1901 óta a legmelegebb nyarat, a teljes évet tekintve a legmelegebb évet hozta, maga mögé utasítva a 2018-19-es és a 2022-es szezont is. Ezzel együtt egyre gyakoribb a tavaszi fagybetörések gyakorisága, annak intenzitása és a szállított fagy egyre alacsonyabb hőmérséklete. Az enyhe téli időjárás gyümölcsöseink mélynyugalmi állapotát meglehetősen sérülékennyé teszi és idő előtt megszünteti ezt a fenológiai állapotot a magasabb hőösszegek teljesülése miatt. A korábban beinduló anyagcsere-folyamatok és a kényszernyugalmi állapot korábbi megszűnése érzékenyebbé teszi az ültetvényeinket a korai, március-április közötti fagyhatásokra. A csonthéjasok közül ennek a kajszi-, őszibarack- és a korai cseresznyefajták vannak leginkább kitéve, de az almafajták többsége is érzékenyebbé válik a korai fagybetörésekre. A klíma felmelegedése sajnos gyengíti a boreális áramlást, ami a sarkkörön belül tartaná a hideg légtömegeket így egyre gyakoribbá válnak a március és április közötti hidegbetörések, amire nagyon nehéz felkészülni és védekezni ellene.

A fagyhatás mértéke nagyban függ:

• a hideghatás időtartamától,
• a legalacsonyabb hőmérséklettől,
• a felmelegedés ütemétől,
• a gyümölcsösök fenológiai fázisától és gyümölcsfajtól.

Sajnos a tél nem kedvezett eddig a növények számára. Az enyhe decemeber, január elindította a növények mélynyugalmi állapotának fokozatos megszűnését, ami a korai fagyokra adott nagyobb érzékenységet eredményezheti.

A jobb csapadékviszonyok miatt a gyümölcsösök még a 2022-es aszály ellenére is kielégitő kötődést produkáltak, a jobb kondícióban lévő ültetvények pedig kifejezetetten nagy hozamokat produkáltak. A viszonylag optimális körülmények miatt jelentős hajtásnövekedés is képződött, ami komoly konkurenciát jelentett a terméképzés tápanyag-beépülésében, főleg a kalcium beépülésével akadtak komoly gondok, negítvan befolyásolva a tárolhatóságot. A hosszantartó meleg periódusok jelentős hőstresszt okoztak a növényekben, rövidítve a napi aktív fotoszintézis időszakát. Mindezen extrém hatások komolyan próbára tették az ületvények stressztűrő képességét.

Nehéz volt a növényeknek menedzselni az asszimilátumok termelődését a és elosztását a termésképzés és a tartalék-tápanyagok felhalmozása között. Kevés tápanyag jutott, a termésképzés mellett, a téli szénhidrátraktárak feltöltésére és a rügydifferenciálódás folyamatának támogatására, a szeptember szokatlanul meleg és száraz időjárása mellett. Késői fajták/fajok betakarítása utáni időszakban viszont kedvező feltételek voltak a tápanyagok felhalmozásához, így különösen fontos volt ebben az időszakban az őszi tápanyagfeltöltéssel megtámogatni a növényeket.

A korán betakarításra kerülő fajok (cseresznye, meggy, kajszi) esetén egy kicsit kedvezőbb volt a rügydifferenciálódás feltétele, hiszen a betakarítást követően hozzávetőleg 100 nap állt rendelkezésre a rügydifferenciálódásra, a termésképzés tápanyag-konkurenciája nem állt fenn. Azonban ez az időszak is rendkívül meleg periódusban zajlott (folyamatos hősokk volt), gátolva a tápanyagfelvételt és asszimilátumok képződését. A szeptemberi száraz időszak után jött jelentős csapadékmennyiség beindította az aktív tápanyagfelvételt, kitolva ezzel a vesszők beérését és rontva a télállóságot.

Almatermésűek esetében az egész folyamat a gyümölcséréssel párhuzamosan zajlott, még inkább rontva a rügyképződés feltételeit. Annak ellenére, hogy 2022-ben és így 2023-ban is nagyon sok almaültetvény kihagyó évben volt, a tápanyagfelvétel és a rügydifferenciálódás kárt szenvedett a stresszes időjárás miatt, ezért nagyon fontos technológiai művelet lett volna az őszi rügyképződés és tartaléktápanyagok felhalmozását támogató humin- és fulvosavas kezelés, mely megalapozza a tavaszi vegetáció megindulását.

Ajánlott technológia:

4 l/ha Kondisol + 1 l/ha Solvitis Mikrokomplex + 1 l/ha Solvitis Bór Extra

A humin-, fulvosavval kezelt növények klorofill-a és klorofill-b tartalma szignifikánsan nagyobb a kezeletlen növényekénél. Ezáltal nő a nettó fotoszintézisráta.

A kezelés élettani hatásárára jelentősen felgyorsulnak az egyéb anyagcsere-folyamatok és hatékonyabban lehet kihasználni a rövidülő nappalok hosszát és a csökkenő besugárzást. Végeredményben javítva a növény tápanyag-felhalmozó képességét. Ehhez a biokémiai folyamathoz szolgál „üzemanyagul” a Solvitis Mikrokomplexben található magas hatóanyagtartalmú mikroelemsor, amiből legfontosabb a cink, mely közvetlenül részt vesz a szénhidrát- és fehérjeszintézisben, ezzel támogatva a szénhidrátraktárak feltöltését. A réz közvetlenül a fotoszintézisben, annak intenzitásának a növelésében játszik szerepet, amit a humin- és fulvosak tovább stimulálnak egy magasabb szintre. A mangán szintén a fotoszintézis enzimeinek egyik fontos központi magja, hiányában csökken az energiatermelés, így csökken a rügydifferenciálódásra fordítható energia. A Solvitis Mikrokomplex magas molibdéntartalma kulcseleme a nitrogén fehérjeszintézishez történő eljuttatásában, hiányában csökken a beépíthető aminosav-mennyiség, rontva a rügyképződés folyamatait. A bórnak speciális szerepe van a cukorborátok képzésében, melyek könnyebben mozognak mint a szabad szénhidrátok, ezáltal jobban hasznosíthatók a növény számára.

Miért olyan fontos az őszi kezelés?

A téli nyugalmi állapotot a rövidülő nappalok és csökkenő hőmérséklet indukálja. A lehulló levelekben megtermelt asszimilátumok és abszcizinsav a rügyekben halmozódik fel és gátolja a rügyek kihajtását. Ezt endogén vagy mélynyugalmi állapotnak nevezzük. Idővel a tartós hideg fennállása folyamatosan megszünteti ezt a szakaszt, de a rügyek továbbra sem hajtanak ki a növekvő hőmérséklet megérkezéséig, ezt a szakaszt kényszernyugalmi állapotnak nevezzük. A két nyugalmi fázis átvészeléséhez energiára van szükség. A téli időszakban is van egy alapanyagcsere, aminek az energiaszükségletét a megtermelt tápanyagraktárak fedezik, ezek között is a legfontosabbak az aktív szénhidrátok, cukrok (mono-, és diszacharidok) valamint a raktározott keményítő, mint fő energiaforrás.

A télre való felkészülés egyik eleme, hogy a fák a víztartalékoktól részben megszabadulnak, a szállító nyalábok levegővel telnek meg, a sejtoldat betöményedik, amit a megtermelt aktív szénhidrátok biztosítanak. A keményítőraktárak a növény igazi energiatartalékai, amit a téli periódusban folyamatosan lebont és az alapanyagcsere-folyamatok energiaszükségletét fedezi.

Miért ennyire fontos a szénhidrátraktárak feltöltése?

A hiányos feltöltés esetén:

1. Romlik a télállóság.
2. Jelentősen romlik a tavaszi vegetáció megindulásának dinamikája.
3. Megnő a tavaszi fagyérzékenység.
4. Romlik a kötődés, hiányos termékenyülési viszonyok mellett romlik a stressztűrő képesség.

Az enyhe téli időjárás jelentősen felemésztette a növények eleve hiányos raktárkészleteit. Ha az őszi feltöltő kezelés elmaradt, még nagyobb jelentőséggel bír a tavaszi kezelések elvégzése, mely támogatja a virágzás energia igényét és a kötődést, felkészíti a növényt a fagy elleni védekezésre.

Hogyan támogatja az időben kijuttatott humin- és fulvosav készítmény a tavaszi fagyvédelmet?

A virágzás és a tavaszi hajtásképződés rendkívül energiaigényes fenológiai fázis és azoknál a fajoknál, ahol a virágzás megelőzi a hajtásnövekedést (kajszi, meggy), a teljes folyamat a korábban megtermelt tápanyag raktárakra alapozottan zajlanak le. Ezért nagyon fontos az őszi időszak megfelelő tápanyag ellátása. Almatermésűek esetén a fiatal hajtások és levélkezdemények is nettó energia felhasználók, a meglévő tápanyag készleteket használják fel, amíg el nem érik a végleges méretüket. E fázis jelentős energiaigényét lombon keresztül nagyon hatékonyan tudjuk támogatni, felkészítve a növényeket a fagy elleni védekezésre is. Sok vitát generált, hogy a korán, kis lombfelületre kijuttatott (humin-, fulvosavak, aminosavak, bór, zink) lombtrágyák képesek-e befolyásolni a fagy elleni védekezést. A válasz egyértelműen igen.

A növényeknek két alapvető startégiát használnak a fagy elleni védekezésben:

1. Fagy elkerülési stratégia: A növény betöményíti a sejtoldat koncentrációját, szénhidrátokat halmoz fel (tartalék aktív szénhidrátok, ozmolitok), valamint víztelenítést végez, az érzékenyebb szövetekből a kevésbé fagyérzékeny szövetekbe áramlik a víz, ezzel támogatva a fagy elleni védekezést.
2. Jégképződés tűrési stratégia keretén belül fagyásgátló ozmolitokat és antifreez proteineket termel a növény, megakadályozva a jégkristály képződédét.

A humin- és fulvosavas kezelések ezeket az alapvető stratégiákat támogatja:

1. Fokozzák az antifreez proteinek képződését.
2. A gél-sol állapot határát kitolják, növelve ezzel a fagytűrés mértékét.
3. Fokozzák a poliaminok képződését, amelyek a regenerálódásban játszanak szerepet.
4. A hidegstressz során képződő sejtmérgek a malondialdehidek képződését gátolja, csökken a sejtroncsolódás.

Ezt a pozitív hatást egy kétlépcsős technológiával tudjuk elérni:

Piros/fehérbimbós állapot

4 l/ha Kondisol + 1 l/ha Solvitis Bór Extra + 1 l/ha Solvitis Zn

Virágzás kezdetén 20-30% virágnyílásnál

4 l/ha Kondisol + 1 l/ha Solvitis BórMo

Az alábbi kísérleti eredményekből (2. és 3. ábra) egyértelműen látszik, hogy az ültetvények a virágzás körüli fagyokra felkészíthetőek és a fagyhatás után 12 órán belül kijutatott Kondisol növénykondicionáló használatával a károsodott szövetek kondicionálhatóak.

A kezelések a fagyhatás intenzitásától és időtartamától függően -3,9°C-ig képesek pozitívan befolyásolni a fagytűrő képességet, ami 15-20% többlet virágot eredményez.

3. ábra Huminisz fagyvédelmi technológia hatására épen maradt kajszi virágok

Összefoglalva a humin- és fulvosavas kezelések jelentősen javítják a téli raktárak feltöltődését és pozitívan befolyásolják a növény fagyvédelmi startégiáját, tavaszi energia ellátását.

Az időben kijuttatott Kondisol és Solvitis készítményekre alapozott technológia aktív támogatást nyújt a különböző fagyvédelmi berendezések hatékonyságában is.

Prokaj Attila
területi képviselő
zöldségtermesztési szaktanácsadó
30/465-4425

(x)