Választanunk kell a rántott hús és a gyermekeink jövője között?

Hirdetés

Globálisan kell csökkenteni a hús- és tejtermékek előállítását, valamint -fogyasztását 2050-re, hogy elkerülhetőek legyenek a földi életet veszélyeztető klímaválság katasztrofális hatásai - állítja a Greenpeace új nemzetközi jelentésében. Összefoglaltuk, mire alapozza az állítását a világ egyik legnagyobb környezetvédelmi szervezete. A Greenpeace friss jelentésében a nagyüzemi állattenyésztés környezeti valamint közegészségügyi hatásaira világít rá. A dokumentum szerint 1970 óta elvesztettük a vadon élő állatok felét, miközben a haszonállatok száma megháromszorozódott a Földön. Az amazonasi őserdők drámai sebességű eltűnéséért pedig főként a nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés felelős. A mezőgazdasági területek 75 százalékán állati takarmányt termelünk, nem pedig élelmiszernövényeket az embereknek, eközben egymilliárd ember éhezik. Az állattenyésztés ma az összes szárazföldi terület 26 százalékát foglalja el, és a világ üvegházhatású gáz kibocsátásának 14 százalékáért felelős. Anyagunk a Piac és profit cikke alapján készült.

A húspiac kiszolgálása sodorja egyre nagyobb bajba a Földet a környezetvédelmi szervezet szerint

Ha nem lassul a jelenleg uralkodó fogyasztási és termelési tendencia, akkor a következő évtizedekben a globális üvegházhatású gáz kibocsátás 52 százalékát a mezőgazdaság fogja adni, melynek 70 százaléka a hús- és tejiparból származik. A földi életet veszélyeztető klímaválság elkerülése érdekében azonban csökkentenünk kell az üvegházhatású gázok globális kibocsátását - állítják.

Pete Smith, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) korábbi vezető szerzője szerint:

Az állati eredetű termékek csökkentésének szükségessége tudományos körökben ma már egy teljesen elfogadott álláspont. A jövő élelmezése, ami az emberiség és a bolygónk egészének javára válik, csakis a hús- és tejtermékfogyasztás jelentős visszafogásával képzelhető el.

A Greenpeace jelentéséből az is kiderül, hogy a növekvő hústermelés és húsfogyasztás áll a lappangó globális egészségügyi válság mögött. A nagy mennyiségű vöröshús-fogyasztás ugyanis összefüggésben van a rákos megbetegedésekkel, a szív- és érrendszeri betegségekkel, az elhízással és a cukorbetegséggel is. Miközben milliók életét lehetne megmenteni azzal, ha lehetőségük lenne főleg növényi eredetű alapanyagokból álló, egészséges étrendet fogyasztani. A nagyüzemi állattartás kapcsolatba hozható az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók kialakulásával is – amit a WHO „globális egészségügyi vészhelyzetnek nyilvánított”. Ráadásul az élelmiszerek előállításából származó kórokozóknak is egyik fő forrása. A környezetvédő szervezet ezért jelentős változásokat sürget a mezőgazdaságban és az étkezési szokásokban. Ennek érdekében szerintük vissza kellene szorítani a nagyüzemi állattenyésztést, meg kell állítani az őserdők takarmánynövények termesztése céljából történő pusztítását, és a felére kell csökkenteni a hús- és tejtermékek mennyiségét 2050-re a világon. Ezzel párhuzamosan jelentős mértékben növelni kell az ökomódszerekkel előállított növényi alapú élelmiszerek termelését és fogyasztását. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy le kell mondani az állati termékekről, de előnyben kell részesíteni a fenntartható módon nevelt, legeltetett állatokból származó termékeket.

Szeretnék, ha a húspiac visszafogná a tempót

A Greenpeace felszólította a kormányokat, hogy vessenek véget az ipari hús- és tejtermékek támogatásának. Helyette az ökogazdálkodásra átállni kívánó gazdákat támogatnák. A környezetvédő szervezet továbbá sürgeti, hogy tegyék elérhetőbbé az egészséges, növényi alapú élelmiszereket, és a világon mindenütt ösztönözzék az embereket arra, hogy csatlakozzanak a hús- és tejtermékfogyasztás csökkentéséért indított mozgalomhoz, az egészségesebb bolygóért és társadalmakért.

A döntésünk, hogy mit eszünk, az egyik legerősebb eszköz, hogy megmentsük az élővilágot, óvjuk saját egészségünket, és hatékonyan részt vegyünk a klímaválság elleni küzdelemben – magánemberként és társadalmi szinten egyaránt. Azt várjuk a magyar kormánytól, hogy mindezek érdekében sokkal hatékonyabb eszközökkel támogassa a legeltett, ökológiai állattartást és az ökológiai növénytermesztést hazánkban − mondta dr. Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország agrárkampány-felelőse.

Témák a cikkben

húspiac környezetvédelem tejpiac

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Nyuszt vagy menyét? Segítünk, hogy megkülönböztesse őket!

2024.11.21.

A nyusztok, ezek az apró, fürge és rejtőzködő ragadozók, gyakran felkeltik az emberek érdeklődését. Legyen szó arról, hogy hol élnek, mit esznek, vagy hogyan különböztethetők meg más menyétféléktől, sok izgalmas kérdés merül fel velük kapcsolatban. Az alábbi cikk a nyuszttal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre válaszol.

Dámbikák élet-halál harca videóval

2024.11.21.

Látványos mentőakciót hajtottak végre a Lábodi Vadászerdészet hivatásos vadászai, amikor szétválasztottak két, agancsuknál összeakadt dámbikát.

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.