A világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, a WWF jelentése szerint a biológiai sokféleség csökkenésének közel 60 százalékáért a hús alapú étrend tehető felelőssé, ami hatalmas teher a Föld erőforrásaira. Az új jelentés kiemeli, hogy a hús iránti globális igény rombolja a környezetet. Ehhez nagyban hozzájárul az állatoknak szánt takarmánynövények termesztése.

Romba dönti a világot a hús alapú étrend?

A nevelt baromfik, sertések és más állatok ellátásához szükséges szójához hasonlóan nagy mennyiségben termesztett növényeket óriási területeken művelik. A WWF tanulmánya alapján ez a gazdálkodási forma szupergyorsan meríti ki a természeti erőforrásokat. A kutatás arra is rámutatott, hogy az intenzív és ipari állattenyésztés kevésbé tápláló ételeket hoz létre. A cikket a Greenfo oldal hozta le.

A hús alapú étrend teheti taccsra a bolygót és az élővilág sokféleségét - Fotó: Pixabay, Divily

A vizsgálatok szerint az 1970-es évekből származó csirkék húsa hatszor több omega-3 zsírsavat tartalmazott, mint a napjainkban intenzíven nevelt szárnyasoké.

Az Appetite for Destruction című tanulmányt  a Compassion in World Farming (CIFW) nevű állatjóléti szervezet közreműködésével a londoni 2017-es Extinction and Livestock konferencián mutatták be. Ezzel akarták felhívni a figyelmet arra, hogy az állatok takarmányozására használt növények termesztéséhez nagy mennyiségű és kiterjedésű mezőgazdasági területre van szükség. Ez a földigény pedig kifejezetten káros, és veszélyezteti a világ legsebezhetőbb területeit, többek között az Amazonast, a Kongói-medencét és a Himaláját.

A jelentésre és a konferenciára az ipari mezőgazdaságban egyre terjedő és aggasztó állapotok miatt volt szükség. Nemrég például egy Guardian/ITV vizsgálat mutatta ki, hogy a 2 Sisters Food Group-hoz tartozó csirkegyári személyzet alapvető élelmiszer-biztonsági információkat címkézett át az Egyesült Királyságban.

Évente 60 kiló szójára van szüksége egy embernek, hogy húst egyen

A fehérjegazdag szója ma olyan nagy mennyiségben kerül előállításra, hogy egy átlagos európai évente nagyjából 61 kg-ot fogyaszt el belőle. Ennek a nagy része közvetve olyan állati termékek elfogyasztásából származik, mint a csirke, a sertés, a lazac, a sajt, a tej és a tojás.

Ha azonban a hús iránti globális kereslet az előrejelzéseknek megfelelően fog növekedni, akkor a szója termelése 2050-re közel 80 százalékkal növekedhet.

Duncan Williamson, a WWF élelmiszer-politikai vezetője szerint a világ több állati fehérjét fogyaszt, mint amennyire szüksége van, és ez pusztító hatással van a környezetre.

A biológiai sokféleség csökkenésének 60 százalékát az általunk elfogyasztott étel okozza. Tudjuk, hogy sokan tudatában vannak annak, hogy a hús alapú étrend hatással van a vízre és a földre, valamint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáért is felelős.

Azt azonban kevesen tudják, hogy a legnagyobb probléma az állatokat ellátó takarmány előállításából származik.

– mondta.

Ma egy főre több mint három szárnyas jut, így 23 milliárd csirkével, pulykával, libával, kacsával és gyöngytyúkkal a növényi takarmány legnagyobb fogyasztója a baromfi. A második legnagyobb a sertésipar, ami 2009-ben a világ takarmányának 30 százalékát élte fel.

Csirke után sertés a legnagyobb kedvenc

Az Egyesült Királyságban a csirkehús után a második kedvenc a sertéshús. 2015-ös adatok szerint átlagosan egy ember 25 kilónyi sertéshúst fogyasztott el egy évben. Közel annyit, amennyi egy főnek ajánlott teljes éves húsmennyiség. Az Egyesült Királyság táplálkozási útmutatói 45-55 g fehérjét ajánlanak naponta. De az átlagos brit fogyasztás 64-88 g közé esik, melynek 37 százaléka hús és húskészítmények. Itt olvashatott korábban a húst hússal étrend terjedéséről.

Rockzenéhez köti a felmérést a Természetvédelmi Világalap

Nyilván nem véletlen a WWF felmérésének címadása - az "Appetite for Destruction" amellett, hogy passzol a témához, a népszerűsítésben is fő cél volt az ismertség, ugyanis a Guns N' Roses nevű rockzenekar világhírű első albumának is ez a neve, ami 1987-ben jelent meg és nagyon sokáig vezette is a slágerlistákat.

Megosztás

További híreink

Takács András Péter beszélt a növényvédelem aktuális témáiról

2024.07.06.

Takács András Péter beszélt a növényvédelem aktuális témáiról és a keszthelyi Georgikon Campus tevékenységéről.

Válaszok kellenek arról, hol tart a magyar agrárdigitalizáció

2024.07.05.

Tanulmány készül annak érdekében, hogy az Európai Unió tagállamai pontosabban lássák, hol tart a mezőgazdaság digitalizációja

Sürgősen változtatni kell a magyar mezőgazdaság vízellátásán

2024.07.05.

A jóval a rendszerváltás előtt megépült keleti és nyugati főcsatornán kívül nem nagyon fejlődött az infrastruktúra, pedig az ország bővelkedik felszíni vizekben.

Új eszközök és büntetések segítenek a gazdáknak a termőföld felvásárlókkal szemben

2024.07.05.

Javul a termelők helyzete, mert új eszközök és büntetések segítenek a gazdáknak a termőföld felvásárlókkal szemben.

Nyáron is jönnek a támogatások és pályázatok hírei

2024.07.04.

Júniusban is több cikkünk szólt a támogatások és a pályázatok témáiról, ebben a hírösszefoglalóban pedig összegyűjtöttük a legfontosabb kapcsolódó anyagokat az elmúlt hónapból.

Tisztul Békés: 10 ezer tonnányi illegális hulladéktól szabadították meg a vármegyét

2024.07.04.

Összesen mintegy 10 millió kilogrammnyi, vagyis 10 ezer tonnányi elhagyott, jogellenesen elhelyezett hulladéktól szabadították meg tavaly Békés vármegyét, csaknem 400 bejelentést vizsgáltak ki.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Kiemelt
Solis 50 RX kabinos 12fokozat
Bács-Kiskun, Kecskemét

Solis 50 RX kabinos 12fokozat

Hitelesített telefonszám
Keressenek az ár miatt!
Kiemelt
Goldoni S 80 plus fülkés traktor
Bács-Kiskun, Kecskemét

Goldoni S 80 plus fülkés traktor

Hitelesített telefonszám

12 000 000 HUF

+ áfa
Hirdetésfeladás