Húsevés és pazarlás miatt egyre nagyobb az ökolábnyomunk
Érdekes hír látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy mi terheli leginkább környezetünket. A legfrissebb információk szerint a húsintenzív étrend és az egyre nagyobb pazarlás okolható az ökoszisztémára rótt terhek legnagyobb hányadáért.
A fejlődő országokban évről évre többen kezdenek intenzíven húst fogyasztani, ami jelentősen megnöveli a hús, és így az állattartás iránti igényeket. Az egyre magasabb állat-egyedszám viszont komoly terhet rak az ökoszisztéma nyakába.
Mit vesz el az állattenyésztés az emberektől?
Ugyan az állattartásból hús származik, ami az étkezőasztalokra kerül, de közben sok mindent el is vesz az emberiségtől az állattenyésztés. Világszerte 14 milliárd hektáron termesztenek növényeket a gazdák, ennek pedig az egyharmada az állattenyésztőkhöz kerül takarmányként, ami igen jelentős mennyiség. Kicsit pontosabban: az éves búza-, rozs-, kukorica- és zab-mennyiség 40 százalékát felemésztik a tenyésztett állatok.
Hirdetés
Emellett az agrárium az édesvízkészlet 70 százalékát is elhasználja, ennek az egyharmada kerül az állattenyésztés birtokába.
Mindössze egy kiló marhahús előállításához 15.500 (!) liter víz szükséges. Összehasonlítva a növénytermesztéssel, jóval nagyobb a vízlábnyoma a hústermelésnek: ugyanennyi víz ugyanis 12 kilogramm búza, vagy épp 118 kilogramm sárgarépa előállítására elegendő.
Látható, hogy mennyi erőforrás szükséges az élelmiszerek előállításához, így még furcsább, miért pazarlunk ennyit?
Sok milliárd dollár kerül a kukába
A pazarlásra az Amerikai Egyesült Államok az egyik legjobb példa. Évente 218 milliárd dollár értékben termelnek meg és gyártanak le olyan élelmiszereket, amelyeket később senki sem fogyaszt el. Az összegben benne van a felhasznált növények megtermesztése, az élelmiszer legyártása, valamint a szállítás is. Ez azt jelenti, hogy az éves GDP 1 százaléka landol a kukában!
A vizsgálatok szerint azon túl, hogy elsősorban az élelmiszergyártókat terheli a felelősség, a fogyasztók sem dőlhetnek hátra és mondhatják: mi nem tehetünk semmiről! Mert igenis, a spontán bevásárlások elsődleges oka, hogy túlvásároljuk magunkat és így sok hazavitt termék kerül a szemétbe, mert igazából nincs is rájuk szükségünk.
Itthon sem sokkal jobb a helyzet
Magyarországon háztartásonként mintegy 100 kilogrammnyi élelmiszert dobnak ki évente a fogyasztók. Ez azt jelenti, hogy az 1,8 millió tonna kidobott élelmiszerből 400 ezer tonnát tesz ki a lakossági élelmiszer pazarlás.
Európában fejenként 180 kilogramm élelmiszert dobnak ki az emberek évente, a helyzet tehát még rosszabb, mint itthon.
Mindent összevetve, a világ mezőgazdasági területeinek negyedéről a megtermelt élelmiszerek egyenesen a kukába kerülnek, miközben egymilliárd ember éhezik. A felesleges termelés (ami nem is lenne felesleges, ha jó helyre vándorolna az élelmiszer) pedig terheli a klímát, valamint rengeteg értékes erőforrást vesz el.
Ön szerint mi lehet a megoldás ennek a folyamatnak a megállítására? Válaszát írja meg komment formájában cikkünk alá!
Forrás: piacesprofit.hu
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatAMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 400 hirdetés 89 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés