A húspiac szigorúbb szabályozásának eredménye: trükközés és sok-sok ellenőrzés
Augusztustól már nem lehet mindenféle terméket virsli és párizsi néven értékesíteni. Minimum 51 százalékos hústartalmat kell elérnie ugyanis a fent nevezett készítményeknek, ellenkező esetben más nevet kell adni nekik. Viszont most kiderült: szinte ellenőrizhetetlen, hogy a termékek valóban megfelelnek-e a követelményeknek.
A húskészítmények elsőszámú hátránya, hogy a gyártók teljes értékű hús helyett mechanikusan lefejtett húst (MSM) használnak fel az elkészítés során. Ezzel azonban lényegesen rosszabb lesz a termék minősége, mintha egyszerű húsból készülne a szalámi. Ennek érdekében jön augusztus elsejétől a szigorítás, miszerint a párizsi és a virsli hústartalmának el kell érnie az 51 százalékot. Ennél kisebb hústartalom esetén nem forgalmazható a termék párizsi vagy virsli néven. Az MSM tartalmat is maximalizálták az új törvényben, maximum 10 százalék mechanikai úton lefejtett húst tartalmazhatnak a készítmények.
A dolognak azonban van egy hátulütője: az MSM mennyiségét nem lehet megbízhatóan kimutatni semmilyen laboratóriumi módszerrel. Viszont van olyan, nemzetközileg elismert indikátor, amellyel nagyjából meghatározható a felhasznált mennyiség, ez pedig a termék kalciumtartalma. Minél több kalcium van egy termékben, annál nagyobb mennyiségben tartalmazhat MSM-et. Ha egy húskészítmény kalciumtartalma egy bizonyos határértéken belül marad, akkor a gyártó valószínűleg betartotta az előírásokat. Ám ha aránytalanul magasnak tűnik, ott alighanem valamilyen „cselezés” áll a háttérben.
Hirdetés
Az MSM egyébként arra szolgál, hogy a csontokról az értékes húst le lehessen szedni valamilyen gépi módszerrel, például magasnyomású vízsugárral. Ez elméletileg nem rontaná az ilyen hússal dúsított termékek minőségét, viszont az utóbbi időben egyre durvább technológiákat alkalmaznak erre a cégek. Ennek során bőr, porcogó és csontszilánkok is kerülhetnek a hús közé.
Az új rendelet mellé szigorúbb ellenőrzések is érkeznek. Az ellenőrzések során már a gyártás helyszínén is vesznek mintákat az ellenőrzést végző szakemberek. Annak érdekében, hogy ne lehessen két receptúrát alkalmazni – ellenőrzés idején egy jót, egyéb időszakban egy magasabb MSM tartalmút – nem fogják előre bejelenteni a mintavételek időpontját. Ezt követően a késztermékekből is vesznek mintát az ellenőrök és laboratóriumi vizsgálatokkal állapítják meg, hogy minden valóban szabályos-e a termékekkel kapcsolatban.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatAMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés