Így dönthet, aki vetőmagot választ - betegség ellenállóság és nitrogén hasznosító képesség az új kulcsszavak a kalászos fajtaválasztásnál

Jelenleg gőzerővel zajlik az aratás, eredmények még nincsenek, csak remények és várakozások. Az árpa esetében a hektolitertömeg, a búzánál a fertőzések okozhatnak gondokat, és az is látszik, hogy markáns változások jelentkezhetnek a kalászos vetőmagok iránti keresletben. Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője osztotta meg velünk a gondolatait.

Az interjú készítésekor  még javában zajlik az aratás, a sorban első árpánál már csordogálnak az eredmények. Mik a legfrissebb hírek Önöknél?

Terményüzletágunk és szaktanácsadóink révén első kézből kapjuk a termelőktől a híreket. Vas megyében az interjú idején az árpa többsége még lábon áll, de elmondható, hogy a betakarított tételek termés-mennyiségben jellemzően átlag felettiek, viszont hektolitertömegben nagy szórást mutatnak az eredmények, 52 kg/hl és 67 kg/hl között. Ez nagy különbséget jelent, mert 60 kg/hl alatt nagyon nehéz az értékesíthetőség. Bár az idei időjárás elvileg kedvezett a toxinok kialakulásának, egyelőre nem mértünk kritikusan magas DON toxin értékeket.

És mit tud mondani a búzával kapcsolatban?

A búza betakarítása még nem kezdődött meg Nyugat-Magyarországon, viszont jelentős mértékű rozsda, levél- és kalászbetegségek ütötték fel a fejüket az állományokban. Ennek súlyossága szorosan összefügg a fajták betegségekkel szembeni ellenálló képességével.

Mire gondol?

Jellemzően a fajtaválasztásnál eddig a búza termőképessége volt a legfontosabb szempont, de továbbiakban a betegségekkel szembeni ellenálló képesség is hasonlóan hangsúlyos lesz. Mert a probléma nemcsak a termés minőségére és mennyiségére van negatív hatással, de a növényvédelmi beavatkozás költségeit is drámaian megnöveli.

Ezért szoktuk mi azt hangsúlyozni, hogy a betegségek megelőzése a fajtaválasztásnál kezdődik. Korábban 2014-ben egy hasonló fertőző évben is nagyon felértékelődött ennek a szempontnak a fontossága. Nem véletlen, hogy a Karintia Kft. fajtaszortimentjét a kezdetektől ennek szellemében alakítottuk ki, hiszen a fajtáink egy része a biogazdaságokban is elérhető, ahol a beavatkozásoknak a száma és mértéke is erősen korlátozott.

Tavaly az őszi kalászosok vetésterülete megnövekedett. A betegségek tolerálásának hangsúlyosabbá válásán túl, milyen további változásokra számít az őszi kalászosok fajtaválasztását illetően?

A fő hívószó a takarékosság lesz, és emiatt a kalászosok vetésterülete várhatóan tovább fog nőni. Ezen belül - véleményünk szerint - az őszi árpa vetésterülete, a hektoliter-problémák ellenére is jelentősen fog emelkedni. Ne felejtsük el, hogy 2018 óta több mint 182 ezer hektárral emelkedett, ezzel meghaladta a 390 ezer hektárt. Viszont a fajtákon belül jelentős eltolódást fogunk tapasztalni. Azoknak a fajtáknak a szerepe fog felértékelődni ettől a szezontól, amelyek a bő termőképesség mellett stabilan, magasabb hektolitertömeget produkálnak és a betegségek tolerálásában kiemelkedők.

Van itt viszont egy új szempont, amit a drámai műtrágyaárak keltettek hazánkban életre. A nitrogénhasznosító képességről van szó. A magas N-árak takarékosságra ösztönözték a gazdákat. A kevesebb N-t viszont a fajták eltérő mértékben képesek hasznosítani. Nem véletlen, hogy amikor mi a Karintiánál összeállítjuk a fajtaportfóliónkat, a kiválasztás során ez a tudás, azaz a nitrogénhasznosító képesség, a mi számunkra is kiemelt tényező. Az évek óta a kalászos fajtáinknál használt magtrágya technológiánk iránt is várhatóan meg fog emelkedni a kereslet. (Erről részletesen itt olvashat.)

A búza vetésterülete mintegy egymillió hektárra emelkedett a tavalyi 930 ezer hektárról, és úgy gondoljuk, hogy még tovább növekedhet, hiszen takarékosan is lehet eredményesen termeszteni a búzát. A gazdák eddig nem voltak rákényszerítve, de a jelenlegi körülmények rákényszerítik őket, hogy fokozottabban figyeljék a költségeket. A vetőmagtól kezdve a sort, hiszen a vetőmagnormák között akár 100 százalékos különbség is lehet, ami nyilván a hektárköltségekben is megjelenik. Nagyon nem mindegy, hogy egy adott területre 170-180 kg/ha mennyiséggel feleannyi, vagy 250 – 300 kg/ha normával közel másfél-kétszer annyi vetőmagot kell kiszórni. Egy betegségállóbb fajta választásával pedig nagyobb eséllyel tudjuk csökkenteni a beavatkozások számát és a felhasznált növényvédőszer mennyiséget.

A harmadik, nem kevésbé fontos szempont, a már említett nitrogénhasznosító képesség.

Miért fontos ennek az ismerete?

Idén várhatóan ismét kevesebb nitrogént juttattak ki a gazdák, hiszen emlékezhetünk rá, hogy a hatóanyag ára hozzávetőlegesen megötszöröződött, és az elérhetősége is korlátozottá vált a tavalyi év végén. Ritka az a gazdaság, ahol a korábbiakhoz képest hasonló volumenben gondolkodtak, ami nyilván meglátszódik majd idén a terméseredményekben és a beltartalomban is. Tehát nem mindegy, hogy a korlátozottan rendelkezésre álló nitrogént milyen hatékonyan fogja tudni egy adott fajta felhasználni. Javasoljuk, hogy ez irányban is tájékozódjanak a gazdálkodók.

Az árpa valószínűsíthető előretörése a kukorica visszaesésére vezethető vissza?

Én úgy gondolom, hogy más az oka. Az árpa növekvő népszerűsége az eredményes termeszthetőségével magyarázható. Ötéves adatokat nézve meglehetősen stabilan országos átlag 5,3-5,4 tonna termést hozott. Ráadásul a koraisága miatt jellemzően el tudja kerülni a kora nyári aszályokat, így kevésbé kitett a károknak. Harmadrészt pedig, termesztésével, rövidebb ideig van lekötve a tőke, ami ilyen kamatkörnyezetben szintén nem egy utolsó szempont. Ezzel a kultúrával tudunk a legkorábban bevételt realizálni, hiszen az árpa jellemzően a betakarítást követő néhány hónapban már el is tűnik a piacról, a megnövekedett keresletnek köszönhetően. Sőt összességében olcsóbban termeszthető növény, mint a búza, mert kevésbé igényes. Ha a fajtaválasztásnál a hl-tömegre is figyelünk, szélesebb lehet a mosoly is 2024-ben.

A sörárpa, vagy a takarmányárpa irányába mozdul el inkább a piac?

Ha az árakból közelítünk, akkor várhatóan a sörárpa iránt is fokozódni fog az érdeklődés, mert az árkülönbözet a javára jelenleg meghaladja a 10 ezer forintot. Viszont ebben az évben az osztályozottság problémát jelenthet a szerződésszerű teljesítésben. A fajták tudásbeli különbsége itt is hatványozottan jelentkezik ilyen szélsőséges évben. Összességében viszont úgy gondoljuk, hogy várhatóan mind a takarmányárpa, mind pedig a sörárpa terén fokozódik majd a termesztési kedv a 2023-24-es szezonban.

Nem elég eredményesen termelni, a terményt jó áron el is kell tudni adni…

A Karintia Kft. már több mint 25 éve terménykereskedelemmel is foglalkozik, és a cégcsoportunk révén elég nagy rálátásunk van az egész európai piacra. Azt tapasztaljuk, hogy mind a takarmánykeverők a malmok, mind általában a felvásárlók meglehetősen visszafogottan viselkednek. Ennek oka részben a feldolgozott termékek keresletének korlátozott jelenléte, illetve a megdrágult finanszírozás, ami nemcsak a forintra, hanem az euróra is vonatkozik.

Kiszámíthatatlan a piac, a feldolgozók nagyon óvatosan mernek csak felvásárolni, mert senki nem tudja, hogy jó döntés-e a friss betakarításból nagy volument beszerezni. Ez a visszafogott kereslet idővel egy relatív túlkínálatot eredményezhet a piacon. Ilyen helyzetben különösen felértékelődik azon integrátorok szerepe, akik nem csupán értékesítik a vetőmagot, biztosítják a növényvédőszert és a műtrágyát a gazdálkodók részére, hanem segítséget nyújtanak a naprakész terménypiaci információkban és a termény értékesítésében, ajánlatot tesznek az adott termékre. Meggyőződésem, hogy idén felértékelődik ennek a szolgáltatásnak a jelentősége.

Minden kedves érdeklődő gazdának ajánlom, hogy forduljon területi képviselőinkhez bizalommal az ország egész területén. Elérhetőségeinket megtalálja megújult honlapunkon, a www.karintia.hu címen, vagy keresse vetőmagüzletágunkat közvetlenül az alábbi telefonszámon: 06 94 572 054.

Szeretne tájékozódni az árpa és búza nemzetközi és hazai piacáról? Terményüzletágunk segítségével Ön is naprakész információk birtokában hozhatja meg döntését. Tel.: 06 94 572 051

(x)