Indul a csigák inváziója a kertekben

Hirdetés

A meleg tavasz miatt számos kártevő megjelenésére kell számítani a kertben, így több csigafaj is előkerül. Nem árt felkészülni, hogyan védekezzen ellenük. Azonban sokszor eshetünk abba a hibába, hogy nem a megfelelő puhatestűt sikerül kertünkből elriasztanunk vagy a csigamennyországba küldenünk. Bár a különböző házas és meztelencsigákat könnyen el lehet különíteni egymástól, mégis sokszor egy kalap alá veszik őket, mint a dísznövények vagy a veteményes könyörtelen kártevőit. Krausz Dóra cikke az Agrofórum blogon röviden ismerteti a kártevő csigák tevékenységét és feltünteti a legfontosabb fajokat, amik kertünkben előfordulhatnak, majd bemutatja a hazánkban előforduló, nem kártevő csigákat, hogy eldönthesse, hasznos-e a kertünkben csúszó haslábú, vagy indulhat a támadás a betolakodó csigafaj ellen.

Több csigafaj is hasznot hajthat a kertben - ilyen az éti csiga is

A kártevő csigák mestersége

Sajnos a kártevő csigáknak ugyanolyan jó az ízlésük, mint nekünk. Ami nekünk, növénybarátoknak kedves és értékes, azt ők is szeretik.

Különösen kedvelt csemegéik a zöldségnövények, palánták fiatal, zsenge hajtásai, a saláta friss, ropogós levele, a bab csíranövényei, az uborka lombja és virágai, káposztafélék palántái, a sárgarépa és retek répateste, a petrezselyem, a cukkini és tök lombja és virágai, a paprika, földieper lombja és a különleges aromájú fűszernövények (leginkább a bazsalikom). A dísznövények közül nem menekülnek előlük a büdöskék, az évelő csillagfürt- és szarkaláb-fajok, a dália, a viaszvirág és az árvácskák. Mindenütt ott vannak, ahol nem fenyegeti őket a kiszáradás veszélye, nedves a környezet és nincs túl hideg.

Ők a valódi ellenfelek

A kártevő csigák közé tartozik a hazánkban a nagyobb távolságokat megtevő nagy csupaszcsiga (Arion rufus) a valódi csapásként emlegetett spanyol csupaszcsiga (Arion lusitanicus), a főként ősszel károsító kerti csupaszcsiga (Arion hortensis), a friss veteményeket egyetlen éjszaka alatt eltüntető szántóföldi csupaszcsiga (Deroceras reticulatum), és a kevesebb bosszúságot okozó, de szarkalábra és salátára mindig vevő kerti sávoscsiga (Cepaea sp.). Ezektől a fajoktól tavasztól őszig hemzseg a kert.

Akiktől nem kell tartani, sőt, még segíthetnek is

Minden csigafaj szívesen fogyaszt sérült növényi hajtásokat, lankadó leveleket, rothadó gyümölcsöt is, nem csak a friss portékát. Azok a fajok, amelyek nem jelentenek veszélyt kertünk növényeire, leginkább ezekkel a növényi részekkel táplálkoznak. Szaporodási potenciáljuk sem nagy (nem raknak sok tojást egy évben), és/vagy nem tesznek meg akkora távolságokat, hogy felkutassák a kedvelt növényeiket – beérik azzal is, ami korhad, rothad és lankad.

Éti csiga (Helix pomatia)

A legismertebb csigafajunk. Ezt a csigafajt nem csak az ínyencek tányérján, hanem a kertben is örömmel kell köszönteni: alkalmanként ugyan ők is táplálkoznak zöld növényi részekkel, de alaptáplálékai a korhadó szerves anyagok és a növényi maradványok. Ezen kívül hasznos tulajdonsága, hogy előszeretettel pusztítja el más csigák tojásait. Ez nem elhanyagolható egy spanyol csupaszcsiga akár 400 tojást is kitevő fészekaljánál. Ezt a védelem alatt álló csigafajt legkönnyebben barnás-krémszínű, hatalmas, akár 5 cm-t is meghaladó házáról ismerjük meg, amit szürkés-fehér testén visel. Kedveli a meszesebb, köves életteret.

Nagy meztelencsiga (Limax maximus)

Méretét látva azt hihetnénk, hogy szemtől szemben állunk ádáz ellenfelünkkel, a csigák leopárdmintás császárával. Azonban más méretes csigafajokkal ellentétben nem jelent nagy veszélyt a kertünkre. Mérete elérheti akár a 20 cm-t is, testének alapszíne a szürke és a barna árnyalatai közt játszik, ezen viseli legfontosabb határozóbélyegét, a már említett leopárdfoltos mintázatot. Kedvező körülmények között egyetlen példány évente akár 300 tojást is lerakhat. Mindenekelőtt az erdős területeken akadunk a nyomára, lakóhelyünk környékén szívesen bújik meg tárolóhelyiségekben, nedves pincékben, deszkák vagy kövek alá. Táplálék után napszállta után jár, étlapján főként növényi maradványok, rothadó gumók és gyümölcsök szerepelnek.

Ligeti csiga (Cepaea nemoralis)

A kerti sávoscsiga közeli rokonaként előszeretettel fogyaszt zöld részeket, de kertünkben nem okoz jelentős kárt, védekezni ellene ritkán szükséges. A kerti sávoscsigától sötét színű ajakduzzanata különbözteti meg, ezért méltán hívják más néven sötétszájú ligeticsigának. Európában őshonos faj. Változatos színű házának mérete nem nagyobb, mint 3 cm, színe lehet fehéres, sárgás, barnás vagy vöröses, a különböző árnyalatok a házán húzódnak végig hosszanti csíkokban. Ritkán találkozni olyan fajjal is, aminek háza egyszínű. Korhadó, hervadt növényi részekkel táplálkozik. Természetes élettere a bokros vagy füves növényzetű mezők és az erdők.

Sárga pincecsiga (Limacus v. Limax flavus)

A kertekben nem, inkább a raktárakban kell odafigyelni a jelenlétére, ugyanis imádja az érett gyümölcsöket. Világossárga-barnássárga teste 8-10 cm-re is megnőhet, testét sötétebb foltok tarkítják, tapogatói pedig jellegzetes kékesszürke színűek. Petéit is megtalálhatjuk a pincehelyiségekben, ahol nedves helyekre rakja őket.

Témák a cikkben

csiga meztelencsiga

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Dámbikák élet-halál harca videóval

2024.11.21.

Látványos mentőakciót hajtottak végre a Lábodi Vadászerdészet hivatásos vadászai, amikor szétválasztottak két, agancsuknál összeakadt dámbikát.

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.