A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal 2023. november 15-én 600 hód kilövésére adott engedélyt. Mivel két évvel ezelőtt már kiadtak egy hatszázas kvótára engedélyt, de végül mindössze 18 példányt lőttek ki, most is valószínűsíteni lehet, hogy végül jóval kevesebb egyedet fognak elejteni a megadott keretnél. A határozatból kiderül még az is, hogy a vadászok lőfegyverrel végezhetik a gyérítést. Ólomsörét használata azonban tilos, és ha csapdákat helyeznek ki, akkor a csapdába esett állat életének kíméletes kioltását lőfegyverrel az adott terület vadásza vagy állatorvos végezheti. 

A kormányhivatal a gyérítési engedélyt 2024. március 31-ig adta meg az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Éduvizig) kérelmének eleget téve, azzal a kitétellel, hogy a hódok vadászatára jogosult vadásztársaságok az érintett vízfolyások partvonalától számított maximum ötven méteres távolságon belüli területen ejthetik el a hódokat úgy, hogy a Hanság területén legfeljebb 200, a Szigetközben legfeljebb 160 egyed ejthető el – írta a Telex.

A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal 2023. november 15-én 600 hód kilövésére adott engedélyt

A tetemeket a vízügyi hatóság vagy a vadásztársaságok hasznosíthatják úgy, hogy azok adásvétele, cseréje, eladásra történő felkínálása, országból történő kivitele tilos, ha pedig nem támasztanak rá igényt, akkor azokat el kell ásni.

Nem csökkent a hódok állománya

A határozat indoklásában azt írja a kormányhivatal osztályvezetője, hogy „2021-ben a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a faj becsült állománya 2500-2800 példány volt. A szakirodalom szerint ennek a 20 százalékának elejtésével az állomány nem csökken, így évi hatszáz példány elejtése a természetvédelmi érdekek sérelme nélkül engedélyezhető volt. Az állomány ugyan jelentősen nem növekedett két év alatt, de nem is csökkent. Ezért az állomány szabályozása, az egyes területek eltartó képességhez igazítása továbbra is szükséges. 2022. augusztus 1-el módosultak az eurázsiai hódra vonatkozó anyagi jogi szabályok, de ezt követően is csupán 18 egyed elejtésére került sor.”

A hivatal itt arra utalt, hogy tavaly nyáron a kormány rendeletmódosítása következtében a hód lekerült a hazai védett fajok listájáról, de az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelve továbbra is védi, így természetvédelmi oltalom alatt álló faj maradt (értéke példányonként 50 ezer forint). A változások következtében egyedeit már nemcsak közérdekből (2016–2022), hanem gazdasági kár miatt is lehet gyéríteni október 1. és március 31. között.

Ezt válaszolta a hivatal a kérdésekre

A portál a döntés kapcsán megkereste a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalt, hogy megtudják, történt-e a vármegyében állományfelmérés, vagy valóban csak becslésekre hivatkozva állítják azt, hogy maximum 2800 hód él a területen; mire alapozzák azt, hogy az elmúlt két évben a hódállomány se nem nőtt, se nem csökkent; milyen szakirodalomra hivatkoznak, amikor arról írnak, hogy az egyedek 20 százalékának kilövésével az állomány nem csökken; az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság egészen pontosan hány egyed kilövésére kért engedélyt; rajtuk kívül mások most ősszel kértek-e még engedélyt hódok gyérítésére, ha igen, akkor ki(k) és hány egyedre; továbbá, hogy a tavalyi kilövési időszakban (2022. október és 2023. március között) hány eurázsiai hód kilövésére kértek engedélyt a hivataltól, abból összesen hányra adtak, és végül hányat lőttek ki.

 „A vármegyei hódállomány felmérését a Fertő-Hanság Nemzeti Park végezte” – írta a Telexnek a kormányhivatal. A 2500-2800-as populációszámú állomány jelentősen pusztítja a faállományt, illetve árvízvédelmi szempontból is veszélyt jelen, ezért számuk szabályozása szükséges – közölték. A teljes cikket itt lehet elolvasni.

Megosztás

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás