Indul a zöldségek vetése – és tart egész évben

A zöldségek magjainak állandó helyre vetése a legegyszerűbb szaporítási módszer, hiszen palántázásuk esetén jóval nagyobb a gondozási igény. Általános tévhit, hogy vetni csak tavasszal lehet, sőt. Amennyiben a terület öntözhető, szinte mindig lehet vetni annak érdekében hogy a betakarítás is időzíthető, időben jól elnyújtott legyen. Fókuszban a zöldségek vetése.

A természet időzít

A zöldségvetőmagok kikelése során számos körülmény játszik fontos szerepet. Ahhoz, hogy a magok megfelelően keljenek ki, szükség van a ideális hőmérsékletre, a vízmennyiségre és a kelés utáni fejlődéshez optimális fényviszonyokra. Az elvetett mag a talaj nedvességtartalmának következtében vizet vesz föl, megduzzad és egyszer csak kicsírázik. 

Az nagyon lényeges, hogy a mag, ha már vizet vett föl, akkor nedves talajban legyen legalább a kikelésig, ellenkező esetben elpusztul. Ha elvetjük a magokat, akkor nagyrészt a többit a természetre bízzuk. Hiszen akkor fognak kikelni, amikor megfelelő hőmérséklet lesz, és elég nedves a talaj e folyamatok beindulásához.

Az idő hossza, amely alatt a zöldségvetőmagok kikelnek fajtától függően változik. Például a paradicsommagok általában 5-10 nap alatt kelnek ki, míg a paprikamagok 7-14 nap alatt.

A zöldborsó magjai általában 10-14 nap alatt kelnek ki, míg a sárgarépamagoknak 14-21 napra van szükségük a csírázáshoz. Ez persze változhat, hiszen egy tavaszi vetés, amikor még hűvösebb van, több idő alatt kel ki, egy nyári vetés, amikor magasabb a hőmérséklet, akár napokkal hamarabb.

A hidegtűrőket már most vethetjük

Bizonyos zöldségfajok magjai alacsonyabb hőmérsékleten kicsíráznak, míg másoknak ehhez melegebb körülmények kellenek. Márciusban azonban már számos faj vethető. A salátát általában kora tavasszal vagy ősszel vetik, amikor már túl vagyunk a fagyveszélyes időszakokon. 

A hűvös időjárási viszonyok kedveznek is a salátának, amelyet például nyáron nem is lehet jól termeszteni, mert leveleit károsítja a magas hőmérséklet. A retek, hasonlóan a salátához, kora tavasszal vagy nyár végén vethető, azaz a nyári időszakban szüneteltessük a termelését.

Mivel ez is rövid tenyészidejű faj, a nyár kihagyása nem okoz gondot. A spenót hidegtűrő zöldség, már korán tavasszal vethető a magja. A nedves talajt kedveli, ezért érdemes a vetését a csapadékosabb időszakra ütemezni. A legjobb, ha a sárgarépát is közvetlenül a fagyveszély elmúltával vetjük a földbe. Az optimális hőmérséklet a csírázásához 10-15 Celsius-fok között van.

A legkorábbi és legkésőbbi időpont az irányadó

A dughagymák ültetése is ideális ilyenkor, de ezek ősszel is elültethetők, mert a kihajtott növények jól áttelelnek. Hagymát termeszthetünk magról vetve és dughagymáról ültetve. Magról vetve a termesztés két évet vesz igénybe.

A most elültetett dughagymákat érdemes kicsit sűrűbbre tervezni, így amikor zöldhagyma stádiumba érnek, minden másodikat kiszedhetjük ilyen célra. Így az állomány ritkul, és a földben maradók nyár végéig rendesen kifejlődnek, és jól tárolható vörös vagy lilahagymaként szedjük majd fel akkor őket. A dughagymát érdemes kicsit mélyebbre ültetni, mint a hagyma magassága, mert ha túl sekélyen ültetjük akkor a zöldhagyma felszedésekor rövid lesz a fehér, legízletesebb része.

Visszatérve az ideális vetésidőkre, a zöldségek esetén ennek rendszerint a legkorábbi és legkésőbbi időpontja az irányadó. A legkorábbi azért, hogy az időjárásnak köszönhetően már hamar kikeljenek. A legkésőbbi pedig azért, mert ha ezután vetünk, akkor a fagyok beálltáig nem biztos, hogy betakaríthatók lesznek a zöldségek, akkor pedig hiába gondoztuk őket. A két szélső időszak között pedig a tenyészidőszak függvényében többször is vethetünk, e szakaszolásnak köszönhetően a betakarítás is szakaszos lesz.

Dekádonként a vetési időszak

A  felsorolás a vetésre ideális dekádokat jelöli. Az első dekád a hónap első 10 napja, a második dekád a hónap középső 10 napja, a 3. dekád pedig az adott hónap 20-30. napja közötti időszak.

• Február 2. dekád: borsó, sárgarépa, petrezselyem, hónapos retek vetés, vöröshagyma dughagyma ültetés, fokhagyma ültetés
• Február 3. dekád: torma dugványtelepítés, borsó, spenót sárgarépa, petrezselyem, hónapos retek vetés, vöröshagyma dughagyma ültetés, fokhagyma ültetés
• Március 1. dekád: sárgarépa, petrezselyem, metélőhagyma, borsó, fejes saláta, spenót, kapor, vöröshagyma dughagyma, fokhagyma ültetés
• Március 2. dekád: fejes saláta, spenót, sóska, kapor, borsó, sárgarépa, petrezselyem, hónapos retek, vöröshagyma magvetés, korai burgonya ültetés
• Március 3. dekád: spenót, sóska, kapor, nyári retek vetés, korai burgonya ültetés
• Április 1. dekád: nyári retek, spárgatök, burgonya, paprika, paradicsom, spenót, kapor, sóska
• Április 2. dekád: nyári retek, spárgatök, sütőtök, sárgadinnye, görögdinnye, paradicsom, paprika, spenót, csemegekukorica, sóska
• Április 3. dekád: cékla, uborka, sütőtök, dinnyefélék, bab, kukorica, kapor, fejes káposzta, kelkáposzta, karalábé, bimbóskel
• Május 1. dekád: csemegekukorica, kapor, uborka, bab
• Május 2. dekád: uborka, bab, csemegekukorica, kapor és a palánták kiültetése is ekkortól kezdődik, mert már nem kell talajmenti fagyokra számítani
• Április 3. dekád: uborka, cikória, csemegekukorica, zöldbab, fejes káposzta, kelkáposzta, karalábé
• Június 1. dekád: csemegekukorica, zöldbab, cikória, kapor, fejes káposzta, kelkáposzta, karalábé, uborka
• Június 2. dekád: zöldbab, uborka, kukorica, kapor
• Június 3. dekád: karalábé, cékla, zöldbab, fejes saláta, kapor, uborka, késői burgonya ültetése
• Július 1. dekád: karalábé, cékla, uborka, kapor, fejes saláta, zöldbab, késői burgonya ültetése
• Július 2. dekád: zöldbab, kapor, cékla, uborka, spenót
• Július 3. dekád: téli retek, spenót, kapor
• Augusztus 1. dekád: téli retek, spenót, kapor
• Augusztus 2. dekád: spenót, sóska
• Augusztus 3. dekád: áttelelő saláta, spenót, sóska
• Szeptember 1. dekád: áttelelő saláta, spenót, sóska
• Szeptember 2-3. dekád: spenót, sóska
• Október 1. dekád: spenótvetés
• November 1. dekád: sárgarépa, petrezselyem, borsó, torma dugványtelepítés, vöröshagyma, dughagyma, fokhagyma ültetése

A hidegtűrő fajoknál a cél, hogy ősszel kikeljenek

Mint látható, a kapor például rengetegszer szerepel. Ennek lényege, hogy folyamatosan vetve, folyamatosan lesz zsenge levelű zöldfűszer belőle. Vöröshagymánál a dughagyma ültethető ősszel is. Akkor a növény áttelel, de tavasszal is ültethető. Az őszi vetésű növények többsége már következő évi termesztésre szól. Ezeknél a hidegtűrő fajoknál a cél, hogy ősszel kikeljenek, kihajtsanak. Így áttelelve a növény tavasszal már fejlettebb állapotából indul újra növekedésnek, amivel koraiság érhető el.

(Forrás: agrarszektor.hu)