Inkább a kecsketej maradjon, vagy a gida?
Hirdetés
Sajnos a kecskehúsnak a magyar gasztronómiában nincs kultúrája. Pedig igazán ízletes étel készíthető belőle, és a közhiedelemmel ellentétben nem kellemetlen szagú vagy ízű. A marketingjét kellene erősíteni idehaza.
Fuchs Imre, a Pest megyei Fuchs-Tej Kft. vezetője
Évekkel ezelőtt próbálkoztak a mesterséges felneveléssel is. Volt is rá példa, hogy eredményesen sikerült egy-egy csoport táplálása, de összességében véve nem volt sikeres a tevékenység, leginkább a velejáró munka miatt. Ha pedig hiba csúszik a rendszerbe, akkor veszteségek keletkeznek – mondta a gazdaság vezetője.A hústermelés is kifizetődik, ha jó az alany és van piac
Tenyészállatokkal foglalkozik Teklovics Ákos, Baranya megyei gazda. Családjában a fő tevékenység a juhtenyésztés, de régóta tartanak alpesi kecskeállományt az ikerbárányok, vagy elárvult, lemaradt egyedek felnevelésére. Közel tíz éve kisebb piackutatást végeztek az ágazatban, és úgy látták, van egy rés, amit ki lehetne tölteni. 11 éve már, hogy búr kecskék törzstenyésztésével is foglalkoznak. A dél-afrikai eredetű fajta rendkívüli hústermelési és vágási tulajdonságai jól megjelennek a keresztezésekben. Így kiválóan alkalmas végtermék-előállító keresztezésekre, a vágógidák minőségének javítására. A törzstenyésztő mind egy szálig el is tudja adni a tenyészállatnak nevelt kecskéket, legyen az akár bak, akár gödölye. A gidák az anyjuk alatt maradnak, amíg el nem adja őket. Az alpesi állományból származó kiskecskék pedig vágásra mennek. Nekik csak húsvét előtt van jó piacuk, utána mondhatni senkinek sem kellenek – mondja a tenyésztő.Nagy odafigyeléssel megtérül a mesterséges nevelés is
Bár a többség kétségbe vonja, hogy működhet, van olyan is, aki a mesterséges nevelést alkalmazza. Dunaszigeten Biacsis Edit alpesi törzstenyészetében 50 anyakecske van. A család tenyészállatok eladása mellett tej és frissen készült sajtok eladásával foglalkozik. 30 éve tartanak kecskét, két éve vált rendszeressé a mesterséges felnevelés a gazdaságban. Gidáikból pedig csak néhányat hagynak meg tenyészállatnak.Csak ott érdemes tehéntejjel nevelni a vágógidát, ahol nem tudnak mit kezdeni a tejjel vagy nagyon alacsony költséggel termelnek.
Biacsis Edit, kecsketenyésztő
A kiskecskéket kéthetes korukig kizárólag anyatejjel etetik, majd fokozatosan csökkentik ennek menynyiségét a tejpótlóval összekevert napi adagban. A mesterséges nevelés során a gidák legalább napi 2 litert fogyasztanak ebből a táplálékból. Mindez sok vesződséggel is jár, de úgy látják, hogy megéri. Legalább napi 3 itatás szükséges, aminél nagyon kell ügyelni a folyadék hőmérsékletére. Biacsis Editnek az a tapasztalata, hogy az anyáknak is jobb, ha így nevelik az utódait, mert nem hajtják folyton őket a kiskecskék. A tápszeritatás ott éri meg, ahol drágán adható el a tej és tejtermék, és persze ott, ahol meg tudnak felelni a mesterséges fölnevelés követelményeinek.Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatAMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 400 hirdetés 89 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés