Innovatív szőlőfajták a hivatal vizsgálatának fókuszában

A Magyar Mezőgazdaság idei 37. számában írt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy helvéciai tanácskozáson elhangzott egyik előadásról. A rendezvény fő célja annak az új ültetvénynek a bemutatása volt, ahol innovatív, rezisztens borszőlőfajtákat vizsgálnak a hivatal munkatársai. Ezek a szőlőfajták jóval kevesebb permetezéssel termeszthetők, boruk pedig már a minőségi kategóriába sorolható.

Felmenőik közt ugyanis a legjobb világfajták szerepelnek, és a többszöri visszakeresztezésnek köszönhetően a vad ízek nem jelennek meg a borban.

A szőlőfajtáknak van tulajdonosuk

A fajta önmagában nem oldja meg a problémákat, nagyon nagy a termesztéstechnológia jelentősége, hangsúlyozta Pernesz György, a Nébih Kertészeti Növények Fajtakísérleti Osztályának vezetője. Előadásában a szőlőfajta-elismerés menetét részletezte. Először is azt szögezte le, hogy a szőlőfajtáknak van tulajdonosuk, akinek az engedélye nélkül nem szaporítható, forgalmazható és nem vihető piacra az adott fajta.

Minden tagország nemzeti fajtalistán tartja nyilván az államilag engedélyezett fajtákat, amelyek szabadon szaporíthatók, ha nem állnak oltalom alatt.

Az utóbbi években nagy népszerűségre szert tett ukrajnai csemegeszőlőkre utalva azt is kiemelte, hogy az Európai Unióba még behozni sem szabad szőlőnövényt harmadik országból, nem hogy szaporítani.

Szigorú feltételek

Az első nemzeti fajtajegyzék 1956-ban készült el hazánkban, akkor több mint 40 szőlőfajta szerepelt rajta, ma 137-nél járunk. A legtöbb szőlőt Olaszországban tartják nyilván, 547 fajtát, Franciaországban 293, Spanyolországban 248, Németországban 91 szőlőfajta szerepel a nemzeti listán. A tagországokban engedélyezett fajták az egész Európai Unióban szaporíthatók és forgalmazhatók, de telepíteni csak azokat szabad, amelyeket osztályba soroltak.

Az állami elismerést szigorúbb feltételekhez kötik, mint a gyümölcsökét, mert a DUS-vizsgálat mellett fiziológiai vizsgálatokat is kell végezni hozzá.

Az erre vonatkozó közösségi irányelv a 40/2004 FVM rendeletben került a hazai jogrendbe, és előírja, hogy legalább három éven keresztül két eltérő termőhelyen kell megfigyelni a fajtákat és értékelni a termőképességet, a termésbiztonságot, a hozamot, az alany-nemes összeférhetőséget, a rügytermékenységet, a lombszerkezetet, az ellenálló képességet és így tovább. Mérik a must cukor- és savtartalmát is.

Fajtaoltalom

Csak bejelentett fajtát vizsgál a Nébih, amit senki nem jelent be állami minősítésre, azt nem.

A fajtaoltalom más kategória: azt jelenti, hogy kizárólag a fajtajogosult engedélyével használható a szőlő. A védelem kiterjedhet egy országra vagy az EU egész területére. Utóbbi esetben a CPVO tartja nyilván a fajtákat. A hazai vizsgálatok eredményét is továbbítják a szervezetnek, ha egy fajtát oltalmazni kíván a nemesítője.

Szőlőnél létezik még az adott országban telepíthető, illetve nem telepíthető osztályba sorolás, ebben az Agrárminisztériumé a döntő szó. Az osztályba soroláshoz szükséges vizsgálatokat bárki elvégezheti, bár elég sok követelménynek kell megfelelni.

Legalább 0,2 hektáron vagy 700 tőkével kell beállítani vizsgálatot, ahol az összehasonlító fajta aránya legalább 20%. Öt termőéven át kell fenológiai megfigyeléseket végezni és szüreti adatokat mérni, emellett mezovinifikációs bortételek analitikai és érzékszervi bírálatára is szükség van.

Mindezeket az eredményeket a Nébihnek kell megküldeni, és onnan továbbítják a szakminisztériumba. Osztályba sorolható a más uniós tagországban regisztrált fajta is, tehát a telepítéséhez nem szükséges a hazai állami elismerés.

Borösszetételük megfelelő

Barátossy Gábor, a Nébih osztályvezetője az innovatív fajták borászati ellenőrzésének eredményeit mutatta be. Az Élelmiszerlánc Biztonsági Laboratórium korszerű műszerparkkal rendelkezik, közte egy olyan, hazánkban egyedülálló food scree­nerrel, amivel gyorsan és pontosan meg tudja határozni a borban található vegyületek mennyiségét. Évente körülbelül 16 ezer mintát vizsgálnak a hivatalban, hatalmas adatmennyiséggel rendelkeznek.

Metanol: mindegyik határérték alatt

Az innovatív, rezisztens fajtákat máig sokan vádolják azzal, hogy egészségre ártalmas vegyületek vannak a borukban, mint a metilalkohol vagy az allergiát kiváltó biogén aminok.

Mint az osztályvezető adatsorából kiderült, egyes vegyületek esetében igen nagy fajtakülönbségek adódnak, ilyen például a prolin aminosav, továbbá a szerves savak mennyisége és összetétele (kaf­tánsav, sikimisav, epikatechin, trigonellin, galluszsav) tér el nagyon fajtánként, és a sav­összetétel akár a fajta megkülönböztetésére is alkalmas lehet, mondta az előadó.

Metanolból 400 mg/l a határérték, ennyi egyetlen vizsgált rezisztens szőlő borában sem volt. Diglikozidoknál a határérték 15 mg/l, itt egyes fajták már kiesnek a rostán. A Cabernet Cantor és a többi freiburgi fajta borát például Magyarországon nem lehet forgalomba hozni, derült ki az ültetvénybejáráson. A nem OIV tagországokban amúgy termesztik a magas diglikozidtartalmú szőlőket, és korlátozás nélkül forgalmazzák a borokat, mondta Barátossy Gábor.

A bemutatott adatok azt is alátámasztották, hogy nincs szoros összefüggés a diglikozid- és a metanoltartalom között.

A biogén aminok mennyisége nem a szőlőfajtától függ

Több metanol a magasabb pektintartalmú szőlőből, mustból keletkezik. A vitatott biogén aminok mennyisége sem a szőlőfajtától függ, hanem a nem megfelelő higiénia vagy technológiai hiba következtében a tejsavbaktériumok termelik azokat.

Három helyen

A Nébih három termőhelyen vizsgál szőlőfajtákat: a helvéciai, és pölöskei fajtakísérleti állomáson, valamint kihelyezett kísérletként Domoszlón, Bánszki Sándor gazdaságában.

Munkájuk célja, hogy gazdag klónválaszték álljon rendelkezésre a hagyományos fajtákból, nőjön a patogénmentes szaporítóanyag használata, illetve csökkenjen a szőlőtermesztés környezetterhelése.

Ez utóbbi elérését segíti, hogy Helvécián 2017-től külön blokkot hoztak létre a hazai és külföldi eredetű rezisztens szőlőfajtáknak. A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében nemesített új fajták is helyet kaptak a gyűjteményben, csakúgy, mint a Rauscedo Szövetkezet és az Udinei Egyetem közös rezisztencianemesítési programjában létrehozott fajták, illetve a freiburgi Állami Szőlészeti-Borászati Intézetben nemesített szőlők.

Az olaszok sok borszőlőt jelentettek be nálunk állami minősítésre. Ebben a blokkban az idén nem permeteztek peronoszpóra ellen, kétszer használták a Dynalit a feketerothadás kivédésére. Egyik-másik fajtán megjelentek levéltünetek, de gazdasági kár nem történt.

(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)