Interjú a miniszterrel: a támogatások és az új állattenyésztési törvény részletei

Felértékelődik a tenyésztőszervezetek jelentősége a közeljövőben, ezzel egyidejűleg pedig elkerülhetetlen lesz a szervezetek professzionalizálódása - mondta az agrárminiszter a Magyar Állattenyésztők Lapjának adott interjújában. Nagy István szerint tavaly nem csak időszerű, de szükségszerű is volt egy új állattenyésztési törvényi keretrendszer megalkotása. Ám az ebben lévő lehetőségeket az érintetteknek kell kihasználniuk a napi munka során.

2019-ben új korszak kezdődött a tenyésztésszervezésben. Elkészült az új állattenyésztési törvény, új kormány- és miniszteri rendelettel szabályozzák az ágazatot. Mi volt a cél?

Az állattenyésztést eddig egy 1993-ban megalkotott törvény szabályozta. Ezt a jogszabályt fel kellett váltani egy időszerű joganyaggal annak érdekében, hogy az ágazat meg tudja őrizni a versenyképességét. Egyúttal biztosítani tudja az állatgenetikai erőforrások, különösképpen pedig a védett őshonos fajaink és fajtáink védelmét. A célok megvalósításához az uniós állattenyésztési rendelet hatályba lépésével fennálló jogharmonizációs kötelezettség adott keretet.

Az új rendeletek szabályozzák az agrárminiszter, a tenyésztési hatóságok, a tenyésztőszervezetek és részben a gazdálkodók feladatait. A rendeletek magukban foglalják a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták, illetve a magyar ebfajták fenntartásával kapcsolatos feladatokat is. Szabályozzák a szaporítóanyagok kereskedelmét, és külön kitérnek a mesterséges termékenyítő és embrióátültető állomások, a spermatároló központok, a baromfikeltető állomások, a méhanyanevelő telepek és a halkeltető állomások működésének szabályozására.

Milyen fejlődési lehetőséget lát az új jogszabályi környezetben a hazai tenyésztőszervezetek előtt?

A jogszabályok önmagukban csak egy korszerű keretrendszert adnak, az ebben rejlő lehetőségeket a tenyésztőknek és a további érintetteknek kell a mindennapi munka során kiaknázniuk. Újdonság, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben egy fajta esetében több elismert tenyésztőszervezet is működhet. A jövőben elkerülhetetlen lesz a szervezetek professzionalizálódása. A XXI. századi technológiák robbanásszerűen terjednek ebben a szakmában is, ezeket használni kell a fajták fejlesztése, és a versenyképesség fenntartása miatt. (…) A közeljövőben felértékelődik a tenyésztőszervezetek jelentősége. A náluk összpontosuló tudás, amely adatokban ölt testet, a legnagyobb kincs már ma is, ennek értéke pedig csak növekedni fog. Kihasználva a modern technológia, a digitalizáció és a genomika lehetőségeit nagyobb termelés, hatékonyabb környezeti alkalmazkodás, illetve az adott fajtában rejlő és a változó fogyasztói igényeknek megfelelő újszerű, vagy éppen tradicionális hasznosítás érhető el. Felértékelődik a tenyésztésszervezés, ezért sem mindegy, hogy a hazai szervezetek milyen irányba fejlődnek.

Milyen közvetlen támogatásokkal tudja segíteni a kormány a magyar állattenyésztőket 2020-ban?

Idén ugyanazok a közvetlen támogatási jogcímek lesznek elérhetőek, mint amelyek tavaly is működtek. A SAPS és a zöldítés együtt közel 75 ezer forintot kitevő összegén felül az állattenyésztőknek a termeléshez kötött jogcímek érhetőek el. Ezen támogatások keretében az anyajuh, az anyatehén, a hízott bika és a tejhasznú tehéntartók részesülhetnek kifizetésben.

Mekkora hazai forrásokkal számolhat az ágazat?

2020-ban az átmeneti nemzeti támogatás (ÁNT) rendszere még fenntartható, amely a szarvasmarha, a tej-, valamint a juhágazat számára elérhető. Mivel a baromfi és a sertéságazat nem részesül az uniós közvetlen forrásokból, a tárca kiemelt figyelmet fordít a tisztán nemzeti finanszírozású állatjóléti támogatások fenntartására. Ez alapján a baromfi ágazat (két jogcímen) 2020-ban mintegy 14,8, a sertés ágazat (ugyancsak két jogcímen) 19,1 milliárd forintos támogatásban részesülhet.

Kis Judit teljes interjúját az agrárminiszterrel a Magyar Állattenyésztők Lapjában lehet elolvasni.