A kávé egyike a világ legkedveltebb italainak, becslések szerint naponta 2 milliárd csésze fogy el belőle naponta. A kávé hatóanyaga, a koffein pedig nem más, mint a világ két legelterjedtebb pszichoaktív drogjának egyike, az alkohol mellett.

Noha a kávé létét és a kávézás rítusát hajlamosak vagyunk evidenciának tekinteni, mégis, vannak arra utaló jelek, hogy az ital hamarosan luxuscikké válhat, de akár el is tűnhet az életünkből.

A globális felmelegedés fokozatosan meg fogja változtatni a hőmérsékletet és a csapadékviszonyokat (Fotó: Pixabay)

2080-ra végleg eltűnhet a kávé

Komoly veszély fenyegeti a világ talán legkedveltebb italát. A legfrissebb kutatások szerint 2050-re a felére fog csökkenni a kávétermesztésre alkalmas területek száma – írja az agrarszektor.hu. Ugyanis a globális felmelegedés fokozatosan meg fogja változtatni a hőmérsékletet és a csapadékviszonyokat. És ha ezek a tendenciák folytatódnak, 2080-ra végleg eltűnhet a kávé a polcokról – olvasható az Index oldalán.

De ha több mint százféle kávécserje és kávébab létezik, felmerül ezért a kérdés: miért nem térnek át a termelők szívósabb fajtákra? Vagy miért nem nemesítenek ki újabb változatokat?

A kérdésre a válasz az emberi természetben keresendő. A kávé (Coffea) nemzetség sokaságából ugyanis az emberiség mindössze kettőt hajlandó fogyasztani: az arabicát (Coffea arabica) és a robusztát (Coffea canephora). De ezek közül is túlnyomórészt az arabicát. Ez adja a 100 milliárd dolláros világpiac mintegy háromnegyedét.

Az arabica nagyon kényes és igényes

Csakhogy az arabica fajta is meglehetősen kényes, csak az 1000-2000 méter közötti magasságokban érzi otthon magát, és ott is csak akkor, ha termékeny vulkanikus a talaj. A csapadék pedig bőséges és egyenletes.

És ha ez nem lenne elég, a kávénak az kell, hogy a hőmérséklet 15 és 24 Celsius-fok között mozogjon. Ilyen szigorú feltételek mellett nem csoda, hogy egy kisebb klímaváltozás is alaposan megviseli. Olyannyira, hogy hagyományos termőterületei már most fogynak.

Amíg a világ kávétermésének felét adó Brazília és Vietnám, de a legtöbb kávétermelő ország is főleg az arabicát favorizálja, addig robusztát leginkább csak Nyugat-Afrikában és Indonéziában termesztenek (Fotó: Pixabay)

A robusztát alacsonyabb rendűnek tartják

A robuszta az arabica ellentéte: ahogy neve is jelzi, edzettebb, ellenállóbb, igénytelenebb fajta. Tűri a hőséget és a nagy páratartalmat, és a 900 méter alatti trópusi síkságokon is jól elvan.

Cserébe kesernyésebb az íze az arabicáénál, emiatt olcsóbb, és még alacsonyabb rendűnek is tartják. Amíg a világ kávétermésének felét adó Brazília és Vietnam, de a legtöbb kávétermelő ország is főleg az arabicát favorizálja, addig robusztát leginkább csak Nyugat-Afrikában és Indonéziában termesztenek.

Kávérozsdagomba és kávészú

Viszont mindkettőt ugyanazok a betegségek tizedelik. Az egyik az elmúlt évtizedekben elterjedt kávérozsdagomba, ami a kávécserjék élénk zöld leveleit barnává színezi. A másik a kávészú, ami befúrja magát a termésbe és ott rakja le petéit. Terjedésüket csak fokozza a genetikailag szegényes monokulturális termesztés és a melegedő klíma is.

A kávénemesítő kutatók most lázasan keresik az arabica alternatíváját. Több mint harminc fajta ellenálló képességét vizsgálja most a legnagyobb kávévállalatok által finanszírozott nonprofit szervezet, a World Coffee Research, eddig azonban nem jártak túl sok eredménnyel.

Ez azonban azt vetíti előre, hogy ha nem sikerült belátható időn belül megoldást találni a kávét pusztító kártevők ellen, vagy létrehozni egy olyan fajtát, ami nemcsak elviseli a megváltozó éghajlati körülményeket, de ellenállóbb a kártevők ellen is, és még az íze is jó, akkor az emberiség bizony hamarosan búcsút inthet a kedvenc élénkítő italának.

Megosztás

További híreink

Pazarol a magyar: évente és fejenként 11,79 kilogramm készétel megy a szemétbe

2024.11.08.

Az átlagosnál több étel kerül a kukába a hétköznapi rendtől eltérő időszakokban, például, amikor a szokottnál többször étkezünk otthon.

Paradicsomtermesztés a levegőben

2024.11.08.

Gyökeresen eltérő paradicsomtermesztési módszereket alkalmaznak a gazdák Európában, amelyek alapvetően az éghajlati különbségekből adódnak, de számos egyéb érv is szól egyik vagy másik mellett. A termőföld nélküli, holland rendszerben a paradicsomok nem csak gyorsabban növekednek, de a hozamok is kiemelkedően magasak, ráadásul nagyban csökkenthetők a kártevők okozta kockázatok.

Hogyan tároljuk az almát és a burgonyát egész télen úgy, hogy friss maradjon?

2024.11.08.

A téli tárolásra való előkészületek során az egyik legfontosabb lépés, hogy a burgonya és az alma megfelelően eltartható legyen akár hónapokig.

Eggyel kevesebb eszköz a növényvédelemre: lejár a metribuzin használati engedélye

2024.11.08.

2024. február 15-én lejár az Európai Unióban a metribuzin nevű gyomirtószer használati engedélye, és az Európai Bizottság döntése szerint nem kerül megújításra

Már 119,3 milliárd forintot kifizettek előlegként

2024.11.08.

Az agrártámogatások idei előlegfizetése zavartalanul folyik, a Magyar Államkincstár (MÁK) már október végéig összesen 119,3 milliárd forintot folyósított a mezőgazdasági termelők részére.

Szükség lenne az esőre – a szárazság már veszélyezteti az őszi kalászosok fejlődését

2024.11.08.

Az elmúlt hetekben az anticiklonális hatás következtében Magyarországon száraz és túlnyomórészt napos időjárás volt, ami az őszi talajnedvesség csökkenését eredményezte, különösen a felszíni rétegekben. Bár az éjszakai fagyok már megjelentek, a nappali felmelegedés mérsékelt maradt; a következő napokban is hasonló idő várható, de jövő hét közepétől csapadékosabbra fordulhat az idő.

Partnerhírek
Partner

Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez

2024.11.07.

Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.

Partner

Toxinos kukorica és alacsony fehérjetartalmú búza – mit hoz a jövő?

2024.10.28.

Az idei év kihívásai a mezőgazdaságban nemcsak a mennyiségi termésadatokban, hanem a minőségben is megmutatkoztak. A búza fehérjetartalma és a kukorica toxinfertőzöttsége jelentős kérdéseket vet fel a következő szezonra nézve. Párkányi Gábor, a Mertcontrol ügyvezető igazgatója részletesen bemutatja az idei termés minőségét és a jövőbeni kilátásokat.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Kiemelt
FitoNatur KationMix
Pest, Nagytarcsa

FitoNatur KationMix

21 140 HUF / kanna

Magro.hu Piactér

Több mint 3.000 hirdetés 71 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás