Itthonra jobb a hazai búzafajta a termesztéshez

Hirdetés

A nemesített búzafajtákkal szemben nagy a gazdák elvárása: legyen bőtermő, kiváló minőségű, ellenálló a különböző betegségekkel szemben, a termesztése pedig olcsó. De ilyen fajta nincs a piacon. A búzáról tartottak tanácskozást a gyulai Steigervald-tanyán. A hazai búzafajta sok esetben jobb, mint a külföldi. Az eseményen elhangzottakról a Beol.hu számolt be bővebben. A szegedi Gabonakutatót Beke Béla búzanemesítő képviselte, aki a kalászosok termesztéséről és az őszi gabonák vetéskínálatáról beszélt. A nemesítés során évente 1000–1200 keresztezést végeznek, és 8 évig tart, mire a fajta bejelenthető, állami elismerést kap. A magyar viszonyok között elsősorban a hazai nemesítésű fajták felelnek meg legjobban a gazdák elvárásainak. Ugyanakkor sok külföldi fajta is sikeres hazánkban - mondta.

A hazai búzafajta az esetek jó részében jobban teljesít a magyar viszonyok között

De hiába terem sokat a külföldi búza a hazájában, egyáltalán nem biztos, hogy a mi körülményeink között is ugyanazt tudja produkálni. Az elmúlt évtizedben sokat változott a klíma és igen szeszélyes az időjárás, amelyhez a gabonák nehezebben alkalmazkodnak, de mindig a helyi adottságok figyelembevételével kell fajtát választani. Jelenleg Magyarországon hivatalosan 182 fajtát szaporítanak, az első négyben három szegedi fajta is van. Nagyon közkedvelt és sok évig termesztett fajtáink voltak és vannak. Közéjük tartozott a Jubilejnaja 50-es, amit a szegedi intézet több mint 40 évig tartott fenn. A fajtaválasztás elején el kell dönteni, hogy mit is akarunk, és ennek megfelelően kell fajtát és annak fémzárolt vetőmagját választani – folytatta Beke Béla.

Ha a szegedi ajánlatot vesszük alapul, és a hozam, valamint a nagy termés a cél, akkor GK Aratót vagy GK Szilárdot ajánlunk, ha a minőséget szeretnénk az igényes vevőknek (export), akkor a GK Békést és a GK Bakonyt javasoljuk. Ha „csak” búzát akarunk termeszteni, akkor a GK Bagó, GK Berény az ajánlatunk. Jelenleg a legnépszerűbb fajtánk (immáron 10 éve), amely mind a három kategóriában jól teljesít; a GK Csillag, amely 6–9 tonnás termést produkál évek óta, és általánosan jó malmi minőséget ad. Korai érésével a betakarítása is problémamentes és időben elvégezhető - foglalta össze a búzanemesítő szakember.

A gyulai Steigervald-tanyán Beke Béla elmondta, hogy 12,5 százalék fehérje alatt a malmok nem akarnak felvásárolni, de ma már a takarmányipar sem. A magas fehérjetartalmú búza (14–15 százalék) a takarmányozásban is fontos szerephez jut és igen keresett a keveréktakarmányt előállítók részéről. A megtermelt búzánk nagy részét külföldön értékesítjük, a legtöbbet Olaszország, Románia, Németország, Bosznia-Hercegovina és Ausztria vásárolja meg.

Tanulandó osztrák példa

Elmondta azt is, hogy az osztrák gazdák összefognak. Sok gazda termel egyféle fajtát egyforma technológiával, azonos minőségben. Eközben nálunk száz gazda százfélét termel. Nincs egységes árualap, ez sok esetben a kedvezőbb felvásárlási árakat is korlátozza. Míg az országos hozamaink már 1980-ban elérték az 5–6 tonnát hektáronként, most az 5,2 tonna/hektár kiemelkedőnek számít.

Témák a cikkben

búza búzatermesztés