Január 1-től szigorú szabályok védik a gazdákat a felvásárlókkal szemben

2025. január 1-jétől új jogszabályok léptek életbe, amelyek célja a gazdálkodók és kisgazdaságok pozíciójának megerősítése a felvásárlókkal szemben. A friss törvényi szabályozásoknak köszönhetően a termelők gyorsabban hozzájuthatnak árujuk ellenértékéhez, miközben szigorúbb szankciók sújtják azokat a felvásárlókat, akik nem tartják be a fizetési határidőket.

Az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomag egyik legfontosabb eleme, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kifizetésének 30 napos határideje megszegése immár közigazgatási bírságot von maga után. Ha egy felvásárló ismételten megszegi ezt a szabályt, akár a tevékenységétől is eltilthatják. Az Agrárminisztérium célja ezzel a termelők gazdasági biztonságának növelése, valamint az átláthatóbb felvásárlási folyamatok megteremtése.

Szankciók a késedelmes fizetésekért

A mezőgazdasági termékek vásárlóinak az áru átvételétől számított 30 napon belül ki kell fizetniük az ellenértéket, feltéve, hogy a termelő az átvételt követő 15 napon belül helyesen kiállítja a számlát. E szabály megsértése eddig csak polgári peres úton volt szankcionálható, 2025-től azonban közigazgatási bírságot is kiszabhatnak. Ismételt szabálysértés esetén a felvásárló tevékenységét is megtilthatják.

Új szerződési szabályok és mintaszerződések

A gazdák védelmét szolgáló további intézkedésként a felvásárló vállalkozásoknak már 2024 közepétől be kellett építeniük szerződéseikbe a kockázatmegosztásra vonatkozó előírásokat a sertés-, baromfi- és zöldség-gyümölcs ágazatban. A szabályok betartását 2025-től szigorúan ellenőrzik, és a nem megfelelő szerződéseket alkalmazó vállalkozásokat szankcionálhatják. Az ágazati szakmaközi szervezetek mintaszerződésekkel segítik a jó gyakorlatok elterjesztését.

Új együttműködési forma: a termeltetői szerződés

Egy másik újdonság a termeltetői együttműködés jogintézménye, amely a termelők és termeltetők között létrejövő, kölcsönös érdekeken alapuló kapcsolatot szabályozza. Ebben a rendszerben a termeltetők – például élelmiszerfeldolgozók, nagykereskedők vagy bérhízlalást végző termelők – szerződésben rögzítik az általuk nyújtott szolgáltatások feltételeit, amely lehet akár tenyésztés vagy hízlalás.

Átláthatóbb mezőgazdasági folyamatok

Az Agrárminisztérium várakozásai szerint az új szabályok jelentős előrelépést hoznak a magyar mezőgazdaságban, mivel kiszámíthatóbbá és tervezhetőbbé teszik a gazdasági kapcsolatokat, miközben javítják a termelők pozícióját a piacon.

Forrás: AM