Végre nagykorúak lettek hazai szójatermesztők

Hirdetés

Nagykorúak lettek hazai szójatermesztők: az idei aszályos időjárás ellenére elért 2,9 tonnás átlaghozamok ezt igazolják - mondta Nagy István agrárminiszter a Szója Fórumon a budapesti Vajdahunyadvárban. A miniszter a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület közös rendezvényén elmondta, hogy idén Magyarországon 174 ezer tonna szója termett mintegy 60 ezer hektáron. Ez viszont nem fedezi a hazai szükségleteket, ráadásul jelentős részét külföldön értékesítik. Az Agro Napló anyagát szemléztük. Eszerint a nemzeti fehérjestratégiában megfogalmazott cél az, hogy legalább 100 ezer hektárra emelkedjen a szója vetésterülete. Továbbá a megtermelt mennyiség érje el a 300-350 ezer tonnát, ami az ország import szójaszükségletének nagyjából a felét fedezi. Nagy István szerint ezt akár már 3 éven belül is el lehetne érni.

A hazai szójafeldolgozás erősítésre szorul és növelni kell a fehérjenövények termőterületét is Magyarországon

Stratégiai célunk nemcsak a GMO-mentes szójatermesztés bővítése, de a belföldi feldolgozás és felhasználás ösztönzése is. Bár hosszabb távon biztos a növekvő kereslet, rövid távon komoly kockázatot jelent a tőzsdei áringadozás és a kínai ASP járvány terjedése – folytatta az agrárminiszter.

Több élelmiszer, több fehérje kell

Hosszabb távon mindenképp teljesítménykényszerben lesz a hazai mezőgazdaság, mivel 10 éven belül a világ élelmezésében mintegy 40 százalékkal bővül a fehérjeigény, amit vagy húsból, vagy különféle fehérjenövények felhasználásával lehet majd kielégíteni. E tekintetben is megkerülhetetlen a szója az élelmezési szempontból kedvező aminosav összetétele miatt, vagyis a termény mindenféleképpen felértékelődik - mondta Nagy István.

A hazai agrárium fehérjeigényét azonban jelenleg sem szójából, sem egyéb fehérjenövényből nem tudjuk kielégíteni. Ezért fontos lenne, hogy újra felelevenítsük a tájadottságainknak megfelelő, lassan feledésbe merülő alternatív fehérjenövényeink termesztésével kapcsolatos ismereteket - mondta a miniszter. Szerinte a magborsó, a szegletes lednek, a lucerna takarmányozási célú hasznosításáról sem mondhatunk le, azonban a gazdaságos termesztéshez, felhasználáshoz is szükség van további kutatásokra, nemesítő munkára.

Együttműködés a fehérjenövények termesztésének fellendítéséért

A fórumon a NAK, a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) stratégiai együttműködési megállapodást írt alá. Ebben többek között a legfrissebb kutatási eredmények, az innovációs tartalmak széles körben elérhetővé tétele és megosztása szerepel. A megállapodást Zászlós Tibor, a kamara mezőgazdaságért felelős országos alelnöke, Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója, és Vadász Attila, az egyesület elnöke írta alá.

Gyuricza Csaba az aláírás után elmondta, hogy 2017-ben kezdődött a nemzeti fehérjetakarmány program kidolgozása, amelyet átalakított koncepcióval és tartalommal indítanak el 2019-ben, az ágazati szereplők összefogásával.

4-5 éven belül olyan eredményt akarunk felmutatni, amely érdemben hozzájárul a szója vetésterület növeléséhez. De azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a fehérjeprogram nem szójaprogram, ezért az alternatív fehérjenövényekkel, ipari melléktermékkel kapcsolatos takarmányozási technológiák, receptúrák kutatása is komoly figyelmet kap majd - mondta a főigazgató.

[embedyt] https://www.youtube.com/watch?v=gxtjJqAkvpg[/embedyt]

Témák a cikkben

szója termesztése