Jégeső csapott le az őszi káposztarepce fajtabemutatóra a Nyírtelek közeli Gyulatanyán

Őszi káposztarepce fajtabemutatót tartottak a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Nyírtelek közeli Gyulatanyán. A kísérleti telep vezetője, Augusztinyi András mellett részt vett a tanácskozáson Jakab István, az országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke, Várszegi Gábor, a NÉBIH Mezőgazdasági, Genetikai Erőforrások Igazgatóságának vezetője, valamint Rácz Imre, a NAK Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei elnöke is.

A rendezvényről a Magyar mezőgazdaság készített beszámolót, ezt az anyagot szemléztük. 

A lehetőségekről és a jövőről is szó volt

Jakab István szerint fontos kérdés, hogy vajon tudunk-e és miként lehet alkalmazkodni a klímaváltozás valamennyi következményéhez. Hazánkban együtt állnak rendelkezésre a legkorszerűbb gépek, a legkiválóbb hibridek, a hozzáértő szakemberek, mégis botladozunk. A klímaváltozás miatt megváltozott csapadékviszonyokra ez idáig még nem adtunk hatásos választ, vetünk, ha a termőtalaj csontszáraz, akkor is.

Rácz Imre a szakmai okok között arról szólt, hogy az ország északkeleti részében a talajból hiányzik a téli csapadék, így a nyári kalászosoknál fél, közepes termés várható. Az ukrajnai készletek kimerültek, ennek hatására hazánkban a gabona iránti kereslet javult, emiatt a gazdák hangulata is jobb lett. Kérdésben fogalmazta meg, hogy meddig tűrhetjük még azt, hogy a kereskedők nagy haszonnal dolgoznak, a termelőnek pedig alig jut valami. Az országnak ebben a térségében meghatározó (volt) a burgonya, jelenleg 840 hektáron termesztik és 30 hektáron folytatnak vetőgumó-szaporítást. Ebben legalább az önellátás szintjét jó lenne elérnünk, egyelőre ez vágyálomnak látszik.

A gazdaságátadás nehezen megy. Kiépült a jégkárelhárítási rendszer, s ahelyett hogy ennek örülnénk, ma az a közvélekedés, hogy azért nem esik Szabolcsban az eső, mert a jégkárelhárító rendszerek üzemelnek. Ennél jobb hír, hogy a térségben 2200 gazda ajánlott fel területet vízvisszatartás céljára.

Várszegi Gábor összefoglaló értékelésben mutatta be a vetések helyzetét. Az őszi káposztarepce jelenleg 177 ezer hektár, 2019-ben ennek még a kétszerese volt. Az április 5-i határszemlék tanúsága alapján 60 százalékuk kiváló minősítésű, 10 százalék pedig gyenge. Az elmúlt évi rep­ceeredményünk hektáronként 3,13 tonna volt, így az éves össztermés kis híján 600 ezer tonna lett. Ennél a növénynél a fajtakínálat átlagon felüli, az EU fajtalistán 1785 repce szerepel, Az itthoni fajtalistánk 181 hibrid repcét és 10 szabadelvirágzású fajtát tartalmaz. A nemesítő cégek között vezet a RAPOOL, a Bayer-Monsanto, a KWS, a Limagrain, a BASF és a Lidea - fogalmazott.

Az őszi búza vetésterülete 1 millió hektár alá csökkent, a tényleges adat 945 224 hektár. A vármegyék közötti rangsort Jász-Nagykun-Szolnok vezeti 190 ezer hektárral, ezt követi Békés 100 000 hektárral. Érdekesség, hogy a Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala) szinte hektárra ugyanennyi. Az őszi árpa jó ideje már számottevően kompenzálja azt a hiányt, ami az őszi búzánál mutatkozik, ennek az átlagtermése az elmúlt évtizedben 3-5,5 tonna között mozgott és egyszer elérte a hektáronkénti 6,6 tonnát is - fogalmazott.

A bemutató és tanácskozás mindig jó alkalom arra, hogy ne csak a híresztelésekre hagyatkozzunk, hanem megbízható forrásokból is megtudjuk a valós értékeket is. Ezzel már a különböző sanda irányultságú megjegyzések érvényüket vesztik, nem kell elhinni, ha valaki saját érdekét szem előtt tartva arról beszél, hogy rogyásig vannak a raktárak - hangzott el a programon. 

Gyulatanyán viszont nagyon sok tapasztalattal lett gazdagabb az, aki tett pár lépést és megnézte az őszi káposztarepce fajtakísérletet. Ebben az évben 165 parcellán, 4 ismétlésben vizsgáznak a repcék.

Tavaly, nyár végén ők is porba vetettek, de rögtön adtak kétszer 15 milliméter kelesztő öntözést  területre, s majd amikor megtörtént a tápanyag-kijuttatás, akkor további 30 milliméterrel újraöntöztek. A korábbi években Gyulatanyán az őszi káposztarepce kísér­letek 4,5-5 tonnát adtak öntözve, a hozzáértők véleménye szerint idén 5-5,5 tonnás hektáronkénti átlagra lehetett volna számítani.

Sajnálatos módon ebbe beleszóltak a madarak, érzékelhető és látható a madárkár minden következménye. Ráadásul a bemutató után jég verte el a repcét, igaz a kár mértéke még kezelhető, jobbára csak a növényen látható fehér foltok jelezték a jég hatásait - írták.