Jelentős csapadékkal és felmelegedéssel jön a jövő hét

Az elmúlt heteket leginkább a záporos és zivataros időjárás jellemezte, amely hozott ugyan csapadékot, viszont keveset ahhoz, hogy a talajokat átnedvesítse. Most azonban változás állhat be az időjárás tekintetében, ugyanis az északias áramlást felváltja a délies, délnyugatias áramlás, ami több csapadékot és melegebb hőmérsékletet is eredményez majd. Mindezekre pedig nagy szükség van jelenleg a mezőgazdaságban, ugyanis az őszi vetések és a kapás növények fejlődésére is hatással lesz a változás.

A hét első felében országosan több helyen is alakultak ki záporok, zivatarok, viszont csak szerdán esett számottevő mennyiség, amely aránytalanul oszlott el az ország területén. Az elmúlt napok csapadékösszege a legtöbb területen 1-5 mm között alakult, és csak kevés helyen mértek ennél nagyobb mennyiséget, amely számottevőnek is számít. Ugyan ezek a záporok segítettek abban, hogy ne száradjon ki a talaj felszíne, viszont a felső 20 és 50 centiméteres réteg a hét első felében veszített nedvességtartalmából. Az 50 centiméteres réteg esetében főként az Alföldön még mindig a kritikus szint (40%) alatt van a növények számára hasznosítható nedvességtartalom. Az ennél is mélyebb rétegek tavasz eleje óta nem jutottak csapadékhoz, így folyamatosan veszítenek nedvességtartalmukból. Bár a meteorológiai nyár beköszöntével a napi maximum hőmérséklet több helyen is 20 fok fölött alakult, az éjszakai órákban a hőmérséklet 10 fok alá is csökkent, a fagyzugos helyeken pedig akár az 5 fokot is elérhette. Így elmondható, hogy a napi átlaghőmérséklet 2-4 fokkal eltér negatív irányba a sokéves átlagtól ebben az időszakban.

Növénytermesztésben az állományok állapotát nagyban befolyásolja az, hogy az elmúlt időszakban milyen csapadékmennyiségben részesültek, illetve hogy milyen a talajok vízgazdálkodó képessége. Ahol májusban a lehullott csapadék mennyisége elérte a 30 millimétert, ott javult a növények fejlődésének helyzete, viszont a gyomok növekedése is megindult, illetve a magas páratartalom és a nedves környezet miatt a növényi kórokozók szaporodása is megkezdődött. Szántóföldi növényeink közül az őszi búza virágzik, az árpa a virágzás végének fenológiai fázisban jár, a repce pedig már a magot fejleszti. A kapás növények közül a napraforgó fejlődött, általában már 6-8 leveles állapotú. A kukoricának túl hűvös van, fejlődése elég vontatott, de már egyre többfelé az 5-7 leveles állapot látható.

Az NDVI vegetációs index térképeken a legfrissebb, május második felére eső állapotok láthatók, amely alapján könnyen felfedezhető az, hogy a legzöldebb növényzet a középhegységekben látható. Az előző időszakhoz képest a Dunántúlon, illetve északkeleten látható növekedés, míg az alföldi területeken inkább csökkenés figyelhető meg. A zöld területek növekedése ebben az időszakban nem meglepő, viszont ennél nagyobb mértékben lenne szükség rá. A negatív anomália –ami alacsonyabb mennyiségű zöld tömeget jelent és gyengébb növényeket- térhódítása növekedett, és már nem csak az Alföldön, hanem az északi országrész középhegységeinek erdeiben is felfedezhető.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg 300-360 foknap között vannak az országban. Alacsonyabb értékek jellemzik az északi és északkeleti országrészt, magasabbak pedig a déli és délkeleti országrészt. A tavalyi évhez képest a hőösszeg értékek 10-60 foknappal magasabbak idén, ami a tavaly májusi hűvös időjárás miatt érzékelhető, viszont az északkeleti és keleti tájakon még a tavalyi értékekhez képest is negatív eltérés figyelhető meg kis mértékben. A sokéves átlaghoz képest jelentősen csökkent a pozitív eltérést mutató területek nagysága: a nyugati, délnyugati országrészben van némi többlet, míg az ország nagy részén 10-30 foknappal az átlag alatt alakulnak az értékek. Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai megközelítőleg szokásos időben következtek be.

Az őszi káposztarepce esetében mind a vetés és a kelés körülményei aránylag kedvezőek voltak, elegendő csapadék hullott a növény számára, ahogy az őszi árpa számára is akadt elegendő nedvesség. Az őszi búza esetében azonban már sok helyen nem lehetett megfelelő magágyat készíteni a rögös talajban, a vetés pedig porba történt. Október végén, november elején még éppen elegendő csapadék esett a növények számára, az esős időszak hossza pedig elegendő volt a kalászosok fejlődéséhez. Az év vége felé közeledve az ország döntő részén kiegyenlítődtek a csapadékviszonyok, így a talaj feltöltődött nedvességgel, és a csapadékösszeg is ideális értéket vett fel. December végétől január végéig tartósan száraz időszak következett, február elejétől érkezett jelentősebb eső, viszont március második dekádjától április utolsó hetéig (megközelítőleg 8 hétig) alig esett csapadék, és a talaj sokat veszített nedvességtartalmából. A felső 20 centiméteres réteg mondhatni kiszáradt, és a felső 50 centiméteres réteg is elérte a kritikus szintet, ami aszályhoz vezetett tavasszal.

Április végével beköszöntött a csapadékosabb időszak, viszont nem egyforma csapadékmennyiségben részesültek az ország területei, ami azt jelentette, hogy csak kis területen oldotta meg az aszályproblémát. Bár valóban sokszor tapasztalhattunk esőt és záporokat májusban, egyszerre nagyon kevés csapadék hullott, ami hamar el is párolgott és így nem növelte a talaj nedvességtartalmát. A halmozott csapadékösszeg 70-100 mm-rel elmarad az ideális értéktől. Május végén országszerte érkezett csapadék, amely a búzát a virágzás fenofázisában érte, a repcét pedig megképződéskor, ami rendkívül sokat segített, viszont a termés optimális fejlődéséhez, valamint a talajnedvesség növeléséhez nagyon kevés volt. Az idei tavaszról elmondható, hogy rendkívül kedvezőtlen időjárással szolgált az őszi vetések számára, így átlag alatti termésátlagokra lehet számítani.

Az őszi búzára számított hőösszeg mindenütt az optimális érték fölött jár az enyhe ősz, tél és kora tavasz hatására. Március végén és április elején a fejlődés üteme megtorpant, ugyanis a tavaszi fagyok negatív hatással voltak a növényekre, a május hűvös időjárása azonban megnövelte a virágzás és szemképződés fázisának hosszát, amely kedvező hatással van a termésre.

A kukorica esetében azonban a talaj nedvességtartalma igen befolyásoló tényező volt, ugyanis a talaj nedvességtartalma folyamatosan a kritikus érték alatt volt, így a növény nehezen tudott kikelni, és a gyökerét érintő réteg kritikus szint alatti nedvességtartalma sem volt kedvező. Ezt követően azonban már esett annyi eső a hetek folyamán, amelynek köszönhetően a talaj nem száradt tovább, sőt, helyenként még a kritikus szint fölötti nedvességszintet is elérte. A kukorica csapadékhiányos idő esetén hosszabb gyökereket növeszt, így keresve nedvességet a talaj mélyebb rétegeiben, ez a gyökér pedig egy esetleges nyári aszály során sokat jelenthet. A napi középhőmérséklet az elmúlt két hónapban erősen ingadozott és több hideghullás is előfordult, illetve éjszakai fagyok is jellemzőek voltak. A májusi napi középhőmérsékletek gyakran a kukorica fejlődése szempontjából optimális hőmérséklet alatti értéket vettek fel, így fázott és jelenleg is fázik a növény. A görgetett hőösszeg a meleg április miatt mostanáig az optimális fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban elfogyott ez a többlet. Összességében a kukorica szempontjából kifejezetten rosszul indult az idei vegetációs időszak, de a folytatásban egy kedvező időjárással még lehet jó számára a szezon.

Magyarország időjárását az elkövetkező napokban egy Északnyugat-Európa fölött örvénylő, nagy kiterjedésű ciklon befolyásolja, melynek köszönhetően az ország fölé délnyugati irányból meleg, nedves légtömegek áramlanak. A jövő hét elején pedig a mediterrán térségben alakul ki egy légköri képződmény, amely úgyszintén csapadékos időt hoz. Tehát a következő egy hétben gyakran lesz gomolyfelhős az ég, és záporok-zivatarok kialakulása is valószínű. Szombaton átmenetileg csökken a csapadékhajlam a péntek délutánhoz képest, és csak elszórtan lehetnek záporok, a Dunántúlon várhatóan ez vasárnap is így marad, viszont keleten már akkor számolni lehet záporokkal és zivatarokkal. A jövő hét első felében országszerte lehet csapadékra számítani, a jelenlegi számítások szerint pedig a következő hét folyamán 20-50 mm közötti csapadékmennyiséggel lehet számolni, amely számottevő lehet a talaj felső 50 centiméteres rétege számára. A csapadékos idő következtében pedig a levegő páratartalma is megnövekszik, amely miatt több növényi kórokozó szaporodásának is kedvez. A szél várhatóan szombattól mérséklődik, és csak zivatarok környezetében kell erős, viharos szélre számítani. Az idő melegedésével a minimum hőmérséklet is 10 fok fölött alakul, várhatóan 13 és 18 fok között, a maximumok pedig elérhetik a 23-27 fokos értékeket is.

Forrás: www.met.hu