Jó-e, hogy a körte fajtaszerkezete itthon eltér az unióstól?

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint a világ körtetermése megközelítette a 25 millió tonnát az elmúlt években. Az USA mezőgazdasági minisztériumának (USDA) adatai szerint a körte globális termése 3,1 millió tonnával 19,4 millió tonnára csökkent a 2018/2019. gazdasági évben (július–június) az előző szezonhoz képest. A vezető körtetermelő ország Kína, ahol fagykárok miatt a termés 20 százalékkal 13,1 millió tonnára esett.

A Világ Alma és Körte Szövetsége (WAPA) az Európai Unió körtetermését 2,32 millió tonnára jelezte 2018-ra, ami 4 százalékos emelkedést jelent egy év alatt és 3 százalékos növekedést a 2015–2017. évek átlagához képest. Az unióban Olaszország, Hollandia, Belgium, Spanyolország a legnagyobb körtetermelő. Ezen országok önmagukban a magyar termésmennyiség tíz-hússzorosát termelik. Világviszonylatban az első három legnagyobb termelő közé tartozó Olaszországban a körtekibocsátás az előző évihez hasonlóan 741 ezer tonna körül alakult 2018-ban. Hollandiában 21 százalékkal 398 ezer tonnára, Belgiumban 2 százalékkal 318 ezer tonnára nőtt, míg Spanyolországban 6 százalékkal 311 ezer tonnára, Portugáliában 15 százalékkal 158 ezer tonnára csökkent a körte termése.

A közösségben évtizedek óta a Conference fajta a piacvezető, ezen kívül a Vilmos és a Fétel apát fajtákat termesztik nagy mennyiségben. A Conference termése 9 százalékkal 953 ezer tonnára, a Fétel apáté 2 százalékkal 333 ezer tonnára, a Vilmoskörtéé 1 százalékkal 267 ezer tonnára nőtt 2018-ban a 2017. évihez képest.

A WAPA adatai szerint 2019. január 1-jén 860 ezer tonna körte volt az uniós hűtőházakban, azaz 14 százalékkal több, mint 2018. január 1-jén. A legnagyobb mennyiségben termesztett Conference fajtából 20 százalékkal több, míg a Fétel apát fajtából 16 százalékkal kevesebb.

Az Európai Unió friss vagy hűtött étkezési célú körtekereskedelmének döntő hányada a tagországok között zajlik. Az unió belső piacán a friss körte legnagyobb szállítói Hollandia, Belgium és Olaszország, a legnagyobb importőrök pedig Németország és az Egyesült Királyság. Szakértők szerint a Conference körtefajta fogyasztása Németországban megduplázódott az elmúlt öt évben.

A közösség nettó exportőrnek számít friss étkezési körtéből. Az Eurostat adatai szerint a behozatal 5 százalékkal 197 ezer tonnára, a kivitel 8 százalékkal 275 ezer tonnára csökkent 2018 első tizenegy hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az oroszországi embargót követően a fő célpiacokká Fehéroroszország, valamint Brazília váltak.

Magyarországon a körteültetvények területe az utóbbi 10-15 évben a melegedő klíma és a csapadékhiány miatt zsugorodott. A KSH legfrissebb gyümölcsültetvény-összeírásának adatai szerint a körteültetvények területe 2,3 ezer hektár volt 2017-ben. Az ültetvények aránya Észak-Magyarországon a legnagyobb (35 százalék). A kor szerinti öszszetételt tekintve a 10-14 éves ültetvények foglalják el a legnagyobb területet (37 százalék).

Magyarországon a fajtaszerkezet eltér az unióstól, az országban a legnagyobb területen Alexander/Bosc kobak fajtát termesztettek 2017-ben, területi aránya 34,1 százalékról 41,9 százalékra emelkedett az előző, 2012. évi összeírás óta. Jelentős a Vilmos és a Packham's Triumph fajták területe is: 24, illetve 8,7 százalék (2012-ben 19,7, illetve 8,8 százalék). A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara előzetes adatai szerint 2018-ban a megszokottnál 15 százalékkal több, feltételezhetően 38 ezer tonnányi körte termett.

A KSH adatai szerint a körteimport az elmúlt években 2,3-2,9 ezer tonna között mozgott. Magyarország 41 százalékkal kevesebb, 1,34 ezer tonna friss körtét importált 2018. január–november között 2017 azonos időszakához képest. Hollandiából 8 százalékkal 373 tonnára, Ausztriából 20 százalékkal 309 tonnára, Németországból 56 százalékkal 243 tonnára csökkent a beszállított mennyiség a jelzett időszakban. A körteexport az elmúlt években 200 és 655 tonna között mozgott. A friss körte kivitele 82 százalékkal 60 tonnára esett 2018 első tizenegy hónapjában. A körte legnagyobb része (33,4 tonnát) a romániai piacra került.

A Budapesti Nagybani Piacon a 2018-ban betakarított körte termelői ára 3 százalékkal 333 forint/kilogrammra csökkent 2018 29–52. hetében az előző év azonos időszakához viszonyítva. A megfigyelt vidéki nagybani és fogyasztói piacokon (Szeged, Debrecen), valamint a budapesti (Vámház körúti és Fehérvári úti) fogyasztói piacokon alacsonyabb volt a körte ára az év első hat hetében, mint az előző év azonos periódusában. A Budapesti Nagybani Piacon a körtét 6 százalékkal magasabb, 335 forint/kilogramm áron kínálták ugyanekkor. Megjegyezzük, hogy a kínálatban idén és tavaly is folyamatosan jelen lévő Packham’s Triumph fajta termelői ára 4 százalékkal 297 forint/kilogrammra csökkent. Az idei év első heteiben nagyobb fajtaválaszték volt jellemző a Budapesti Nagybani Piacon, mivel a Bosc kobak/Alexander fajta is folyamatosan kapható volt, ezzel szemben 2018-ban csak az első két hétben színesítette a választékot. Ezek mellett 2019 első heteiben Vilmos fajtát is értékesítettek, 345 forint/kilogramm átlagáron, szemben a múlt évvel, amikor nem szerepelt a kínálatban. Az Olaszországból származó körte nagykereskedelmi ára emelkedett: az Alexander 1 százalékkal 490 forint/kilogrammra, a Vilmoskörte 5 százalékkal 518 forint/kilogrammra, a Fétel apát 1 százalékkal 562 forint/kilogrammra.

Forrás: AKI