A fagyok ellenére bőséges volt a diótermés, ezért a diószezon idén jól alakult. A termelés jóval meghaladja a belföldi igényeket, így az 5-6 ezer tonna magyar dió jelentős része most is a külpiacokra kerül. De a német piacot részben elvesztette, ezért több kereskedőnek új felvásárló országok után kellett néznie.

Mennyiségben és minőségben is jó szezont zárhatnak idén a diótermesztéssel foglalkozó gazdálkodók. A tavaszi fagyok lokálisan jelentkeztek, így országos szinten nem okoztak nagyobb terméskiesést. Mivel a szezon néhány hete ért véget, a mennyiségek összesítése még folyamatban van. Az előzetes becslések szerint azonban ebben az évben sem termett kevesebb dió, mint egy évvel korábban, sőt egyes termesztőkörzetekben még a tavalyinál is jobb volt az idei szezon - mondta Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) alelnöke, a gyümölcstermelői főbizottság elnöke a Magyar Idők lapnak.

Jó diószezon ide vagy oda, a rossz minőség és a figyelmetlenség miatt a német piacra kevesebbet vihetünk - Fotó: Pixabay, Eukalyptus

A szakember szerint a minőség is kedvezően alakult. A szárazabb időjárásnak köszönhetően a megszokottnál kevesebb gondot okoztak a bakteriális és a gombás megbetegedések. Ezzel a védekezés is kisebb erőfeszítésbe került a gazdálkodóknak. Rá­adásul egy-két régiótól eltekintve a csapadékellátottság is megfelelő volt, így a termés mérete is átlagon felüli lett. A diótermesztők fő ellensége azonban, a dióburokfúró légy – amely néhány éve jelent meg az országban – idén is megkeserítette a termelők életét. A kártevő jelentős terméskiesést okozhat, a védekezés technikája viszont még nem kidolgozott. Apáti Ferenc szerint azokon az ültetvényeken, ahol a gazdálkodók rendszeresen használnak növényvédő szert más kártevők ellen, eredményesen tudják távol tartani a diólegyet is. A gond az extenzív ültetvényekkel van, ahol nem kezelik és nem gondozzák a diófákat, csak a termést takarítják be ősszel a tulajdonosok.

A diószezon jó volt, viszik is ki a termést az országból

Egy átlagos évben 5-6 ezer tonna dió terem az országban. Mivel a termelés jóval meghaladja a belföldi igényeket, a hazai áru mintegy kétharmada külföldre megy. Az elmúlt években a legjelentősebb exportpartner Németország volt, ahová a nagykereskedők a teljes magyar termés 30-40 százalékát héjas, szárított dió formájában adták el. Két évvel ezelőtt azonban a német kivitel visszaesett. A hazai szereplők kezdik elveszíteni ezt a fontos piacot. Apáti Ferenc szerint az utóbbi két évben a 2000-2500 tonnára becsült német export a felére csökkent. A kereskedők új helyet keresnek a magyar árunak. Egyelőre az olasz, a török és a román piacon tevékenykednek, ugyanakkor a szakértő szerint az sem elképzelhetetlen, hogy lassanként újra visszanyerjük a németek bizalmát.

Miért nem kell már a németeknek a magyar dió?

A piacvesztést bizalmi válság okozta. Először 2014-ben fordult elő, hogy minőségi problémák miatt reklamáció érkezett Németországból. Ezután 2015-ben az egyik legnagyobb német áruházlánc a penészesedés miatt levette a listájáról a magyar diót. Emiatt 600-800 tonna dió esett ki az exportból.

Számos gondozatlan ültetvény van, ahonnan ki tudja, milyen minőségű diót szállítanak be. Ha a kereskedő nem figyel arra, hogy milyen árut vesz át és szállít külföldre, akkor előfordulhat, hogy az eladott mennyiség 10-20 százaléka bél nélküli, vagy penészes, vagy baktériumosan fertőzött – mondja Apáti Ferenc.

A jó diószezon nem elég: a német piacot vissza kell nyerni

Szerinte a német piac ezzel együtt is kizárólag a magyar diót ismeri el prémium minőségűnek. Ahhoz viszont, hogy ezt az előnyünket megtartsuk és visszaszerezzük a vevők bizalmát, nagyon szigorú minőségi ellenőrzésre lenne szükség, amely garantálja, hogy nem kerülhet rossz minőségű termés a külpiacokra. Továbbá egy nyomon követési rendszer kiépítését is szorgalmazza a terméktanács alelnöke. Ugyanakkor a termelőknek is bőven van feladatuk. Magasabb szintre kell emelniük a technológiai színvonalat, emellett fokozniuk kell az ültetvények gondozottságát is. Mert elhanyagolt ültetvényen nem lehet jó minőségű diót termelni.

Bár a dió ára stabilan magas, a németországi piacvesztés miatt az elmúlt két évben visszaesett a termény értéke. Apáti Ferenc szerint amíg nem sikerül rendezni a helyzetet, legfeljebb stagnálásra számíthatnak a termelők. Nagyobb áremelkedés ugyanakkor hosszabb távon sem valószínű, hiszen az ausztrál és az amerikai dió az európai piacon is nagyon erős versenytársnak számít.

Kevés dió fogy itthon

A hazai fogyasztás évek óta alacsony szinten van, egy magyar átlagosan 20–40 dekagramm diót vesz meg egy évben.

Jelenleg a felvásárlók a szárított héjas dió kilóját nettó 800–900 forintért veszik át. Az árak a hazai piacokon is változatlanok. A héjas dióért 1200–1600 forintot kérnek a kofák, míg a tisztított dió kilója 2500 és 3500 forint között mozog. A szakember úgy véli, hogy dióból idén is bőven jut a magyar fogyasztói piacra. Az egy főre jutó fogyasztás ma 20–40 dekagrammra tehető. Ennek jelentős része a karácsonyi időszakra összpontosul. A hazai vásárlókat továbbra is a magas árak tartják vissza attól, hogy több diót tegyenek a kosarukba. A fogyasztás élénkítésére ezért elsősorban a decemberi szezonban lenne lehetőség.

A legfontosabb magyar diófajtákról itt számoltunk be korábban.

Megosztás

További híreink

20 beltéri és kültéri növény, amelyik télen is virágzik

2024.11.21.

Ha van olyan időszak, amikor egy kis színre van szükségünk az életünkben, akkor azok a borongós, szürke téli napok. Szerencsére, bár sok növény inkább tavaszig elrejti virágait, vannak olyanok, amelyeket nem riaszt el a hideg.

Nyuszt vagy menyét? Segítünk, hogy megkülönböztesse őket!

2024.11.21.

A nyusztok, ezek az apró, fürge és rejtőzködő ragadozók, gyakran felkeltik az emberek érdeklődését. Legyen szó arról, hogy hol élnek, mit esznek, vagy hogyan különböztethetők meg más menyétféléktől, sok izgalmas kérdés merül fel velük kapcsolatban. Az alábbi cikk a nyuszttal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre válaszol.

Dámbikák élet-halál harca videóval

2024.11.21.

Látványos mentőakciót hajtottak végre a Lábodi Vadászerdészet hivatásos vadászai, amikor szétválasztottak két, agancsuknál összeakadt dámbikát.

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.

Magyarországon is sok vállalkozást érint az új globális minimumadó

2024.11.21.

A nagy méretű multinacionális cégcsoportok életére és adózására jelentősen hat a globális minimumadó szabályainak a bevezetése

December 2-ig nyújthatók be a kárenyhítő támogatási kérelmek

2024.11.21.

A gazdálkodók 2024. december 2-ig nyújthatják be kárenyhítő támogatási kérelmüket. A határidő azért módosult, mert 2024. november 30. munkaszüneti napra esik.

Partnerhírek
Partner

Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben

2024.11.19.

Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.

Partner

Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez

2024.11.07.

Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat

Magro.hu Piactér

Több mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás