Hirdetés
Jöhet a különadó kivetése a hústermékekre?
Európa 2030-ra 45 százalékos csökkenést szeretne elérné a káros gázkibocsátás tekintetében, így aztán időről időre előkerülnek az élelmiszeriparban rejlő lehetőségek a mérséklésre. Egyes elemzések szerint az állattenyésztés 14,5 százalékban felelős az ember okozta káros anyag kibocsátásért, így kézenfekvőnek tűnik, hogy ezen a fronton sürgős változásokra van szükség. A húsra kivetett környezetvédelmi különadó kivetése csökkenheti az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A Trade magazin számolt be róla a Fooddive anyagára hivatkozva, hogy a húsra kivetett környezetvédelmi termékadó évek óta téma több nyugat-európai országban is. Ezt a cukorra vagy a dohánytermékekre kivetett extra adó mintájára valósítanák meg. Az elmúlt egy évben folyamatosan erősödő infláció hatására azonban érthető, hogy egyik kormány sem akart veszíteni a népszerűségéből azzal, hogy beállt volna az ügy mögé. Az Oxfordi Egyetem kutatói szerint egy ilyen adónak azonban csak akkor van értelme, ha az 35-56 százalékos a a marhahús esetében, legalább 25 százalékos, ha szárnyasokról van szó, és 19 százalékos a bárányhús esetében - írták.
Évek óta téma a húsokra kivetendő különadó
A téma nem csak az elmúlt hónapokban volt terítéken. Még 2015-ben olvashattunk arról, hogy értetlenül fogadta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség besorolását a húskészítményekről. A testület közölte: tudományos bizonyítékok vannak arról, hogy a hús és a hústermékek nélkülözhetetlen tápanyagforrásokat tartalmaznak. A WHO hozta nyilvánosságra a rákkutató intézetének tanulmányát, amelyben megállapították, hogy a feldolgozott hústermékek fogyasztása rákkeltő és valószínűleg a vörös húsé is. Ez utóbbi kategóriába sorolták a sertést, a marhát, a borjút, a bárányt, a birkát, a lovat és a kecskét.
Hirdetés
Azt a Piac&Profit írta meg, hogy a húsfogyasztás korlátozás sürgetői azzal is érvelnek, hogy a vörös húsok túlzott fogyasztása bizonyítottan növeli a cukorbetegség, a rák kockázatát és az antibiotikumokkal szembeni ellenállást fejleszt ki a szervezetben. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy olyan térségekben, ahol a lakosság éhezik vagy alultáplált, természetesen kívánatos a marha -, a disznó - vagy a baromfihús fogyasztása. A témához kapcsolódó "Az üvegházhatású gázok csökkentése az EU-ban: nemzeti célkitűzések 2030-ra" című írást ezen a hivatkozáson lehet elolvasni.
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják
Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.
Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma
A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatSolis 50 RX kabinos 12fokozat
Goldoni S 80 plus fülkés traktor
12 000 000 HUF
+ áfaHirdetés
Hirdetés