Közeledik a szabadság kiadásának fő szezonja, így érdemes áttekinteni, hogy mely szabályok betartására érdemes különösen ügyelni. A szabadságok kiadása terén idén is történt változás. A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. Ez azt is jelenti, hogy azt a 7 munkanapot is a munkáltató adja ki, amellyel lényegében a munkavállaló rendelkezik. 

A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie - írta az Adózóna.

Közeledik a szabadság kiadásának fő szezonja, így érdemes áttekinteni, hogy mely szabályok betartására érdemes különösen ügyelni a munkáltatónak

Fontos, hogy ha a munkavállaló ezen jogával nem él, a szabadságot a munkáltatónak akkor is ki kell valamikor adni. Nem csak ezen időszakkal rendelkezik ugyanakkor a munkavállaló. A munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 118. § (1) és (2) bekezdése szerinti és a gyermekekhez kapcsolódó pótszabadságot és a szülői szabadságot ettől az évtől kezdődően a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki, amelyre vonatkozó igényét a munkavállalónak legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt kell bejelentenie.

Nagyobb döntési jog a pótszabadságok tekintetében

Azt a Profession.hu írta meg, hogy 2024. január 1-jétől egy nagyon fontos szabályt vezettek be a gyermekek után járó pótszabadságok és a szülői szabadságok tekintetében. A korábbi gyakorlattal ellentétben mostantól már a dolgozó döntheti el, hogy mikor szeretné ezt kivenni, 15 nappal korábban jelezve. 

A gyermekek után járó pótszabadságokat, valamint a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időben kell kiadja a munkáltató, amennyiben azt a munkavállaló legalább 15 nappal az adott szabadság előtt jelezte a munkáltatónak. Eddig a munkáltató dönthetett ezen szabadságok kiadási idejét illetően. 

A gyermek(ek) után járó pótszabadság mértéke, mely először a gyermek születésének évében, utoljára abban az évben illeti meg mindkét szülőt, amikor 16. életévét betölti:
  • egy gyermek után 2 munkanap,
  • két gyermek után 4 munkanap,
  • kettőnél több gyermek után pedig 7 munkanap.

Az apasági (pót)szabadság mértéke 10 munkanap. A munkavállaló az apasági szabadság 5 munkanapjára távolléti díjra, a 6. munkanapjától a távolléti díj 40%-ára jogosult - írta a Profession.hu.

Nem írható ki szabadság, ha a munkavállalónak nem tudnak munkát adni

Az Mt. 122. § (4) bekezdése alapján a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell. Ennek a szabálynak pedig az az alapvető oka, hogy a munkavállaló a magánéletét megfelelően tervezni tudja. Amennyiben ugyanis a munkáltató szabadon, kötöttségek nélkül oszthatná be a munkavállaló munkaidejét, a magánélet szabadsága, illetve a tényleges pihenés nem valósulhatnának meg.

Meddig kell kiadni a tárgyévi szabadságot?

Az éves szabadságot fő szabály szerint az esedékesség évében kell kiadni. Ez alól kivétel az az eset, ha a munkaviszony az adott év október elsején vagy azt követően jött létre. Ilyenkor ugyanis a szabadságot nem év végéig, hanem a következő év március 31. napjáig kell kiadja a munkáltató.

Az esedékesség évében kiadott a szabadság, ha annak igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot. Így abban az esetben, ha a cég úgy dönt, hogy az ünnepek alatt adja ki a fel nem használt szabadnapokat, ha a szabadság időtartama átnyúlik a következő év első öt munkanapjára, a cég szabályosan jár el.

Mi történik akkor, ha a fel nem használt szabadnapokat nem tudjuk a tárgyévben kiadni?

A munkáltató és a munkavállaló megállapodhatnak abban, hogy az életkor után járó, legfeljebb 10 nap pótszabadságot a munkáltató az esedékesség évét követő év végéig adja ki. Fontos hangsúlyozni, hogy kizárólag az életkor után járó szabadság esetében megengedett a megállapodás megkötése és ezt a megállapodást mindenképpen célszerű írásba foglalni - írta a Hrpwr.hu oldal.

Szintén lehetőség van a szabadság későbbi kiadására abban az esetben, ha a munkavállaló oldalán felvetődő ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni a szabadságot. Ebben az esetben a szabadnapokat az ok megszűnésétől számított 60 napon belül azonban ki kell adnia a munkáltatónak.

Kollektív szerződés esetében a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adja ki.

Egyéb esetben a fel nem használt szabadnapokat a munkáltató köteles a tárgyévben kiadni, a szabadságot pénzben nem válthatja meg. Ez utóbbira csak akkor van lehetőség, ha a munkaviszony megszűnik. Akkor azonban valamennyi felgyűlt, ki nem adott szabadságot pénzben meg kell váltani. A ki nem adott szabadság iránti igény ugyanis a munkaviszony időtartama alatt nem évül el. Ha a munkaviszony megszűnéséig az időarányosnál több szabadságot adott ki a munkáltató, úgy annak ellenértékét a munkáltató nem követelheti vissza.

Dönthet-e úgy a munkavállaló, hogy önként meghatározza a szabadság kivételének időpontját?

A szabadságot a munkáltató jogosult kiadni. Természetesen együttműködési kötelezettség terheli, azaz a szabadság kiadásának időpontjáról a munkavállalóval előzetesen egyeztetnie szükséges, valamint a szabadság kiadásának időpontjáról a munkavállalót a szabadság megkezdését megelőző 15 nappal értesítenie kell. Ez utóbbi szabálytól csak abban az esetben térhet el a munkáltató, ha erről előzetesen megállapodik a munkavállalóval. 

Munkáltatóként figyeljünk arra, hogy a munkavállaló évente hét nap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját leszámítva – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Az erre vonatkozó igényét a dolgozónak 15 nappal korábban be kell jelentenie.

Megosztás

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Modern feudalizmust hozhat az agráradatok kezelése? 

2024.07.06.

A modernizálódó mezőgazdaságban új ágazatként jelentek meg a precíziós gazdálkodásra és az ennek kiszolgálására létrehozott eszköz- és programrendszerek.

Takács András Péter beszélt a növényvédelem aktuális témáiról

2024.07.06.

Takács András Péter beszélt a növényvédelem aktuális témáiról és a keszthelyi Georgikon Campus tevékenységéről.

Válaszok kellenek arról, hol tart a magyar agrárdigitalizáció

2024.07.05.

Tanulmány készül annak érdekében, hogy az Európai Unió tagállamai pontosabban lássák, hol tart a mezőgazdaság digitalizációja

Sürgősen változtatni kell a magyar mezőgazdaság vízellátásán

2024.07.05.

A jóval a rendszerváltás előtt megépült keleti és nyugati főcsatornán kívül nem nagyon fejlődött az infrastruktúra, pedig az ország bővelkedik felszíni vizekben.

Új eszközök és büntetések segítenek a gazdáknak a termőföld felvásárlókkal szemben

2024.07.05.

Javul a termelők helyzete, mert új eszközök és büntetések segítenek a gazdáknak a termőföld felvásárlókkal szemben.

Nyáron is jönnek a támogatások és pályázatok hírei

2024.07.04.

Júniusban is több cikkünk szólt a támogatások és a pályázatok témáiról, ebben a hírösszefoglalóban pedig összegyűjtöttük a legfontosabb kapcsolódó anyagokat az elmúlt hónapból.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Kiemelt
Solis 50 RX kabinos 12fokozat
Bács-Kiskun, Kecskemét

Solis 50 RX kabinos 12fokozat

Hitelesített telefonszám
Keressenek az ár miatt!
Kiemelt
Goldoni S 80 plus fülkés traktor
Bács-Kiskun, Kecskemét

Goldoni S 80 plus fülkés traktor

Hitelesített telefonszám

12 000 000 HUF

+ áfa
Hirdetésfeladás