Jordán László mondta el, hol van a drónok és a drónpilóták helye a növényvédelemben

A drónok növényvédelmi alkalmazásáról sokat és egyre többet lehet hallani, de ezek között sok a túlzásokba eső, a valóságtól elrugaszkodott tájékoztatás. Olyan tulajdonságokkal ruházzák fel a permetező drónokat, amelyeket valójában nem tudnak. Ha ez reális elvárássá válik, amit nem tudnak teljesíteni, akkor a gazdák elfordulnak a drónoktól és nem használják ki azokat a lehetőségeket, amelyek valóban nagyon jók és előre mutatók, sok esetben olyan helyzetben jelentenek megoldást, amelyekben eddig nem volt. Jordán László, a Légtér.hu állandó szakértője írt a témáról. 

A Növénydoktor oldalán megjelent cikket szemléztük. A pilóta nélküli légijárművek (drónok) növényvédelmi alkalmazása 2018-ban kezdődött Magyarországon. Az Ázsiában már több évtizedes hagyománnyal rendelkező technika hirtelen és széles körben terjedt el a gazdálkodók és szolgáltatni vágyók között. A gyakorlati alkalmazás azonban megelőzte a jogalkotást, így jelentős volumenű az illegális felhasználás. Mára minden szabályozó kidolgozásra került, megvannak a keretjogszabályok, a képzési rendszer felállt és elindult, egyedül a kijuttatható növényvédő szerek hiányoznak – egy készítmény áll rendelkezésre eddig - fogalmazott Jordán László, a Légtér.hu állandó szakértője.

Mit kell tudni a drónokkal történő növényvédelmi munkákról?

• nehézkes, bürokratikus az engedélyezési folyamat, de az egyes kezelések külön-külön is engedélykötelesek
• az EU tiltja a légi növényvédelmet, egyedi engedélyek alapján lehet mégis alkalmazni
• a légi növényvédelem fokozott kockázatot jelent, ez indokolja az általános tiltást és a szigorú további feltételeket
• a permetező drónok szórásképe, ezzel együtt az általuk produkált fedettség gyengébb, mint a földi gépeké, de valamivel jobb, mint a hagyományos (repülőgépes vagy helikopteres permetezésé. Ennek megfelelően kell megtalálni a drónok alkalmazásának a helyét és idejét
• alkalmazásuk költségesebb, mint a földi kijuttatás, a szolgáltatás ára nagyjából a hagyományos légi növényvédelmi szolgáltatás áraival vetekszik

A drónok alkalmazásának számos előnye van és sok lehetőség rejlik benne:

• lehetőséget ad rendkívüli helyzetek kezelésére (felázott talaj, a „hidas permetező alól kinőtt”, magas növényállomány)
• kiváló eszköz foltkezelések végzésére
• képes differenciált kijuttatásra (előzetes felmérés alapján)
• számtalan új innováció megjelenését teszik lehetővé a jövőben

Termésnövelőket lehet drónnal kijuttatni 

Sokan nem tudják, de a termésnövelő anyagok esetében az engedélyokirat nem tartalmaz rendelkezést a kijuttatás módjára vonatkozóan. Ennek megfelelően tehát – az egyéb előírások betartása mellett – a termésnövelő anyagok drónról jogszerűen kijuttathatók. Más kérdés, hogy szakmailag lehetséges-e (perzselés), ezt ki kell próbálni; illetve mennyire gazdaságos. Elsősorban lombtrágyák és növénykondícionálók jöhetnek itt számításba.

A drónos permetezés háttere és feltételei

Az élet sok területén felvetődik a „saját eszköz vagy szolgáltatás igénybevétele” kérdése. A permetező drónok esetében is jelentősége van a kérdésnek: nem elsősorban anyagi oldalról nézve, hiszen egy permetező drón beruházási költsége töredéke egy önjáró hidas permetezőnek. A permetező drónhoz szükséges képzések, vizsgák komoly szellemi befektetést igényelnek, ezen túl jelentős szerepe van a menet közben megszerzett tapasztalatnak, amely csak a nagy számú repült óra árán szerezhető meg. 

Kis gazdaságban erre nincs lehetőség, ezért bármennyire csábító a viszonylag alacsony beruházási érték, a szellemi tőke igény inkább a szolgáltatás irányába tolja el a mérleg nyelvét.

Gyakori kijelentés a drónokkal kapcsolatban, hogy általuk lehetséges a növényvédő szerek kijuttatott mennyiségét csökkenteni. Ez leginkább nem igaz, ugyanis a drónról kijuttatott növényvédő szereket is az engedélyokiratban foglalt alsó és felső dózisok betartásával kell alkalmazni. Az alsó dózisnál kevesebb mennyiség használata esetén megnő a rezisztencia kialakulásának kockázata. 

Rezisztencia és cseppméret csökkentés

Így is egyre kevesebb hatóanyag áll rendelkezésre, a növényvédő szerek rotációját (eltérő hatásmechanizmusú hatóanyagok váltott alkalmazása) sem lehet sok esetben betartani. Ilyen körülmények között az aluldozírozás még nagyobb problémák forrása lehet, saját magunknak (is) teszünk rosszat vele - fogalmazott Jordán László.

A fentiek ellenére mégis van egy lehetőség, ami ígéretes lehet a dóziscsökkentés szempontjából. A mechanikus (vagy szabályozott) cseppképzésű szórófejek használatával kisebb a cseppképzésből fakadó veszteség, ez alapja lehet a kijuttatott dózisok csökkentésének. A vizsgálatok jelenleg is tartanak, és bár valóban ígéretesek, csak akkor lehet alkalmazni a kisebb dózisokat, ha ez rögzítésre kerül az engedélyokiratban. Azt, hogy mennyire jó lehetőség a szabályozott cseppképzés alkalmazása, az is bizonyítja, hogy a dróngyártók már ilyen szórófejjel szerelt permetező drónokat mutattak be, és fognak forgalomba hozni.

A másik állandó téma, hogy hogyan lehet tized, vagy kevesebb, mint tized annyi permetlével ugyanolyan hatást elérni? A válasz a permetlé cseppméretében keresendő: a kisebb cseppek relatív felülete jóval nagyobb, így nagyobb felületet képesek befedni. A drónok ezért kisebb cseppmérettel dolgoznak. Ez azonban nem csökkenthető büntetlenül akármeddig, mert az 50-80 mikronos cseppek már nem süllyednek, hanem lebegnek a levegőben, beszáradnak és elsodródnak. A drónt üzemeltető szakembernek kell megtalálni az optimális cseppméretet, ami sokszor nem is egyszerű feladat.

A helyzet külföldön, néhány példa Európából

• Németországban 2023. augusztusában 57 készítmény engedélyokiratába került be a drónos kijuttatás lehetősége. Minden esetben meredek lejtésű szőlő területekre szól az engedély és a permetlé mennyisége készítménytől függően 75 vagy 150 literben lett meghatározva.
• Svájcban elsőként adták ki a drónok növényvédelmi alkalmazásáról szóló jogszabályt, ami nagy hasonlóságokat mutat a magyarországi rendszerrel
• Spanyolországban királyi rendeletben szabályozzák a drónos növényvédelmet
• Lengyelországban 2023-ban indult hivatalosan a drónok növényvédelmi alkalmazása, de Európában már vezető szerepben szeretnék látni magukat
• egy tanulmány szerint Hollandiában 2050-re összesen 44 permetező drón el tudja látni a teljes zöldség- és gyümölcstermő területet (22 ezer hektár)

Látható tehát, hogy Magyarország a lendületes kezdetet követően kezd lemaradni a dróntechnológia alkalmazását illetően. Ez az egyik oka a Magyarországi Növényvédelmi Drónpilóták Érdekvédelmi Egyesülete megalapításának. A civil szakmai szervezet nem csak drónpilótákkal, hanem mindenkivel együtt dolgozva kívánja elérni, hogy a növényvédelemben találja meg a megfelelő helyét ez a tevékenység, hatékony és biztonságos legyen. Nem azt várjuk, hogy megoldódjanak a problémák, hanem megoldási javaslatokkal állunk elő, proaktívan képviselve az ágazat é a tagság érdekeit - fogalmazott Jordán László, a J-Óbor Agro Kft. ügyvezetője, a Légtér.hu állandó szakértője.