Jóval kevesebb gyümölcs termett idén, mint tavaly

A becslések és az adatok szerint mintegy harmadával, 30 százalékkal kevesebb gyümölcs termett az idén mint tavaly. Nem is csoda ez, a múlt évben rekordtermést takarítottak be a termelők. Akkor összesen mintegy 1,3 millió tonna gyümölcs termett az országban. Az idén mintegy 850-900 ezer tonna gyümölcsre lehet számítani.

Három gyümölcsből jelentős a kiesés: a legnagyobb az almánál, amiből tavaly 900-920 ezer tonna termett, míg idén várhatóan csak 530-550 ezer tonna. Sok olyan almaültetvény volt, ahol nem képződött tavasszal virág, s ez jelentős terméskiesést okozott. Az aszály különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mérsékelte a termést.

Hirdetés

A meggytermés a becslések szerint 23-25 ezer tonnával lett kevesebb. A múlt évi termés 85-90 ezer tonna volt, 2015-ben pedig 62-65 ezer tonna közötti. A meggynél a fagykár volt jelentős a korai fajtáknál az idén Kecskemét környékén.

Kajszibarackból a tavalyi termés mintegy 34 ezer tonna volt, míg az idén 20 ezer tonna termett. A kajszi esetében az alföldi ültetvények gyakorlatilag 100 százalékos fagykára okozta a nagyobb kiesést, miközben a gönci körzetben nagy volt a tőpusztulás, egyes ültetvényeken a fák 20-30 százaléka is kipusztult a más évekbeli 2-5 százalék helyett.

A gyümölcsök minősége ugyanakkor jó volt. Az árak is kedvezően alakultak, így az is elképzelhető, hogy a gazdálkodók átlagos terméssel több jövedelemhez jutottak az idén, mint a múlt évben.

Öntözés és jégkárvédelem nélkül nem érdemes gyümölcsöt termeszteni Magyarországon

Igaz ez Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében azokra az almatermelőkre is, akik korszerű technológiát alkalmaznak, például öntözik az ültetvényt, van jéghálójuk, és így 5 százalékos volt csak a terméscsökkenésük. Az árak ugyanis estenként a múlt évi dupláját is elérhetik.

Hosszabb távon mindenképpen a termesztési technológia korszerűsítése a kifizetődő, öntözési lehetőség nélkül nem érdemes Magyarországon gyümölcsöst telepíteni.

Forrás: MTI

Témák a cikkben

almatermesztés aszály gyümölcs gyümölcstermesztés

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Miért veszítette el pozícióját a cukorrépa a jövedelmező növények között?

2024.11.24.

A cukorrépa a szántóföldi növénytermesztésben a legnagyobb befektetést, szakmai tudást és hozzáértést igénylő növény, amelynek az elmúlt években erősen ingadozó volt a jövedelmezősége. Míg 2022-ben, de főleg 2023-ban a jövedelmezőbb növények közé tartozott, az idei év termesztési, időjárási és piaci nehézségei miatt elvesztette ezt a jobb pozíciót.

Klímaváltozás és vízhiány: A talaj alatti tározókban rejlik a jövő?

2024.11.24.

Az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási minták – a gyakori aszályok és heves esőzések – új vízgazdálkodási megközelítéseket igényelnek. Az egyik legígéretesebb javaslat a felszín alatti tározók tudatos kihasználása, amely új utakat nyithat az árvizek és aszályok elleni küzdelemben.

Gasztronómiai különlegesség vagy egészségbomba? A fekete paradicsom, amit ki kell próbálnia!

2024.11.24.

A fekete paradicsom különleges megjelenésével és egyedi ízvilágával egyre nagyobb érdeklődést vált ki a kertészkedők és gasztronómia iránt érdeklődők körében. Az egzotikus szín és a tápanyagdús beltartalom miatt sokan kíváncsiak erre az egyedülálló növényre. Nézzük meg, milyen kérdések merülnek fel leggyakrabban a fekete paradicsommal kapcsolatban, és miért érdemes esetleg otthon is megpróbálkozni a termesztésével!

Takarmányelemzés valós időben – a hatékonyság növeléséért

2024.11.24.

A modern tejtermelésben a pontosság és a valós idejű adatok elengedhetetlenek a jövedelmezőség és a fenntarthatóság szempontjából. A Dinamica Generale NIR On Tank fejlett megoldást kínál. A rendszer közvetlenül a takarmánykeverő kádra telepítve a takarmányozás irányítása és a tejtermelés optimalizálása érdekében biztosítja az egyenletes táplálkozási minőséget és a működési hatékonyságot.

Miért létfontosságú a szelén a sertések számára, és hogyan javíthat a hozamokon?

2024.11.24.

A szelénhiány a sertések csökkent növekedésével és szaporodási teljesítményével függ össze. Ezért az állatok szelénigényének kielégítése az optimális termelési hatékonyság, a termelői jövedelmezőség és a fogyasztók tápláló fehérjeforrással való ellátásának egyik kulcstényezője.

A NitroVolt zöld technológiája új korszakot nyit a műtrágyatermelésben

2024.11.24.

A NitroVolt nevű dán startup a magvető tőkebevonás révén a jövőbe ugrik a kibocsátásmentes ammóniatechnológiával, amely lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy közvetlenül hozzáférjenek a fenntartható műtrágyaforráshoz.

További hírek