Jövő péntekig kitart a nyárias meleg

Hazánkban a meleg, száraz, csendes időjárás folytatódik a következő napokban is, mely kedvező az érési folyamatoknak, a betakarításnak és az egyéb mezőgazdasági munkáknak. Az elvetett repcének azonban csapadékra lenne szüksége.

Számottevő csapadék utoljára a múlt hét első napjaiban hullott az országban. Azóta csak a nyugati és az északi országrészben fordultak elő elszórtan záporok, zivatarok vasárnap és hétfőn, de az ország túlnyomó részén száraz időjárás volt a jellemző - olvastuk a met.hu oldalán.

A talajok a nyugati és az északi országrészben még nedvesek, az Alföldön, különösen a déli részén viszont egyre szárazabbak. A felső 20 cm-es réteg az előbbi területeken is sokat száradt az elmúlt napokban. A fölső fél méteres rétegben az Alföld déli részén egyre nagyobb területen már a 40%-ot sem éri el a talaj nedvességtartalma a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában.

A vasárnap érkezett gyenge hidegfront a hőmérsékletben nagy változást nem hozott, csak pár fokkal fogta vissza a nappali felmelegedés mértékét. A hűvös hajnalokat (különösen tegnap reggelre hűlt nagy területen 10 Celsius fok alá a levegő, sőt már 5 fok alatti értékek is megjelentek) meleg nappalok (25 fok fölötti maximumokkal) követik, összességében átlag fölött alakul a hőmérséklet. A nagy napi hőingás erős harmatképződéssel jár együtt.

A kukorica a viaszérés fenológiai fázisában jár, további csapadékra már égető nincs szüksége. A keleti tájakon, ahol az átlagosnál esősebb volt a nyár első fele, a növények megkapták a virágzásra, valamint a szem- és magképződésre is a csapadékot, így igazán jó termésben lehet bízni. A dunántúli területekre a nyár második felében érkezett a több csapadék, a szemfejlődés időszakára, de a korábbi csapadékhiány utólag már nem pótolható.

A másik nagy terülten termesztett szántóföldi növényünk, a napraforgó az állományszáradás fázisában jár, többfelé megkezdődött a deszikkálása és a betakarítása. Mindkét növényünkre kedvező a meleg, száraz időjárás.
Optimális az idő a most érő gyümölcsök számára is a megfelelő íz- és zamatanyagok kialakulásához és a mezőgazdasági munkákhoz.
A repce szempontjából már nem ilyen egyértelmű a helyzet: ahol még augusztus végén a földbe került a mag, ott megkapta a keléshez szükséges csapadékot a növény. A további fejlődéshez azonban most már esőre lenne szükség, különösen ott, ahol csak a múlt heti eső után került elvetésre a mag (pláne a déli országrészben, ahol nem esett akkor sem). Csapadéknak viszont a következő 6-8 nap során nagyon kicsi az esélye, úgy néz ki, hogy a repce szezonja sokfelé nehezen indul, vontatott, hiányos kelés és lassú kezdeti fejlődés vár rá.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeken az augusztus közepére, végére vonatkozó állapotokat láthatjuk. A legzöldebb növényzet továbbra is erdeinkben figyelhető meg. A változást mutató térképen a kismértékű növekedés a jellemző, de mozaikosan a csökkenés is jelen van. Az anomália térképen most már nem csak az Alföld nagy részén, hanem jellemzően a Dunántúlon is a sokéves átlaghoz képest jelentős pozitív anomália figyelhető meg: a természetes növényzet, és az állandó kultúrák egyaránt fejlettebbek a szokásosnál a csapadékos nyár hatására.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1320 és 1500 foknap között van az országban. Az alacsonyabb értékek az északi és a nyugati országrészekben, míg a magasabbak a délkeleti tájakon figyelhetők meg, és a különbségek egyre nőnek az egyes országrészek között. A 2019-es hőösszeg értékekhez képest mintegy 40-80 foknapos az elmaradás, a sokéves átlaghoz képest pedig 40-90 foknapos többlet a jellemző az ország nagy részén. Mindez pedig azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál valamivel később, de a szokásosnál kissé hamarabb következnek be.

A tavaszi aszály, a tetemes csapadékhiány, illeztve a száraz talaj miatt a kukorica csak nagyon nehezen tudott kikelni. A talaj nedvességtartalma április elejétől május közepéig majdnem folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt volt a növény gyökérzetét érintő mélységben. Ezt követően már esett annyi eső, hogy a talaj nem száradt tovább, sőt kissé már a kritikus szint fölé emelkedett a talajnedvesség. A kukorica a májusi szárazságban mélyebb gyökeret növesztve kereste a nedvességet a talajban. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok. A májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult, fázott a növény. A meteorológiai nyárral megérkezett a meleg idő, és különösen június közepén igen jelentős mennyiségű csapadék hullott, bár nem egyformán. A Dunántúlon jellemzően kevesebb esett, arrafelé megmaradt a csapadékhiány, míg keleten sokfelé az ideálisnál még több is, hiszen vízborítás is kialakult. Júliusban, a virágzás környékén a kukorica 100 mm csapadékot kíván, mely az országban sokfelé össze is jött: keleten időben viszonylag elosztva, míg a Dunántúl déli részén a hónap végén, szinte egyszerre érkezett, mely közel sem volt ideális. A bőséges csapadékból nagyjából a Mosonmagyaróvár – Siófok – Paks - Mohács vonal maradt ki. Augusztus elején érkezett egy újabb jelentős (15-50 mm) csapadékhullám immár azokra a területekre is, melyek korábban szárazon maradtak. A szemképződésre így szinte országszerte átnedvesedett a talaj. Az augusztus a folytatásban a Tiszántúl déli részén meglehetősen szárazon alakult, de a talajban még megfelelő mennyiségű nedvesség tárolódott, míg a nyugati és északi országrészben megkapta a kukorica az ideális 100 mm csapadékát a hónap során. Ezzel együtt is a Dunántúl egyes részein a vetés óta eltelt időszak összegzett csapadéka alig több, mint fele az optimálisnak, a szezon első kétharmadában a talaj nedvességtartalma a kritikusan száraz szint alatt, vagy annak környékén mozgott. Ezzel szemben keleten június közepétől megfelelőek voltak a nedvességi viszonyok, a szezon végére fogyott el a nedvesség. A görgetett hőösszeg a meleg április miatt kezdetben az optimális érték fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban elfogyott ez a többlet, és a nyáron is többször előfordultak hűvös időszakok.

Az előttünk álló 6-8 nap során lényeges változás nem valószínű időjárásunkban. Nagyrészt napos, száraz, csendes idő várható, többnyire gyenge vagy mérséklet légmozgással. A talaj tovább fog száradni. A hőmérséklet sem sokat változik egyik napról a másikra, a hűvös hajnalokat meleg, nyárias délutánok követik 30 fok közeli felmelegedéssel.