A kaszálóról a tárolóig – a széna útja I. rész

Hirdetés

Haszonállatainkat különböző takarmányokkal etethetjük: gabona magvakkal, zöldtakarmánnyal, erjesztett takarmányokkal, valamint szálas-tömegtakarmánnyal. Cikksorozatunkban a szénáról lesz szó.

Teljességgel elképzelhetetlen a szarvasmarha, a ló és a nyúltartás szénával történő takarmányozás nélkül. Ez a tömegtakarmány adja az említett állatok étrendjének 60-70 százalékát. A széna (mivel növényi részekből áll), igen gazdag rostokban, jó hatással van az állatok emésztésére, valamint hasznos tápanyagok forrása is egyben.

Miből készül a széna?

Célszerű tisztázni először is azt, hogy mi az a széna: a széna levágott és megszárított fűfélékből létrejött tömegtakarmány. Készíthetünk szénát lekaszált réti füvekből is, ebből réti szénát kapunk. Pillangós virágú növényeket is termeszthetünk kifejezetten takarmányozási célra, ezekből is készíthetünk szénát. Nagy fehérjetartalmának köszönhetően a lucerna, és az abból készített lucernaszéna kiemelkedő szerepet tölt be haszonállataink takarmányozásában.

A széna tovább bontható édes és savanyú fajtára is. Édes széna általában levágott pázsitfűfélékből és pillangósvirágúakból készül. A savanyú széna a lápos területeken növekvő savanyúfüvekből, például sásból és szittyóból készül.

A kaszálás

Ahhoz hogy tápanyagban gazdag, jó minőségű szénát tudjunk előállítani, tökéletesen kell megválasztanunk a kaszálás időpontját. A legtöbb tápanyagot virágzás idején tartalmazzák a fűfélék, ezért ekkorra kell tenni a kaszálást. Ha az optimálisnál később kaszálunk, vagy a levágott, már száradó fű megázik, a szénánk beltartalma romlani fog.

Manapság a rotációs kaszákat használják a gazdák nagytöbbségben. Ezek közül is két típus terjedt el:

Tárcsás kaszák: tárcsás kaszák esetében a vágást 1-2 késsel ellátott tárcsák végzik. Előnyös, mert energiaigényük kicsi, és nagy mennyiségű füvet képes egyszerre levágni. Hátránya viszont, hogy érzékeny a talajfelszín egyenetlenségeire, így tökéletesen sík területek vágására valók. A kaszálás után terített renden marad a lekaszált fű.
Dobkaszák: a dobkaszák kevésbé érzékenyek a felszín változására, álló tányérok követik a talajfelszínt, míg a tányérok forgó részein 3 kés végzi a munkát. A dobos kaszák esetén a dobok összeforognak, így vágás után szűkített rend marad mögöttük.

A tárcsás- és dobkasza közti döntést a talaj felszíne határozza meg

Mindkét kaszával jól lehet dolgozni, a talajfelszíntől és a mennyiségtől függően célszerű megválasztani, melyik kaszát használjuk.

Fiatal telepítések vágása esetén célszerű magasabb, 5-7 centiméteres tarlót hagyni, míg idősebb telepítés esetén elég a 2-3 centis tarló is.

Rendkezelés

Kaszálást követően a rendkezelés a fő feladat. A rendkezelés célja a lekaszált fű száradásának gyorsítása. Hazánkban sokan használják még mindig a csillagkerekes rendsodrókat, de ezek nagymértékben rontják a széna struktúráját, így minőségi széna előállításkor használata nem javasolt.

Inkább használjunk függőleges tengelyű, forgóvillás rendkezelő gépeket, melyből két fajtát különböztetünk meg:

Rendre terítés gépe: ez a gép a rendek szellőztetésére, átforgatására szolgál. A gép az említett feladatokra alkalmas, vezéreletlen villákkal dolgozik.
Rendforgató és rendösszerakó gép: ezen gép feladata a szétterített, szellőztetett rend újbóli összerakása az erre alkalmas, vezérelt villákkal.

A száraz szénából rendet készít a rendsodró gép, ezt fogja felszedni később a bálázó

Ezekből a gépekből sokféle van kereskedelmi forgalomban 3-15 méteres munkaszélesség között, persze, a munkaszélességgel együtt a teljesítmény is változik.

A rendkezelés utolsó lépése egy olyan rend létrehozása, amely a később alkalmazandó bálázó gépnek ideális.

Magyarországon a széna betakarítására két módszer létezik: