Kell a talajszkennelés a műveléshez, ismerje meg a földjét Ön is!

Hirdetés

A precíziós növénytermesztés alapja a táblán belüli művelési zónák meghatározása, ezt tudja elvégezni talajszkenner használatával. Ezt követi ezeknek a művelési egységként való kezelése. A művelési, más néven menedzsment-zónákra alapozott inputanyag kijuttatással azt is el lehet érni a tábla minden egyes pontján az ottani körülményekre szabott, optimális gazdálkodást. A művelési zóna a precíziós gazdálkodás területi alapegysége. Ennek lényege, hogy a táblán belül az eltérő adottságú talajszerkezet, talajtextúra, tápanyag-ellátottság, gyomfertőzöttség, stb.) „foltokat”, azaz zónákat külön egységként kezelik - írja a Gazdahely.

A differenciált kijuttatás lényege a művelési zónák lehatárolása. Ennek egyik módja az azonos adottságú talajfoltok feltérképezése talajszkenner használatával.

A növénytermesztés sikerét a talajunk minél pontosabb megismerésével is lehet növelni. Mivel az ország talajviszonyai elég változatosak, rendkívül gyakori, hogy akár egy táblán belül is különböző tulajdonságú talajfoltokat lehet találni. A foltok táblán belüli meghatározásának egyik remek módja a talajszkennelés. A módszer alapja, hogy az eltérő szerkezetű és összetételű (homokos, agyagos, vályogos és ezek keverékei) talajfoltok különbözőképpen vezetik az elektromosságot. Ezt mutatja meg a talaj EC-je, azaz elektromos vezetőképessége.

Mik a talajszkenner használata során megjelenő rövidítések?

Az EC rövidítés az angol Electrical Conductivity (jelentése elektromos vezetőképesség, a tudományos szaknyelv konduktivometriának nevezi) szavak kezdőbetűit jelöli. Mivel az oldott sók nagyon jól vezetik az elektromosságot, az oldatok vezetőképessége az oldott sók koncentrációjával, vagyis az úgynevezett TDS értékkel arányos. A TDS érték szintén egy angol szavak kezdőbetűiből alkotott rövidítés (Total Disolved Solids = Összes oldott szárazanyag).

Hogyan működik a talajszkenner?

A vezetőképesség és a talaj fizikai félesége közötti összefüggés alapján számos olyan alapvető tulajdonság megállapítására van lehetőség (vízgazdálkodás, nitrogénhasznosító képesség, gyökeresedési mélység, kation-kicserélő kapacitás, pH-pufferkapacitás, mobilis tápelemek kimosódásának veszélye), amelyekre a tápanyag-gazdálkodási döntések és az agrotechnikai során alapozni lehet. A talajszkennelésre különböző típusú és elven működő eszközök léteznek. A kontakt eszközök a talajjal érintkező tárcsákkal, míg a talajjal nem érintkező eszközök az elektromágneses indukció elvén határozzák meg a vezetőképességet.

Témák a cikkben

talaj talajfertőtlenítő tápanyag