Kellenek-e a köztes növények, miért jó a korszerű másodvetés?

Hirdetés

Főleg a területek teljes hasznosítása miatt vetik a másodvetésű növényeket. Ezek lehetnek akár zöldtrágyanövények is, amelyek a fővetésű növények tenyészidőszakai között fedik a területet. Ha pedig gondosan választjuk meg a vetőmagkeveréket, még a talajszerkezetre gyakorolt pozitív hatását is kihasználhatjuk. Miben segíthet még a korszerű másodvetés? A vetés idejét, módját, a talajelőkészítést és a tápanyag-utánpótlást itt is figyelemmel kell megválasztani. Elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű csapadék, a talajnedvesség megléte, a kedvező talajszerkezet, és a folyamatosan rendelkezésre álló tápanyagok (eszenciális mikro- és makroelemek) megléte. Magyari Nikolett szakcikke az Agrárágazatban jelent meg, ebből szemléztünk.

A korszerű másodvetés feljavítja a talajéletet, ezzel pedig jobb lesz a tápanyagtartalom - képünkön az olajretek

A zöldtrágyának vagy másodvetésnek szánt – általában gyors növekedésű – növények vetőmagjához viszonylag kedvező áron lehet hozzájutni. Többségük az állattenyésztésben frissen, vagy silózással tartósítva hasznosíthatók. A nyári hőségben pedig leveleik árnyékoló hatása védi a talajt a túlzott kiszáradástól, a deflációtól, és az eróziótól. Sőt, akár a tápanyag kimosódást is lassítja, ráadásul megakadályozza a gyomosodást.

A legtöbb másodvetés (zöldtrágya) leforgatásával javul a talajok szerkezete, tápanyag- és vízgazdálkodása is. Mindez a rákövetkező főnövény fejlődésében mérhető, de csak akkor, ha a zöldtrágyának szánt növény leforgatást követően le is bomlik.

Az irányított mikrobiológiai technológia hozzáadott műtrágya nélkül segít a lebontásban és a tápanyag folyamatos biztosításában. A vegyszerek felhasználása elhanyagolható, hiszen a hibrid betakarításának ideje, valamint a prevenció, és a biológiai növényvédelem lehetővé teszi a kórokozók kártételének elkerülését.

A talaj előkészítésekor kiemelten fontos az elővetemény-táblán hagyott gyökér és szármaradányának mielőbbi lebontása

Egyrészt a tápanyagok biztosítása, másrészt a kórokozók elszaporodásának gátlása miatt. A tarlóban mindaz a tápanyag benne van, amit a növény növekedése és fejlődése során a betakarított termés mennyiségén kívül felvett a talajból. A termőföldön hagyott gyökér- és szármaradványok visszaforgatásával ezek a tápelemek újra a következő vetés rendelkezésére állhatnak. Ehhez egészséges talajélet és mikroorganizmusok kellenek. Tarlóbontáskor mindenféleképpen olyan készítményt kell választani, amely széles spektrumú, tehát több törzset, baktériumokat és gombákat is vegyesen tartalmaz. A cellulózbontó baktériumok például önmagukban kevesek. A pektinbontó mikroorganizmusok és a ligninbontó gombák jelenléte nélkül nem valósul meg a kívánt tarlóbontás. A talajéletet, és a lebontó mikroorganizmusokat több tényező mellett erőteljesen befolyásolja a talaj pH-értéke is. A hazai talajok többsége savanyú, vagy savanyodik. A gombák, amelyek akár az egész tarlóbontás folyamatát képesek véghez vinni, a savanyú talajokon is kifejtik hatásukat. Ám savanyú közegben a baktériumok száma általában jelentősen lecsökken.

Kifejezetten ajánlott a komplex, széles spektrumú mikrobiológiai készítmények használata. Azért, mert savanyú közegben fermentált, és a baktériumok mellett magas csíraszámban tartalmaz gombákat is. Így az összes biológiai feltétel adott a tarlóbontáshoz.

A talaj gondos előkészítése mellett a biológiai növényvédelem is rendkívül fontos. Ez pedig a megelőzésen alapul. Egy komplex mikrobiológiai készítményben lévő mikroorganizmus-tömeg anyagcsere-folyamatai révén nemcsak a növényt juttatja tápanyaghoz, hanem sok hasznos talajbaktérium (nitrogént megkötő, nitrogént feltáró, foszfor- és káliummobilizáló, cellulózbontó stb.) felszaporodását is nagymértékben elősegíti. Ezzel javítja a talajéletet. Így alakul ki a kölcsönös előnyökkel járó növény–baktérium–gomba szimbiózis.

A talajt átszövő baktériumok és gombák szaporodásuk és anyagcsere folyamataik révén morzsalékossá és vízátjárhatóvá teszik a talajt

Mindezt a felszíntől egészen a mélyebb rétegekig. Ennek eredménye a művelési költség csökkenése, az üzemanyag-megtakarítás és a géppark lassabb amortizációja. A feljavított talajban a növény nagyobb gyökértömeget alakít ki, nő a tápanyagfelvétel lehetősége, a fertőzésnek nem kitett (felülfertőzött) növény immunrendszere megerősödik. Az állomány szára és levélzete is erősebb lesz. Ellenállóbbá válik a baktérium-, gomba- és rovarkártétellel szemben. Több energia jut a termésképzésre, nő a termésmennyiség és javul a minőség. Ráadásul mindezt kevesebb növényvédőszer felhasználásával - írja az Agrárágazat.

Témák a cikkben

mustár takarónövény