Kórokozók, baktériumok, vegyszerek és nehézfémek. Csak néhány összetevő azok közül, amik meglapulhatnak a kezeletlen szennyvizekben, amit sok gazdálkodó előszeretettel locsol a szántóföldjére.

Világszerte összesen 4,5 millió hektárnyi földterületet öntöznek tulajdonosaik kezeletlen szennyvízzel a legfrissebb kutatások szerint. Egy másik információ szerint ebben a 4,5 millió hektárban azonban a városokban keletkező szennyvizekkel öntözött területek nem szerepelne. Azokkal együtt összesen 36 millió hektáron folyik kockázatos öntözés.

A kialakult helyzetben a legszomorúbb az, hogy a globálisan keletkező szennyvizeknek még mindig csak a 10 százalékát kezelik valamilyen módon, a többi kezeletlenül kerül tárolókba, vagy épp mezőgazdasági területekre. A tisztítatlan szennyvíz azonban komoly fenyegetést jelent a talajra, és az élővilágra is. Sőt, a szennyvizekben megtalálható vegyszerek, nehézfémek, káros baktériumok a növényekbe beépülve az emberi szervezetbe is bekerülhetnek és károsíthatják azt.

Kezeletlen szennyvízzel öntözni nagyfokú felelőtlenség
 

A jelenség megállításához a gazdálkodók fejében kellene rendet tenni. Sokan ugyanis azt gondolják, hogy a kezelt szennyvizekből kivonják a hasznos tápanyagokat, ezért több műtrágyát kell használniuk, mint amikor a kezeletlen szennyvízzel öntözik területüket.

Igen ám, de a kezelés során a veszélyes baktériumok, nitrátok, foszfátok, fenolok, olajok, nehézfémek és gyógyszermaradványok is kivonásra kerülnek, amelyek komoly károkat tudnak okozni – ahogy azt már fentebb is leírtuk.

Legutóbb Mexikó gazdálkodói döbbenhettek rá, mekkora károkat okozhat a kezeletlen szennyvíz. Az USA-ba ugyanis olyan, kezeletlen szennyvízzel öntözött területről származó sárgadinnyét szállítottak, ami szalmonella baktériummal volt fertőzött. Látható, hogy ilyen gyakorlattal bármikor kitörhet akár egy komolyabb járvány is, mivel nem csak Mexikó, de Kína, India és Irán is előszeretettel öntözi földjeit kezeletlen szennyvízzel.

Megosztás

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Rohamosan terjed a járvány: szigorú intézkedések 2 új vármegyében

2024.11.08.

A Bács-Kiskun vármegyében intenzíven terjedő, magas patogenitású madárinfluenza járvány következtében a járványügyi hatóság kiterjesztette a védő- és megfigyelési körzeteket Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékben.

Pazarol a magyar: évente és fejenként 11,79 kilogramm készétel megy a szemétbe

2024.11.08.

Az átlagosnál több étel kerül a kukába a hétköznapi rendtől eltérő időszakokban, például, amikor a szokottnál többször étkezünk otthon.

Paradicsomtermesztés a levegőben

2024.11.08.

Gyökeresen eltérő paradicsomtermesztési módszereket alkalmaznak a gazdák Európában, amelyek alapvetően az éghajlati különbségekből adódnak, de számos egyéb érv is szól egyik vagy másik mellett. A termőföld nélküli, holland rendszerben a paradicsomok nem csak gyorsabban növekednek, de a hozamok is kiemelkedően magasak, ráadásul nagyban csökkenthetők a kártevők okozta kockázatok.

Hogyan tároljuk az almát és a burgonyát egész télen úgy, hogy friss maradjon?

2024.11.08.

A téli tárolásra való előkészületek során az egyik legfontosabb lépés, hogy a burgonya és az alma megfelelően eltartható legyen akár hónapokig.

Eggyel kevesebb eszköz a növényvédelemre: lejár a metribuzin használati engedélye

2024.11.08.

2024. február 15-én lejár az Európai Unióban a metribuzin nevű gyomirtószer használati engedélye, és az Európai Bizottság döntése szerint nem kerül megújításra

Már 119,3 milliárd forintot kifizettek előlegként

2024.11.08.

Az agrártámogatások idei előlegfizetése zavartalanul folyik, a Magyar Államkincstár (MÁK) már október végéig összesen 119,3 milliárd forintot folyósított a mezőgazdasági termelők részére.

Partnerhírek
Partner

Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez

2024.11.07.

Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.

Partner

Toxinos kukorica és alacsony fehérjetartalmú búza – mit hoz a jövő?

2024.10.28.

Az idei év kihívásai a mezőgazdaságban nemcsak a mennyiségi termésadatokban, hanem a minőségben is megmutatkoztak. A búza fehérjetartalma és a kukorica toxinfertőzöttsége jelentős kérdéseket vet fel a következő szezonra nézve. Párkányi Gábor, a Mertcontrol ügyvezető igazgatója részletesen bemutatja az idei termés minőségét és a jövőbeni kilátásokat.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Kiemelt
FitoNatur KationMix
Pest, Nagytarcsa

FitoNatur KationMix

21 140 HUF / kanna

Magro.hu Piactér

Több mint 3.000 hirdetés 71 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás